Információk, érdekességek

Nem csak a gyomorégés jelezhet refluxot

2019. január 24.

A reflux népbetegség, sokan küzdenek a gyomorégés, gyomorfájás tüneteivel. A betegségnek létezik azonban egy másik formája is. Csendes reflux esetében nem jelentkeznek a jellegzetes panaszok, gombócérzés, gyakori fertőzések és kialvatlanság figyelmeztethet rá.

Köhögés és rekedtség is lehet a tünete
A reflux igen szerteágazó tüneteket okozhat. A köztudatban elterjedt gyomorégés, gyomorfájdalom, maró érzés, savas szájíz és gyakori böfögés mellett a betegség számtalan egyéb tünet formájában megnyilvánulhat, sok betegnél ezért nehezen születik meg a diagnózis – mondja dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A betegség a felsorolt típusos tünetek nélkül is fennállhat, így jellegzetesen nem emésztőszervi tünetek hátterében is meghúzódhat mint krónikus köhögés, rekedtség, torok köszörülés, gombócérzés, orrmelléküreg-gyulladás. Reflux esetén a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, a torkot és a gégét is irritálja. Mivel sem a gége, sem a torok nem ellenállók a savassággal szemben, így gyakran jelentkeznek olyan tünetek, amelyek nem az emésztéshez, hanem a légutakhoz kapcsolódnak.

Reggelente fáradtan ébred?
Egy másik érdekes összefüggés, amikor a beteg napközben erős fáradtságérzésre panaszkodik, hiába kerül ágyba este időben, napközben továbbra is egyre kialvatlanabb. Ennek oka is lehet a néma reflux, amely a betegnél egyedül éjszaka okoz tüneteket. Fekvő testhelyzetben a savas gyomortartalom könnyebben visszaáramlik, ez okozhat alvászavart. Az alvászavar megnyilvánulhat nehezebb elalvásban, éjszakai felébredésekben vagy az alvás közben fellépő légzéskimaradásban, azaz alvási apnoeban. Ugyanakkor a reflux ún. mikroébredéseket is okozhat, amikor az érintettek ténylegesen nem ébrednek fel, csak az alvásuk felületes marad, a mély alvás periódusok száma csökken, így az alvásuk nem pihentető – magyarázza dr. Sárdi Krisztina. Hiába alszanak tehát eleget, reggel és napközben fáradtságtól szenvednek.

Bőrkiütéseim vannak, mi okozhatja?

2019. január 21.

A bőrön időnként megjelenő kiütéseknek számtalan oka lehet, nem véletlen, hogy ez a leggyakoribb panasz, amivel bőrgyógyászhoz fordulunk. Szerencsére ma már rendelkezésre áll egy olyan komplex vizsgálat, melynek segítségével rövid időn belül meghatározható a tüneteket kiváltó ok.

Nyáron a klór miatt is sokan szenvednek
Nem valódi allergiáról, hanem fokozott érzékenységről – ún. irritatív ekcéma – van szó, ez okozza, hogy a vízben fürdőzés hatására az érintetteknél ekcémaszerű tünetek jelennek meg – magyarázza dr. Vincze Ildikó, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosa. A tünetek az érintkezés helyén jelentkeznek, vörös, viszkető, nedvező hólyagocskák, duzzanat formájában.

Tusfürdők, krémek és fűszerek
Akár elfogyasztva, akár a bőrrel érintkezve bizonyos gyógy- és fűszernövények allergiás tüneteket is okozhatnak. Elfogyasztva, leggyakrabban a fahéj, vanília, fokhagyma, bors és fűszerpaprika gyomor-és bélrendszeri tüneteket okoz, de bőrkiütés is jelentkezhet az arra érzékenyeknél. A kozmetikumokban illatanyagként alkalmazott gyógy- és fűszernövények csalánkiütést, ekcémát is előidézhetnek.

Lisztérzékenységet is jelezhetnek a bőrtünetek!
A DHD (dermatitisherpetiformis) nevű betegség jele is lehet, ha az erősen viszkető, apró hólyagos kiütések elsősorban a végtagokon, könyök, térdek és a fenék területén jelennek meg csoportosan,  eltűnnek, majd időről-időre visszatérnek. A DHD mellett a betegeknél sokszor tünetmentesen zajlik a bélbolyhok pusztulását okozó lisztérzékenység (másnéven cöliákia). Amennyiben ezt vizsgálatok is igazolják, a bőrtünetek kezeléséhez gluténmentes étrend betartása szükséges.

Mit kell tudni a kanyaróról?

2019. január 17.

Bár a védőoltásoknak hála, manapság hazánkban már alig fordul elő, a kanyaró (latinul morbilli) veszélyes betegség, amely a fejlődő világban gyermekek tízezreinek haláláért felelős.

A kanyaró rendkívül fertőző: a nem oltottak között járványszerűen terjed, és egy fertőzött egész iskolai osztályokat betegíthet meg, mint ahogyan egy alkalommal egy Salzburg környéki járvány esetén is történt. Általában szövődmény nélkül gyógyul, de minden ezredik esetben halálhoz vezethet. A halálozás különösen a harmadik világban magas, ahol elsősorban az alultápláltság miatt elérheti a 10%-ot. Ennél is magasabb, 30% körüli az AIDS-es betegekben. A kanyarós megbetegedés rendszerint az első négy életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek. Aki egyszer átesett a fertőzésen, egész életére immunissá válik ellene.

MMR-oltás

Mint említettük, a kanyarót meg lehet előzni védőoltással. Erre világszerte az MMR-vakcinát használják, amely három gyengített élő vírust tartalmaz, és a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola ellen is védettséget ad. Az oltás igen jó hatásfokkal biztosít védelmet. Sajnos ennek ellenére az utóbbi években számos fejlett országban, Nyugat-Európában, Izraelben és az USA-ban is kanyarójárványok törtek ki, legutóbb éppen a szomszédos Ausztriában. A járványok oka az, hogy számos szülő – a szövődményektől való félelmében, vagy más okból – nem oltatja be a gyermekét. A sajtóban megjelent téves és tudományosan sohasem bizonyított információ, hogy az MMR-oltás autizmust okoz, az egyik tényezője ennek az oltásellenességnek.

A valóság az, hogy a védőoltás elmaradása, a kanyaró okozta szövődmények – köztük az egyik legfélelmetesebb késői szövődmény, az ún. szubakut szklerotizáló panencephalitis, vagyis az agyvelőgyulladásnak egy krónikus formája, amely néhány év alatt mindig halálhoz vezet – a védőoltás ritka szövődményeinél sokkal veszélyesebb a gyermek számára.

Mi a kanyaró oka?

A kanyarót vírus okozza. A kórokozó az orrba és a garatba kerülve ott megtapad, és köhögés, tüsszentés alkalmával a szabadba kerül, ahol még kb. két órán keresztül életben marad. A szervezetben a vírus szaporodásnak indul, bekerül a légutakba, a tüdőbe és a bőrbe is. Az inkubációs idő – vagyis az az idő, amely alatt a vírus már a szervezetben szaporodik, de tüneteket még nem okoz – 6-21 nap, de általában a 10. nap körül megjelennek az első tünetek. A betegség továbbadásának veszélye a kiütés megjelenése előtt 2-4 nappal és a megjelenés utáni első 5 napon a legnagyobb.

A felfázás tünetei és kezelése

2019. január 10.

A húgyhólyag nyálkahártyájának gyulladását nevezzük hólyaghurutnak. Előfordulása az őszi-téli időszakban gyakoribb. A fertőzés leggyakrabban felszálló fertőzés, mivel a kórokozók a húgycsövön át kerülnek a hólyagba, ahol megtelepedve gyulladást hoznak létre.

Jellemzőbb lányoknál, nőknél, mivel rövidebb húgycsővel rendelkeznek, mint a férfiak, így a kórokozók könnyebben feljutnak a húgyhólyagba. A fertőzés leggyakrabban bakteriális eredetű, de vírusos is előfordulhat.

Milyen tünetekkel jár a hólyaghurut?
• sürgető, gyakori vizelési inger
• fájdalmas vizeletürítés
• égő, csípő érzés vizeléskor
• zavaros vizelet
• hőemelkedés is lehetséges
• előfordulhat véres vizelet, láz is

Mikor kell orvoshoz fordulni?
• láz és/vagy véres vizelet
• medencetáji fájdalom fellépésekor
• gyermek, idős vagy terhes kismama
• cukorbetegségben szenvedő beteg, vesebeteg vagy immunszupprimált állapotban lévő páciens
• 1 hónapon belüli húgyúti fertőzés esetén

Tünetek kezelése
• Enyhébb esetekben alkalmazhatók vény nélkül kapható szerek vagy antibiotikum mellé kiegészítésként is.
• Bőséges folyadék fogyasztása javasolt, mivel ennek eredményeképpen a nagyobb mennyiségű vizelet lassítja, gátolja a kórokozók vese felé terjedését, és átmossa a húgyutakat.
• Vannak gyógynövények, amelyek önmagukban tea vagy kapszula formájában is alkalmazhatók.
• Többféle gyógynövényt tartalmazó (ebben megtalálható medveszőlőlevél, párlófű, cickafark, nyírfa, csalán és mezei zsurló kivonata) tinktúra is kapható vény nélkül.

Az éjszakai köhögés okai és kezelése

2019. január 05.

Beteg és a hálótárs számára egyaránt zavaró, ha álmából rendszeresen kellemetlen köhögésre ébred. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögés kiváltó okairól és kezeléséről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász nyilatkozott.  

Ne bagatellizálja el a tüneteket!
A köhögés során a légutak a benne levő gyulladásos váladéktól, oda került idegen anyagoktól, portól, gázoktól igyekszik megszabadulni, ezért gyakran jelentkezik légúti fertőzések kísérő tüneteként, akár a fertőzés lezajlását követő hetekben is – magyarázza a sokszor zavaró tünet előnyeit dr. Hidvégi Edit. Bizonyos esetekben súlyosabb betegségek – bronchitis, tüdőgyulladás, COPD, tüdőrák, vagy asztma - kezdeti tünete is lehet, így jelentőségét semmiképp sem szabad lebecsülni. Elhúzódó köhögéses panaszokkal - vagy ha egyéb tünet, például magas láz is társul mellé - mindenképp forduljunk orvoshoz, a kezelés ezután a diagnózis függvényében folytatódhat. Az éjszaka jelentkező köhögés hátterében, kiváltó tényezőként az alábbi panaszok is felmerülhetnek: hátsó garatfali csorgás, reflux, allergia, asztma, vérnyomás csökkentő készítmények szedése, dohányzás.

Az éjszakai köhögés egyéb lehetséges okai
Reflux esetén, fekvő helyzetben a gyomorsav könnyen visszajut a nyelőcsőbe, vagy egészen a garatig, ahol így köhögést idézhet elő. Légúti fertőzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében jelentkezhet hátsó garatfali csorgás: az orrváladék a garat felé távozik, ezáltal köhögésre ingerli a beteget. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögésnél mérlegelni kell az allergia lehetőségét is, ilyen esetben leggyakrabban háziporatka, vagy a lakásban tartott háziállat által okozott tünetekre gondolunk – mondja a Tüdőközpont orvosa. Az elhúzódó köhögés az asztma első tünete is lehet, ezért vizsgálatokkal ezt is érdemes kizárni. ACE-gátlók - a vérnyomáscsökkentők egy csoportja - szedése is okozhatja a panaszokat, ilyen esetben érdemes a kezelőorvossal konzultálni a gyógyszer cseréjéről. A fentieken kívül a dohányzás - akár passzív formában is – hozzájárulhat a tünetek megjelenéséhez.