Információk, érdekességek
Balszerencse vagy emberi létünk szükségszerű velejárója a rák?
2017. május 25.
Két magyar kutató elméleti modellt épített fel a megújuló szövetek belső dinamikájának leírására. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk mi, soksejtű szervezetek a daganatok ellen.
Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy – bár számos környezeti tényező, például a dohányzás rákkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen – a rák nem civilizációs átok, hanem hatszázmillió éves evolúciós örökség, amelyet egészen azóta hordozunk magunkkal, hogy egysejtű őseink a magányos lét feladása mellett döntöttek. Azt a társadalmi szerződést, amelyet egy soksejtű lény sejtjei a nagy egész boldogulása érdekében, önálló szaporodásukról lemondva megkötnek, önző renegátok felrúghatják, és feláldozhatják a szervezet jólétét a saját rövid távú terjeszkedésük érdekében.
Hogyan képes az emberi test fenntartani és megújítani magát?
Vajon milyen módszerekkel képes az emberi test hosszú évtizedeken át fenntartani és megújítani magát anélkül, hogy a naponta születő több tízmilliárd sejtje közül valamelyik elindulna a daganatkeletkezés útján, és rákos burjánzásával időnek előtte felemésztené a szervezetet?
Két fiatal magyar elméleti evolúciókutató, az MTA Lendület programjának jelenlegi és korábbi kedvezményezettjei szerint a titok – legalábbis részben – a szövetek hierarchikus szerveződésében, illetve a szöveti megújulást tápláló őssejtek lassú osztódási ütemében rejlik.
Népbetegségnek számít a fogágybetegség
2017. május 19.
Tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű fogágybetegségben Magyarországon. Ez az ínyt és a fogak körüli csontot pusztító baktérium okozta betegség áll a fogvesztések túlnyomó többsége mögött. Sokan nem tudják, de a fogágybetegségnek az ínyvérzésen kívül vannak általános, az egész szervezetre gyakorolt hatásai is, növelheti például a cukorbetegség vagy akár a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét, és összefüggésbe hozható a koraszüléssel is – hangzott el a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikáján.
A fogágybetegségek túlnyomó többsége krónikus lefolyású, vagyis hosszú évek alatt alakul ki az elváltozás, döntően a nem megfelelő szájhigiéniai szokások és a rendszeres fogászati kontroll elmulasztása miatt – mondta Dr. Windisch Péter, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatója, hangsúlyozva, hogy Magyarországon általánosnak mondható, hogy a páciensek többsége már csak akkor keresi fel a rendelőt, amikor elkerülhetetlen a fogvesztés, és többnyire már csak költséges fogpótlásokkal orvosolható a probléma.
9 tévhit a szív- és érrendszeri betegségekről
2017. május 17.
Ha nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorait, jeleit, a kivizsgálás és kezelés jelentőségét, vagy ha fél-információink, esetleg tévképzeteink vannak róluk, könnyen bajba kerülhetünk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a leggyakoribb tévedésekre hívta fel a figyelmet.
1.„Túl fiatal vagyok a szívbetegséghez”
Sajnos, a fiatalság nem zárja ki a betegséget, különösen az életmód tele van rizikófaktorokkal. Egyre fiatalabbaknál jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik elhízással, cukorbetegséggel küzdenek, illetve nem mozognak és dohányoznak. Ráadásul bizonyos genetikai okoknál fogva már gyermekkorban kialakulhatnak plakkok az erekben, ami az érszűkülethez vezető út első lépcsője.
2.„Tudnék róla, ha magas lenne a vérnyomásom, mert tünetei lennének”
A magas vérnyomást éppen azért nevezik csendes gyilkosnak, mert sokszor nem is tudunk a jelenlétéről. Számtalan esetben csak egy rutin orvosi ellenőrzésen derül fény a magas értékekre. Ugyanakkor sokan nem veszik komolyan az esetlegesen mégis felmerülő tüneteket sem, mint a fejfájás, a tompa fájdalom a tarkóban, halántékban, ami lehajláskor fokozódik, a romló koncentráció, egyensúlyérzék, a verejtékezés, a múló látászavar. Holott a magas vérnyomás korai felismerése és kezelése olyan komoly következményekről is megvédhet, mint a szívinfarktus, a stroke, vagy a vesekárosodás.
Mivel csillapítható az epeköves görcs?
2017. május 15.
Epeköve van? Epegörcstől tart? Alig mer jóízűen elfogyasztani egy kissé zsírosabb fogást, mert attól fél, hogy heves, már-már tűrhetetlen, lapockába is kisugárzó fájdalmai lesznek? Mivel az epepanaszok minden negyedik-ötödik embert érintenek, sokak számára ismerősek ezek a félelmek; sokan ismerik az epegörcs jelentette panaszokat. Különösen gyakori a panaszok előfordulása a 40-50 év fölötti, több gyermeket szülő, elhízott nők esetén.
Tény, hogy az epegörcsökkel társuló epekövesség kezelése elsősorban sebészi feladat, és a hosszú távú terápia alapja a köves epehólyag eltávolítása. Ez a fajta műtét a fejlett országokban napjainkban a leggyakoribb hasi műtétnek számít.
Ha tünetmentes...
Nem minden esetben jár azonban az epekő epegörccsel! Az epeköves betegek jelentős része tünetmentes, és máig vitatott, hogy esetükben szükség van-e műtéti kőeltávolításra.
Van, aki tünetszegény, azaz csak egy-egy nehezebb étel elfogyasztása után tapasztal puffadást, teltségérzetet, jobb bordaív alatti fájdalmat.
De általában nagyon fáj
A tipikus epekólikás esetek ennél súlyosabbak: ilyenkor a zsíros ételek elfogyasztása után 1-2 órával nehezen tűrhető, intenzív, görcsös fájdalom jelentkezik, ami hányással is járhat.
Fiatal felnőtt férfiakat támad meg a Bechterew-kór
2017. május 14.
A közvélekedéssel ellentétben reumatológiai panaszokkal nemcsak az idős, hanem a fiatal korosztály is találkozhat. A Bechterew-kór kifejezetten a húszas, harmincas éveiben járó férfiakat veszélyezteti, amely a gerinc gyulladásával, a mozgás beszűkülésével járhat.
Hiába érint 100 ezer emberből kb. 130-at a Bechterew-kór, nagyon fontos a betegség minél korábbi felismerése, mert zömében fiatal férfiakat érint, akik körében hétszer gyakrabban fordul elő, mint a nők esetében. Dr. Sterba Gréta, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológusa elmondta, hogy a betegség örökletes is lehet, éppen ezért az érintett családtagjai is veszélyeztetettek.
A 20-30 éves férfiakat érinti leginkább
„A Bechterew-kór során a gerinc ízületei ismeretlen okból begyulladnak, amely csontosodással, a gerinc jelentős mozgás-beszűkülésével jár együtt. Gyakran érintettek lehetnek ezen kívül a csípő- és vállízületek, ritkábban egyéb ízületek is. Többnyire fiatal, 20-30-as éveikben járó férfiakat érint, akik erős, vagy mérsékelt, de tartós derék- és háti gerincfájdalomtól szenvednek” – fogalmazott Dr. Sterba Gréta reumatológus szakorvos.
Fájdalmas tünetek
Valószínűleg a Bechtewer-kórral állunk szemben, ha a háti- ágyéki- keresztcsonti szakaszon, vagy a szegycsonton, a mellkas elülső részén, a bordaporcok területén, illetve a sarkon állandósult, vagy makacsul visszatérő fájdalom jelentkezik. De kialakulhatnak különböző íngyulladások, az Achilles-ín duzzanata is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...122123124...260