sub

Információk, érdekességek

Hasi fájdalom - bélfájdalom

2013. január 28.

A hasi fájdalom egyik jellegzetes formája a "bélfájdalom". Ennek oka nem mindig bél eredetű. Epehólyag- és vesebetegségek is puffadással, "bélgörcs" érzésével járnak. Vesegörcsben szenvedő beteget néha bélelzáródás gyanújával utalnak kórházba. Ha a fájdalmakhoz hasmenés vagy székrekedés társul, és a kivizsgálás során nem található szervi elváltozás (pl. daganat, bélgyulladás), akkor "irritábilis bél" betegségről, illetve tünetegyüttesről (szakkifejezéssel: szindrómáról) beszélünk. Problémát az okoz, hogy bármennyire is gyakori képpel állunk szemben – az emésztőszervi ambulanciákon megjelent betegek leggyakoribb panasza –, a diagnózist megerősítő speciális vizsgálat nem áll a rendelkezésünkre. 

A panaszok lényege a hasi fájdalom, a székelési rendben beállott zavar és a puffadás. Hasmenés, székrekedés, ennek váltakozása, nyákos széklet hosszú évek óta fennállhat. Lényeges a véres széklet hiánya, amely más, súlyosabb betegségek velejárója.


Magas pulzusszám okai

2013. január 26.

Sportolás vagy lépcsőzés után természetes, ha a pulzusszám kicsit emelkedik. Azonban mi a teendő, ha ez a tünet nyugalmi állapotban is fennáll? Szakorvos válaszol a kérdésre!

Sportolás közben mindannyian tapasztalhatjuk, hogy szívverésünk és pulzusszámunk fokozódik, és a nyugalmi állapothoz képest szinte majd kiugrik a helyéről. Ezzel főként azok szembesülhetnek, akik rendszertelenül sportolnak és ezért kevésbé edzettek. Vannak olyanok is, akiknek elég néhány emeletnyi lépcsőzés, és már ekkor is légszomjjal együtt jelentkező szapora szívverés lép fel. Ez az állapot azonban általában enyhül, amint megpihenünk. De mi a teendő akkor, ha ez a tünet teljesen nyugalmi állapotban jelentkezik?


Jobb gyógyulási esélyek stroke és vénás thromboembolia után

2013. január 24.

Jobb gyógyulási esélyek stroke és vénás thromboembolia utánAz Amerikai Hematológiai Társaság éves kongresszusán mutatták be azokat a korszakalkotó vizsgálati eredményeket, amelyek alátámasztják, hogy egy új orális véralvadásgátló készítmény mellett kialakult major vérzéses esemény után jobbak a betegek gyógyulási esélyei és életkilátásai, mint a jelenleg leggyakrabban írt standard terápia mellett. 

Véralvadásgátló terápiára fokozott vérrögképződés - például pitvarfibrilláció vagy vénás thromboembolia - esetén van szükség, feladata,hogy visszaszorítsa a stroke vagy ismételt trombózis, bekövetkezésének esélyét. A vérzéses szövődmény azonban valamennyi véralvadásgátló készítmény egyik ismert, és sajnos potenciális következménye lehet.


Végzetes vérrögök

2013. január 19.

Mintegy két évtizedes lemaradásunk van trombózisos betegségek megelőzésében és korai felismerésében.

Magyarországon évente még mindig legalább 2000 ember halálát okozza az érrendszerben elakadt vérrög, amely igen gyakran a tüdőben torlaszolja el a vér útját, végzetes tüdőembóliát okozva. Az áldozatok legtöbbször munkaképes korú, magukat egészségesnek tekintő férfiak és nők.

Milliárdokat költ az OEP trombózisos betegek táppénzére, miközben a kevés hazai szakember évek óta emberfeletti küzdelmet vív a vérrögképződés, azaz a trombózis megelőzéséért, valamint a tüdő- és tromboembóliás betegek túléléséért. A megoldáshoz vezető út lehet az európai országokban bevált Trombózisközpontok számának növelése.


Tények és tévhitek a méhnyakrákról

2013. január 12.

A humán papillomavírus az aktív szexuális életet élő nők 50-80 %-át fertőzi meg élete során. Íme a tévhitek, s a tények a HPV-ről!

1. tévhit: A méhnyakrák öröklődik

Tény: A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) onkogén típusaival való fertőződés okozza. Minden szexuális életet élő nő veszélyeztetett a HPV-fertőzés szempontjából, a fertőzés pedig az érintett nő családi kórtörténetétől függetlenül méhnyakrák kialakulásához vezethet.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...157158159...239