sub

Információk, érdekességek

Vércukor-önellenőrzés 1-es típusú diabetes mellitusban

2016. november 23.

2014 nyarán tette közzé az Amerikai Diabetes Társaság (ADA) az 1-es típusú diabetes mellitusra (T1DM) vonatkozó – hiánypótló – irányelvét. Ebben az állásfoglalásban az elérendő glykaemiás célok egyénre szabott módon jelennek meg...

Az ADA javaslata szerint 1-es típusú cukorbetegségben 18 éves kor alatt a 7,5% alatti, 18 és 70 éves életkor között a 7% alatti HbA1c-szint elérésére kell törekednünk, az esetek nagy részében. Ennél szorosabb glykaemiás kontroll (HbA1c <6,5%) szükséges fiatal, szövődménymentes, jelentős cardiovascularis betegségben nem szenvedő és megfelelő hypoglykaemia-érzettel rendelkező, 1-es típusú cukorbeteg esetén, akkor, ha e szoros glykaemiás cél komolyabb mellékhatás – elsősorban nagy hypoglykaemia-kockázat – nélkül valósítható meg. Ugyanakkor kevésbé szoros kontroll – HbA1c 7,5–8,5% között – javasolt időskorban (életkor >70 év), a beteg általános állapotától és a fent részletezettektől függően, valamint súlyos hypoglykaemia és/vagy meg-nem-érzett hypoglykaemia esetén (HbA1c < 8,5%).

A vércukor-önellenőrzés jelentősége

A DCCT vizsgálat bizonyította az intenzív inzulinkezelés jótékony hatását a cukorbetegséghez társuló szövődmények megelőzésében. Az intenzív inzulinkezelés elengedhetetlen része a rendszeres vércukor-önellenőrzés, mely napjainkban az esetek döntő többségében vércukormérő készülék és a hozzávaló tesztcsík használatával, általában ujjbegyből származó vércseppből történik.


A középgarat tumorok 40 százalékát a HPV okozza

2016. november 15.

Humán papilloma vírus is okozhat rosszindulatú daganatokat a fejnyaki területen. Korábban elsősorban a dohányzást és az alkoholfogyasztást tették felelőssé ezekért a tumorokért, mostanra azonban kiderült, hogy a középgaratban, főként a mandulákban és a nyelvgyökben a daganatos elváltozások 40 százalékát a HPV 16-os típusa okozza, vagyis ugyanaz a vírus, amely a nőknél a méhnyakrák hátterében áll – mondta Dr. Tamás László, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója.

Hozzátette: évente 1500 új középgarat daganatos beteget diagnosztizálnak Magyarországon, kétharmaduk férfi; főként a fiatal felnőttek érintettek.

Az elmúlt 4-5 évben derült ki, hogy a HPV a középgaratban és a mandulaszövetekben is okozhat daganatot. Egyelőre azonban nem világos, hogy mennyi idő alatt alakul ki, mennyi a lappangási ideje. A HPV okozta tumor szövettanilag úgyanúgy néz ki, mint a dohányzás miatt kialakult rák – hangsúlyozta Dr. Tamás László. A klinikaigazgató szerint jelenleg nem tudni biztosan, hogyan terjed, az biztos, hogy a szexualitásnak is szerepe lehet benne, de nem zárható ki egyéb lehetőség sem, például a cseppfertőzés. Mivel az okok sem világosak, így a megelőzés is nehézkes. A klinikaigazgató szerint sokat javítana a helyzeten, ha a fiúk is kapnának HPV-elleni oltást.


Mit tud az arthrosisról?

2016. november 12.

Az arthrosis (ízületi porckopás) a leggyakoribb ízületi elváltozások közé tartozik világszerte, így hazánk lakossága körében is. Sűrű előfordulása miatt számos hit és tévhit kering róla. Ezek közül kiemelve néhányat igyekszünk tisztázni, vajon mennyire állják meg a helyüket ezek az állítások. 

A reuma egy fajtájáról van szó

  • IGAZ

Valóban a reumás megbetegedések egyike. Nem gyulladásos ízületi elváltozás, hanem a porckopás felgyorsulásával függ össze, ami a porcsejtek megújulási képességének csökkenésével jár. Az arthrosisban szenvedő betegeknél az ízületeket fedő porc fokozatosan elvékonyodik, töredezetté válik, majd lassú folyamat során felszívódik.

Az életkor előrehaladtával mindenki szenved tőle

  • HAMIS

Az igaz, hogy az arthrosis gyakrabban fordul elő, ahogy öregszünk, de nem minden idős embernél jelentkezik. Egyes felmérések szerint egyébként az arthrosisok mintegy 35%-a 40 éves kor előtt kezdődik. 


A kezeletlen prediabetes nagy eséllyel cukorbetegséghez vezet

2016. november 11.

A cukorbetegség ma népbetegségnek számít gyakorlatilag az egész nyugati civilizációban. Megfelelő körültekintéssel azonban elkerülhető, különösen akkor, ha odafigyelünk az azt megelőző állapotra! Ugyanis az idejében történő, személyre szabott terápiával jó eséllyel eredményesen küzdhetünk a betegség kialakulása ellen. A témában dr. Polyák Annamáriát, a Budai Endokrinközpont diabetológusát kérdeztük.

Betegség a diabétesz előtt

A 2-es típusú diabétesz, az egész életet megváltoztató betegség, ezért megelőzésére igen nagy hangsúlyt kell fordítani. A betegség előtti állapotot prediabetesnek nevezik- ekkor a vércukorértékek már megemelkedtek, de még nem érik el a kifejlett 2-es típusú cukorbetegségben előforduló szintet. Ebben az esetben tehát arról van szó, hogy a szervezet inzulintermelése még működik, ám a helytelen életmód, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény mindennapok egy idő után azt eredményezik, hogy teljes mértékben kialakul a diabétesz, mely nagyon komoly életminőségbeli változásokkal, és olyan súlyos szövődményekkel járhat, mint a végtagvesztés, a trombózis, a stroke, vagy a szívinfarktus.

Agresszív vércukorszint csökkentéssel kivédhető a cukorbetegség

Egy friss kutatás kimutatta, hogy azoknál a betegeknél, akik kezeltették prediabetes-üket, kb. 56%-al kisebb valószínűséggel alakult ki a betegség, míg a kezeletlen esetek közel kb. 70%-a végződik kettes típusú cukorbetegséggel.


Trombózis – Nem csak az idősekre veszélyes!

2016. november 11.

Tévhit, hogy az ereket elzárni képes vérrögképződés, a mélyvénás trombózis csak az idős, elesett betegeket fenyegeti: Gulyás Ágnes 19 évesen szembesült a betegséggel. Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist, a szövődményként kialakuló tüdőembóliába pedig mintegy 3 ezren belehalnak. 

Október 13-a a trombózis világnapja.

Ritka történet a ma 43 éves Gulyás Ágnesé, ám fontos figyelmeztetés: fiatal korban is kialakulhat súlyos szövődményekkel járó mélyvénás trombózis. 19 éves korában rendszertelen menstruáció miatt írtak fel számára fogamzásgátlót, majd petefészek-gyulladás miatt is kezelni kellett. Néhány nap elteltével egy hajnalban erős lábfájdalomra ébredt és azt látta, az egész bal lába megduzzadt. Kórházba került, ahol kiderült: súlyos mélyvénás trombózis alakult ki, ami a térdhajlatból a combja mély vénáiba, majd onnan a kismedencébe is felterjedt. Bár nagyon ritka, hogy mélyvénás trombózis miatt operációra legyen szükség, ám őt akkor műteni kellett, hogy az ereiből eltávolítsák a vérrögöket. Műtét után az intenzív osztályra került, de két nap elteltével ismét kialakult egy vérrög, ezért újra műteni kellett, majd véralvadásgátló kezelést kapott. Ennek már több mint húsz éve, de az azóta eltelt időt is állandósuló lábfájdalom, lábdagadás, lassan gyógyuló lábszárfekély, majd a bal oldali medencei vénák elzáródása jellemezte, ami miatt a vér másfelé keresett utat, s egyre több kidagadó hasi véna jelent meg a bőre alatt.

– Betegünknél veleszületett trombózishajlam igazolódott, erre rakódtak más olyan provokáló tényezők, mint például a fogamzásgátló szedése. A lábpanaszait az úgynevezett trombózis utáni szindróma okozza, amely önmagában is újabb trombózis kialakulásával fenyeget – magyarázza Gulyás Ágnes kezelőorvosa, prof. dr. Losonczy Hajna, a Pécsi Tudományegyetem I. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora. A korábbi terápiák során alkalmazott, évtizedek óta használt gyógyszerekkel nem sikerült stabil véralvadásgátlást biztosítani. Terápiát kellett váltani, s egy korszerűbb kezelést indítani, amelyet nem befolyásolnak az elfogyasztott ételek, amelyekre kevésbé hatnak más gyógyszerek, s nincs szükség havi laboratóriumi vérvételekre sem. – Mivel élethosszig tartó kezelés indokolt az újabb trombózis megelőzésére, stabilan kell tartanunk a betegünk véralvadási értékeit, s mérsékelni a tüneteit. A munkája miatt is fontos, hogy ne kelljen minden hónapban orvoshoz és laboratóriumba járnia – érvel Losonczy Hajna.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...129130131...260