Információk, érdekességek
Náthás időszak
2018. október 26.
Itt az ősz, hűl az idő, kezdődik a megfázás és a nátha szezonja. Sokszor hallunk aggódó anyukákat, amint figyelmeztetik gyerekeiket „öltözz melegen, mert különben megfázol”, de igazuk van-e?
Okok
Mai tudásunk szerint a megfázás és nátha oka nem a hideg levegő, hanem éppen ellenkezőleg, az, hogy kevesebbet vagyunk a szabadban, és így a kórokozók a zárt környezetben könnyen terjednek emberről emberre. A lehűlés, allergia, fáradság, stressz viszont könnyebbé teszi, hogy a vírusok támadásba lendüljenek, könnyebben megbetegszünk. Segíti a vírusok terjedését a száraz levegő is, amely miatt a nyálkahártyák is kiszáradnak, amely a kórokozók megtelepedését segíti. Bár a nátha, a megfázás enyhe lefolyású betegség, de az iskolai, óvodai és munkahelyi hiányzások legjelentősebb oka mert meglehetősen ragályos. Sokan nem tudják, hogy nem annyira köhögés, tüsszögés, hanem sokkal inkább a kézre tapadt vírusok révén kaphatjuk el. A vírusok a kilincsen, járművek fogódzóin, használati tárgyakon találhatók, ezeket megfogva majd orrunkat, szánkat érintve kerül szervezetünkbe a kórokozó.
A betegség tüneteiért több száz különféle vírus lehet felelős, ezért nem szerezhetünk a nátha ellen védettséget. A nátha leggyakoribb kórokozója valamelyik rhinovírus, ez a vírus felel a megbetegedések mintegy feléért, de számos egyéb vírus, pl. a parainfluenza, adenovirus, respiratory syncytial virus (RSV) is kiválthatja a jellegzetes tüneteket. A vírus megtelepszik az orr vagy torok nyálkahártyáján, és ha szervezetünk még nem találkozott ugyanezzel a vírussal, nem rendelkezik immunitással ellene, akkor fellép a gyulladás és az ennek megfelelő tünetek.
A náthát évente többször is (a kisgyerekek akár évente tízszer is) megkaphatjuk. A kisgyerekek gyakori megfázásának oka, hogy immunrendszerük még nem teljes erővel működik, hogy a bölcsődében, óvodában zárt környezetben könnyebben megfertőződnek beteg társaiktól, és persze a terjedéshez szükséges körülmények (kézmosás!) is ideálisak. A fiatal felnőttek (szülők) is gyakrabban betegszenek meg, hiszen gyerekeik hazahozzák a fertőzést. Nátha miatt általában nem szükséges orvoshoz fordulni, csak nagyon fiatal kisbabák megbetegedése vagy szövődmények fellépése esetén.
Tünetek
Már néhány nappal a valódi tünetek megjelenése előtt fáradság, tüsszögés, a torokban, orrban égő érzés jelentkezhet, majd fellép a torokfájás, amely 1-2 napig tart. Ez után, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, majd száraz, ugató köhögés, amely rendszerint a negyedik ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél 2-3 hétig is eltarthat. Magas lázzal nem jár, de hőemelkedés előfordulhat. Jellemző, hogy az orrváladék világos, folyékony, amely később tapadósabbá válhat. Ha sárgás, gennyes jellegű, az bakteriális felülfertőzésre utalhat, amely sajnos könnyen előfordulhat, mert a vírusinfekció érzékenyebbé teheti a szervezetet más fertőzések megjelenésére is.
Megfázás, torokgyulladás, influenza?
2018. október 25.
A nagy hideg ugyan nem kedvez a járványok terjedésének, viszont a szervezet lehűlése elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását szervezetünkbe.
A hideg szempontjából különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az idősek mellett a csecsemők és a kisgyermekek.
Az őszi és téli évszakok egyik állandó és rendkívül kellemetlen vendége a megfázás, amelynek zavaró tüneteit, a torokfájást, az orrfolyást és a köhögést mindenki megtapasztalta már.
Elkerülni a megfázást – ez a legfontosabb!
A megfázás a világ talán leggyakoribb és legrégebbi betegsége, amit egy gyors lefolyású vírusfertőzés okoz. Sokszor hallottuk már, hogy vigyázzunk a hidegben, azonban a náthát nem a hűvös időjárás idézi elő. Az ősz beköszöntével sokkal többet tartózkodunk zárt helyeken, ahol, ha köhögünk vagy tüsszentünk, több tízezer vírust hordozó kis cseppecskét juttatunk a levegőbe ezzel megfertőzve másokat is. A megelőzés érdekében a leghatásosabb amit tehetünk, hogy napi minimum 8 órát alszunk, rendszeresen mozgunk, odafigyelünk az egészséges táplálkozásra és sűrűn mosunk kezet.
Kialvatlan, enervált? A reflux is okozhatja!
2018. október 10.
A gyomorégésen kívül horkolást, sőt akár pánikkal járó éjszakai légzési nehézséget is okozhat a reflux, ám csak kevesen vannak tisztában a két jelenség közötti összefüggéssel. A kivizsgálás és a megoldás lehetőségeiről dr. Vida Zsuzsanna neurológus , a JóAlvás Központ szomnológus főorvosa tájékoztatja olvasóinkat.
Miért baj, ha sok a mikroébredés?
Az alvás összetett folyamat, amely során az ébrenléti állapottól eltérő agyi tevékenység zajlik. Az alvás megfelelő időtartama, felépítettsége nappali teljesítményünk, koncentrációképességünk és kiegyensúlyozott érzelmi életünk záloga.
Alvásunk mélysége az éjszaka folyamán változik, a különböző alvásstádiumok – mélyülő, majd ismét felületesebbé váló periódusok, illetve az ún. REM-fázis (gyors szemmozgásokkal jellemzett alvásszakasz) - meghatározott sorrendben követik egymást. Az alvásstádiumok elrendeződése, megfelelő időtartama és aránya nemcsak memóriánk, hanem mindennapi hangulatunk, jó közérzetünk és intellektuális működésünk meghatározója is.
Az alvás alatt természetesen eltérő módon reagálunk a külső vagy belső, azaz a szervezetünkből érkező ingerekre is. Igaz ez az alvás alatti légzésre is, mely összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll. Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban képes reagálnia a változásokra, nem utolsó sorban arra a légutakat érintő irritációra is, amit a savas gyomortartalom regurgitációja okozhat, és amely problémát köznapi szóhasználttal a „sok a savam”, „feljön a savam” kifejezésekkel fogalmazzák meg a betegek.
Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések, rövid ideig tartó, csak az agyi elektromos tevékenység vizsgálata során regisztrálható ébredések előzik meg. Az ismétlődő savas regurgitáció és köhögés gyakori mikroébredésekhez vezet, nem alakul ki megfelelő mennyiségű mélyalvás, ami napközbeni fáradtsághoz, álmossághoz vezet.
Erős szívdobogás? Számos oka lehet!
2018. október 08.
A palpitációnak nevezett jelenség, vagyis az erős, esetleg szabálytalan szívdobogásérzés meglehetősen ijesztő lehet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a háttérben meghúzódó okok egy részére, valamint a kivizsgálás lehetőségeire hívja fel olvasóink figyelmét.
Palpitáció, avagy heves szívdobogás
A palpitáció egy orvosi fogalom a heves szívdobogás jelölésére. Az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Mások inkább repkedő érzésként írják le a jelenséget, egyeseket a szívdobogásuk erőssége, másokat inkább gyorsasága ijeszthet meg. Vannak, akik rendszeresen tapasztalják ezt az érzést, másoknál csak nagyon ritkán jelentkezik. Érdemes tisztában lenni azokkal a viszonylag gyakoribb okokkal, amelyek palpitációhoz vezethetnek:
- dohányzás,
- droghasználat,
- túl sok koffein fogyasztása,
- alacsony vércukorszint,
- várandósság,
- néhány stimuláló hatású gyógyszer,
- az elektrolit-egyensúly felbomlása, például alacsony káliumszint,
- valamilyen akut betegség,
- pajzsmirigy-túlműködés,
- reflux,
- egyes szívbetegségek, mint például a tachycardia különböző formái, pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia.
Amennyiben a szívdobogásérzés mellé olyan tünetek is társulnak, mint a mellkasi fájdalom (amely esetleg kisugárzik az állkapocsba, a vállba, a nyakba), légzési nehézség, hideg verejtékezés, zavartság, ájulás, mindenképpen mentőt kell hívni!
Ősszel fokozódhatnak a reflux tünetei
2018. október 06.
A légúti megbetegedések időszakában a kezeletlen refluxbetegség további panaszokat, köhögést és torokfájást is okozhat.
Az ősz nem kedvez az emésztőszervi betegségeknek, többek közt a refluxbetegségnek sem. Ebben az évszakban sokan panaszkodnak gyomorégésre, arra, hogy úgy érzik, „mintha gombóc lenen a torkukban”, de a szájszárazság, a böfögés és kellemetlen lehelet is megnehezítheti a mindennapokat. A panaszok kezelése az életminőség javulásán túl azért is fontos, mert a kezeletlen reflux krónikus torokfájást és köhögést is okozhat.
Gyomorsav és légutak
A nyelőcsövön át a gyomorba kerülő táplálék útját a gyomorszáj zárja el, ez akadályozza meg a gyomortartalom visszaáramlását. Ha ez a záróizom nem jól működik, a savas hatású gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerülve az érzékeny nyálkahártyát irritálja – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. A betegeknél ezt a szegycsont mögötti területen okoz panaszt, vagy akár a torokban jelentkező, égő fájdalmat él meg a beteg a gyomorsav visszaáramlása. A betegség neve is erre a folyamatra utal, mivel a jelenséget refluxnak – magyarul visszafolyásnak – nevezzük.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...106107108...261