sub

Információk, érdekességek

Közösségben – máris betegen?

2015. szeptember 21.

Higiénia a kicsiknél

Az édesanyák gyakori panasza, hogy a bölcsőde, vagy óvodakezdéssel szinte egy időben a gyermek náthás, köhög és ez az állapot tartósan, akár hónapokig is tart. A nátha szövődményeként aztán megjelennek a súlyosabb alsó- és felső légúti fertőzések is. A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb; nem kérdés tehát, hogy a gyermek immunrendszerét jobb időben felkészíteni a rá váró megpróbáltatásokra.

A kórokozók melegágya

A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek. Az egészen kicsik gyakran elfelejtkeznek a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során is számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe. A közösen használt játékokon is számos kórokozó rejtőzhet. A gyerekek a felnőtteknél gyakrabban érintik meg az arcukat, veszik a szájukba kezüket, így a fertőzéseket is könnyebben elkaphatják. A déli alvásidőben a kicsik egy magasságban, szinte egymás mellett fekszenek, így egy-két köhögés és tüsszentés is mindenkihez könnyebben eljut.

Higiénia a kicsiknél

A fentiek miatt szerencsés, ha a kicsinek már eleve megtanítjuk, hogy tüsszentésnél-köhögésnél használjon zsebkendőt, ne csak a kezével akadályozza meg a bacik terjedését. Az is fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük, tud-e helyesen kezet mosni: alaposan átdörzsölve, szappannal, a végén leöblítve – tanácsolja dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A tapasztalatok szerint ezt a gyerekek szeretik elnagyolni, pedig ezzel az egyszerű művelettel is sokat tehetnénk azért, hogy a kórokozók terjedését akadályozzuk.


A bipoláris zavarról

2015. szeptember 18.

A bipoláris zavar, más néven mániás depresszió az egyén hangulatára, viselkedésére és érzékelésére ható pszichiátriai betegség, amely a magyar lakosság több mint 1 százalékát - azaz 100 ezer embert - érinti. A tünetek a hangulatingadozással együtt váltakoznak a mániás és a depresszív fázis között. A betegek hol súlyos mélypontokat, hol egészen végletes feldobottságot élnek át. A depressziós és mániás fázisok közötti hangulatváltás módja és ideje nagyon eltérő lehet. A betegségben világszerte mintegy 100 millió ember szenved, leggyakrabban serdülőkorban alakul ki, és a tünetként fellépő kedélyváltozás végigkíséri a beteg egész életét. 

A bipoláris zavar kiváltó okai pontosan még nem ismertek, kialakulásában genetikai, környezeti és életvegytani tényezők játszanak szerepet. Az összes pszichiátriai betegség közül a bipoláris betegség rendelkezik a legkifejezettebb genetikai komponenssel. A betegek több mint 60 százalékánál a családban (elsőfokú rokonok) már fordult elő bipoláris betegség, ugyanakkor az egyes (depressziós, hipomániás vagy mániás, kevert stb.) epizódok kiváltásában stressz és hormonális változások, továbbá traumák és gyakran az alváshiány játszanak meghatározó szerepet.


A skizofrénia rejtélye

2015. szeptember 17.

skizofrénia

A skizofrénia illetve a pszichózis rejtélyessége abból adódik, hogy nem ismerjük az okát, és ilyenformán gyógyíthatatlan betegségnek számít. Hiába ismert a lefolyása, jelentkezésének bizonyos feltételei, magát a skizofrénia, illetve pszichózis okát nem ismeri az orvostudomány.

Egyesületünk, a KESZ a Korlátozottan cselekvőképes Egyének hozzátartozóinak érdekvédelmi Szövetsége, 1996-ban alakult. Ebben az időben az öngyilkosságban meghaltak száma, a kilencvenes évek elejétől a Lipót bezárásáig eltelt másfél évtizedben, közel a felére csökkent. Ez a kedvező folyamat két tényező következtében állt elő. A második generációs antipszichotikumok hazai megjelenése és a pszichiátriai betegeket érintő jogi szabályozás megváltozása (csak a beteg hozzájárulásával történhet a gyógykezelésük).

Rengeteg halál oka: pszichiátriai betegség

Dr. Rhimer Zoltán professzor állítása szerint, az öngyilkosságban meghaltak több mint 95 %-a súlyos pszichiátriai beteg, azaz a pszichiátriai betegségek súlyosabb esetei, mint például a skizofrénia – egyben az egyik legismertebb elmebetegség –, halált okozhatnak. A statisztikai adtok alapján, ha az öngyilkosságban meghaltak és a halálos balesetben elhunytak számát egybevesszük, akkor a keringési és daganatos betegségek után a harmadik leggyakoribb halálok pszichiátriai eredetű, mint ilyen demográfiai jelentőségű.


Depresszió és öröklés

2015. szeptember 17.

45 éves vagyok, mostánig kétszer voltam kezelve ideggyógyászaton szorongással egybekötött depresszióval. Nagyjából helyrejöttem, de sajnos minden tavasszal és ősszel újra meg újra megvisel. Minden évben legalább három hónapig használnom kell egy gyógyszert, vitaminok kíséretében. A munkámat mostanáig nem kellett megszakítanom csak azalatt a 2-2 hét alatt, amikor kórházban voltam. A kérdésem az volna, hogy a betegségem idővel súlyosbodhat? S minduntalan fölteszem a kérdést magamnak, hogy a lányom, aki most harmadéves egyetemista, örökölheti-e. Kórlapomon más sosem volt írva, mint idegkimerülés. 

A körülmények - tünetek, pontos diagnózis stb. - ismeretének hiányában nehéz válaszolnom arra a kérdésre: betegsége az évek során súlyosbodhat-e? Miután - ha jól értem - hosszú évek óta szenved tőle, és a kezelés következtében inkább enyhültek a tünetei, okkal reménykedhetünk abban, hogy betegsége később sem válik súlyosabbá. Másik kérdésével kapcsolatban: a genetikusok találnak örökletességre utaló jegyeket a depresszió esetében, de leginkább a betegségnek annál a típusánál, amit "bipoláris rendellenességnek" hívunk, ahol a depressziós fázisokat "mániás" (felhangolt) állapotok követik. Azt javaslom, próbálja elűzni gyermeke betegségével kapcsolatos félelmeit, mert az "önmegvalósító jóslat" (amikor addig félünk valami baj bekövetkezésétől, amíg - éppen a félelmek miatt - valóban bekövetkezik) veszélyesebb lehet, mint az esetleges genetikai hatás.


Golyva

2015. szeptember 16.

A pajzsmirigy olyan megnagyobbodása, melyet nem kísér sem hyper-, illetve hypothyreosis, a világ lakosságának mintegy 5%-a szenved endemiás golyvában, ezek közül 75% olyan jódhiányos területen él, ahol a jódot nem pótolják a táplálékkal. A szervezet napi jódszükséglete ugyanis 100-200 mg között ingadozik. Ezeken a helyeken alacsony a víz, a talaj és a táplálék jódtartalma. Ilyen területek vannak az Andokban, Himaláján és Alpokban, itt a lakosság 0,5%-ában alakul ki a teljes fokú cretinismus, melyet az alacsony termet, csökkent mentális functiók jellemeznek.

Bár az endemiás golyva leggyakoribb kiváltó tényezője a jódhiány, bizonyos ételek, mint káposzta, cirok, köles, kukorica, manióka is előidézhetik vagy súlyosbíthatják a golyvát. A csökkent jódbevitel mellett a megnövekedett Ca-bevitellel is elősegítjük a golyva képződését, evvel magyarázzák a karsztos vidékeken gyakori struma előfordulását.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...143144145...260