sub

Információk, érdekességek

Bélrák kockázata - Az életmód vagy a genetika van rá nagyobb hatással?

2017. április 06.

Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika.

Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a vastag- és végbélrák (kolorektális rák) kialakulásának kockázati modelljét.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.

Az összes adatot egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon - például ha egészséges testsúlyt ér el - az kompenzálhat 4 genetikai kockázati allélt.


Cukorbeteg? Ezeket a vizsgálatokat ne hagyja ki!

2017. április 05.

A cukorbetegség egy igen gyakori és veszélyes szövődménye a diabeteszes láb, mely elhanyagolt esetben akár járásképtelenséget, sőt, amputációt is okozhat. Hogy ez elkerülhető legyen, fontos, hogy a beteg rendszeresen vegyen részt szűréseken, melyek során kiderülhet, hogy vajon milyen szinten károsodtak az idegek. A vizsgálatokat dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa ismerteti.

Bizsergés, bőrszárazság és csökkent fájdalomérzet – a diabéteszes láb

A cukorbetegség egy olyan állapot, mely komoly hatást gyakorol a testben lévő erekre és idegekre. Probléma gyakran a lábaknál jelentkezik és kialakul az ún. diabeteszes láb. Ez a kezdetekben komoly panaszokat nem okoz, viszont az illető pl. észreveheti, hogy a talpán a bőr kiszárad, berepedezik. Ennek oka, hogy ekkor a láb statikája megváltozik, máshová kerül a súlypont és a járás kissé bizonytalanná válik. A dehidratácó elsősorban a verejtékmirigyek csökkent működése miatt alakul ki, ezért a bőr kiszárad. A diabeteszes lábbal küzdőknek a lábuk sokszor bizsereg és zsibbad, és olyan, mintha egy láthatatlan zoknit viselne. Ezen kívül előfordulhat, hogy a beteg bőre fokozottan érzékennyé válik a kissé szélsőségesebb hőmérsékletre, illetve csökken a fájdalomérzete. Ez utóbbi komoly gondokat okozhat, ugyanis ezáltal jelentősen megnő a sérülésveszély és az illető van, hogy észre sem veszi a keletkezett sebeket, ami a fertőzéseknek kiváló táptalajt szolgáltat.


Tetőtől talpig beválik a természetes fájdalomcsillapító lökéshullám

2017. április 03.

Tetőtől talpig beválik a természetes fájdalomcsillapító lökéshullám 

Nyak, váll, derék, könyök, csípő, térd vagy talp? A lökéshullám terápia számos mozgásszervi fájdalmat csillapít. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint legnagyobb előnye, hogy az azonnali hatáson túl az okokat is kezeli.  

Nem kell együtt élni a fájdalommal   

A lökéshullámok – amelyek a természetben például a mennydörgésnél keletkeznek - nagy energiájú, hallható hullámok, amelyek a gyógyításban is rendkívül hatékonynak bizonyultak. 
Kiderült ugyanis, hogy ha a szakember az érintett, fájdalmas helyre juttatja a hullámot, az beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, oldja a triggereket és dekalcifikál, ezáltal meszesedés okozta fájdalomra, meszes vállra is jól használható, és hatékony a térd és a csípő fájdalmának kezelésében is.
Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint az eredményes fájdalomcsillapításhoz és a probléma okának megszüntetéséhez az első lépés a panaszok pontos behatárolása és a gondos diagnózis. Ezután pedig már elégséges lehet akár a lokális fájdalomcsillapítás is ahhoz, hogy jelentős életminőség javulás következzen be.
- A terápia hatása már néhány kezelés után érezhető, de a teljes kúrához és a tartós eredményekhez több alkalomra is szükség lehet. A páciensek egy része kezeléskor enyhe fájdalmat érezhet, de ez is annak a bizonyítéka, hogy eltaláltuk az érzékeny pontokat. Sokan már az első, második alkalom után is jelentős fájdalomcsökkenésről számolnak be, miközben a kiváltó ok maga is gyógyul – hangsúlyozza Arnold doktor. -  A lökéshullám terápia rendkívül eredményes alternatívája lehet a konzervatív gyógymódoknak.


Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után

2017. március 30.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.

Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.


Ezért fájdul meg a torkunk

2017. március 25.

A torokfájás viszkető, kaparó, csiklandozó, szúró, égő érzés vagy gombócérzet a torokban. Nagyon kellemetlen, megnehezíti a nyelést, sokszor a beszédet is, zavarva a mindennapi tevékenységet, de leginkább az éjszakai pihenést. Vírus és baktérium egyaránt okozhatja a kellemetlen tüneteket – mondja Dr. Kerekes Judit. 

Az orr-garat gyulladás a közönséges nátha különféle vírus okozta fertőzés eredménye, mely többnyire láztalanul zajló, néhány napos betegség. Tünetileg a hátsó garatfal légzésre, orrfújásra és nyelésre erős fájdalmat jelez. Sajnos gyakran felülfertőződik, láz és gennyes orrváladék jelenik meg, ami az orrmandulák és az arcüreg érintettségét jelzi.

Egyszerű megfázásnak tűnő torokfájással kezdődik sok vírus okozta fertőző betegség (kanyaró, rózsahimlő, bárányhimlő, mumpsz).

Számos baktérium okozhat torokfájással járó légúti megbetegedést

Leggyakrabban a streptococcus (15-30%) okozta mandulagyulladással találkozunk, mely torok- és fejfájással, lázzal, nyelési nehézséggel, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomókkal, gennyes pöttyökkel (tüszőkkel) tűzdelt, duzzadt mandulákkal (esetleg kiütéssel – ez a skarlát) és általános rossz közérzettel jár.

A mandulák a légzőrendszerbe bejutott idegen anyagokat, vírusokat, baktériumokat blokkolják, a szervezet védekezősejtjeit mozgósítják. Ha a gyulladás gyakran ismétlődik, a mandulák tartósan megduzzadnak, szivacsos állományuk gennygóccá válik, a garat beszűkül, a beteg nehezen nyel, hangosan lélegzik, horkolva alszik.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...124125126...260