Információk, érdekességek
A folyadék is befolyásolja a teljesítményt!
2017. július 13.
Vizsgálatok igazolták, hogy a naponta szükséges folyadékmennyiség az ember számára minimum 2 - de a fizikai aktivitástól és egyéb külső körülményektől függően akár 3-4 liter - is lehet.
A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy inni csak akkor kell, mikor az ember megszomjazik. A szomjúságérzet meglehetősen késői jele a reális folyadék szükségletnek. Kiterjedt vizsgálatok igazolták, hogy a naponta szükséges folyadékmennyiség az ember számára minimum 2 - de a fizikai aktivitástól és egyéb külső körülményektől függően akár 3-4 liter - is lehet.
Ez a probléma a sportolók teljesítményét is alapvetően befolyásolhatja. Az athéni forróságra, valamint az olimpikonjaink komoly fizikai igénybevételére, s az ezekhez szorosan kapcsolódó folyamatos folyadékpótlásra mind a versenyzőinknek, mind pedig az orvosi stábnak fel kell készülnie. Sportolóink vízvesztése elsősorban a kalória-ráfordítástól - ami a játékos testsúlyával és a mozgása intenzitásával van összefüggésben - és a környezeti viszonyoktól (hőmérséklettől) függ. Akut kiszáradás nemcsak az intenzív mozgás és a magas környezeti hőmérséklet miatt léphet fel, hanem akkor is, amikor a sportoló napi vízbevitele alacsony a vízvesztéshez képest; s ez krónikus kiszáradáshoz vezet. A folyadék hiánya következtében csökken az izmok terhelhetősége, s ez az állapot olyan veszélyes hatásokkal járhat, mint a fejfájás, kéz-, és lábremegés, zsibbadás, vagy az ájulás kockázata.
A víz fogyasztása tehát lényeges a testgyakorlások közben és után, a kiszáradás teljesítményre és egészségre gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölése miatt.
Nem mindegy azonban, hogy a sportolóink milyen folyadékot fogyasztanak. Az igazán optimális folyadékszükségletet az ásványvizek biztosítják, ugyanis ezek ásványianyag-tartalma a benne levő sók aránya a világ legtökéletesebb vegyésze - a természet - által lett kifejlesztve.
Savas és lúgosító ételek listája - Nyomtasd ki, így bármikor követheted!
2017. július 11.
Az elsavasodás pszichés hatásoktól is lehet, mégis a leggyakrabban étkezésünk a hibás, ha túlságosan elsavasodik a szervezetünk. Mi az, amitől elsavasodunk és mi az, ami kellemesen és kíméletesen lúgosít? Lista Neked!
A lúgosítás - téves elképzelésekkel ellentétben - nem azt jelenti, hogy a szervezetünket - mely alapvetően savas, át kéne alakítanunk lúgossá. Ettől betegek lennénk, nem ez a cél. Azt kell elérni, hogy a szervezetben az emésztés egyensúlyba kerüljön, és az emésztés-végrermék, magyarul a pisi és a kaki, minél kevesebb olyan anyagot tartalmazzon távozáskor, amit a szervezetnek inkább hasznosítania kellene.
Lúgosítás - Divat vagy tudomány?
2017. július 11.
Szervezetünk sav-bázis viszonyai állandó mozgásban vannak, de mégis egyfajta egyensúlyi állapot megtartása a cél. A savak és bázisok abszolút mennyisége folyton változik a szervezetben, a különböző szervekben a pH-értéknek viszont megközelítően állandónak kell lenni.
| pH-értékek Bélnedvek pH = 8 Gyomornedv pH = 1,20–3,00 Vizelet pH = 4,50–7,50 Vérplazma pH = 7,35–7,45 |
Az egészséges szervezetben a pH-érték csak szűk határok között mozoghat a vérben, függetlenül attól, hogy savas vagy bázisos jellegű ételt fogyasztunk.
Ebben segít többek között a tüdőben végbemenő légzési folyamat, a vese kiválasztási rendszere. Az egész szervezet „vegykonyhaként” üzemel, és ügyel az egyensúlyra. Vannak esetek, pl. a helytelen táplálkozás, a stressz, amelyek hatására viszont több sav keletkezik az anyagcsere folyamán, ezért a savasodás irányába billen az egyensúly. A táplálékkal felvett fehérjék, állati eredetű élelmiszerek és gabonatermékek fogyasztása is hozzájárul a szervezet savterheléséhez.
A szervezet ún. pufferrendszerének működése – ami felelős a sav-bázis egyensúly megtartásáért – azonban korlátozott. Ha a táplálékkal folyamatosan, hosszú időn át jelentős savterhelés éri a szervezetet, az egyensúly megbomlik. A böjtölés, a fogyókúra során a táplálékmegvonás, a csökkentett kalóriájú élelmiszerek is fokozott savképződéshez vezethetnek. A táplálkozás „bázisos” elemei a zöldségek, gyümölcsök. Aki ezekből kevesebbet eszik, annak nőhet a savasodásra való hajlama. A kor előrehaladtával általában csökken a vesemûködés, sőt sokkal kevesebb folyadékot isznak az idősek, mert nem érzik annyira a szomjúságot, a zöldség-gyümölcs evésről már nem is beszélve. Mivel a sav-bázis egyensúly kialakításában döntő szerepe van a veséknek, ezért az időseknek különösen fontos figyelni ezekre a kérdésekre. Hosszú távon létrejöhet a túlsavasodás. Az egyensúly megbomlásakor érdemes erre a célra szolgáló étrend-kiegészítő készítményt alkalmazni.
Hőségben különösen figyeljünk testünk vészjelzéseire!
2017. június 28.
Nemcsak a bőrünk, de a szervezetünk számára is vészhelyzet a hőség, amely az előrejelzések szerint a következő napokban várható. A Magyar Kardiológusok Társasága egészségeseket és szívbetegeket is óva int a kánikulában: 11 és 15 óra között ne legyünk napon, mert a leégés mellett hőgutát is kaphatunk, keressünk árnyékot és folyamatosan ügyeljünk a víz- és sópótlásra! A rendszeres gyógyszerszedők pedig mindenképp konzultáljanak orvosukkal – a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja.
Melegfront idején és a nyár beköszöntekor életmentő is lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait.
A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet.
- Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét.
- Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma képződés és trombózis is gyakrabban jelentkezhet.
Így tanítsd a gyereket rendesen fogat mosni!
2017. június 19.
Babakortól kezdve szájápolásra kell nevelnünk a kicsit, mert könnyedén megtagadhatja a fogmosást, ha nem vagyunk következetesek!
- Anya! Utálok fogat mosni! Nem mosok fogat és kész! - mondja Marci és a győztesek mosolyával vonul ki a fürdőszobából. Az óvodában könnyen le lehet bliccelni a fogmosást, már ahol odafigyelnek arra, hogy a gyerekek az étkezések után megfelelően ápolják a fogaikat. A családban pedig igen nehéz dolga van a szülőnek, ha konzekvens akar maradni. Amint megjelennek az első fogak, meg kell kezdeni azok rendszeres tisztítását. A fogmosás célja a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése. A tejfogak szuvasodása ártalmas a kisgyermek általános egészségi állapotára, károsan befolyásolja a rágást és a beszédet.
Mikor bújnak ki az első fogak?
A kisbaba fogainak fejlődése már a születés előtt megkezdődik: mind a 20 tejfog csírája megtalálható az állcsontokban. Elsőként legtöbbször az alsó két metszőfog tör elő, körülbelül a születés utáni hatodik hónapban. A fogzás ideje alatt az íny érzékenyebbé válhat, hiszen a fogak előretörése duzzanattal, fájdalommal jár. Néhány apró "gyógymóddal" segíthet kisbabája rossz közérzetén, ha ínyét ujjára csavart tiszta, nedves gézzel masszírozza. Hűtött rágóka is segíthet enyhíteni a baba fájdalmait, mivel nyugtatja az érzékeny ínyt.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...767778...165