Információk, érdekességek

Teljes ellazulás a jóga erejével

2018. március 22.

A jóga egyik legfontosabb célja a meditáció. Az egyes ászanák "csak", mintegy melléktermékként hatnak jótékonyan a fizikai testünkre. A régi guruk tanítása szerint a fizikai testünk egészsége is -bizonyos szempontból- csak azért fontos, mert amíg betegségekkel, fájdalmakkal küzdünk, addig a fizikai tünetek elvonják figyelmünket és nem tudunk eljutni a mély relaxáció és meditáció szintjére. De mit jelent a "jógás relaxáció" az autogén tréninghez vagy más relaxációs technikákhoz képest?  

A relaxáció szerepe a jógában

A jógában a „pihenő-fázisok” különböző szintjei nem egyszerűen a fizikai test rövid ellazítását célozzák. Nagyon fontos eszközök abban, hogy fizikai síkon az egyes pózok jótékony hatását „rögzítsük”, „bevéssük” testünkbe, valamint beindítsuk szervezetünk természetes öngyógyító folyamatait. Emellett – a jóga egyik klasszikus példájával élve – ha a testünket egy autóhoz hasonlítjuk, melyet pl. megfelelő üzemanyaggal (bevitt táplálék) látunk el, akkor a nagy autós túra végén (jógaóra) időt kell szánnunk arra, hogy a motor lehűljön. Ha ezt a lépést kihagyjuk, akkor az egész jármű (testünk minden szintje, a jógaóra során felhalmozott jótékony hatások) működését veszélyeztetjük.

Egy-egy jógaóra során nem csupán izmainkat, ízületeinket, porcainkat és más egyéb testrészeinket, szerveinket stimuláljuk. Erőteljesen hatunk központi idegrendszerünkre, hormonháztartásunkra. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a fizikai „lenyújtásokon” túl megpihentessük idegrendszerünket is, továbbá a fizikai testen kívül közelebb jussunk önmagunk középpontjához, Önvalónkhoz is. Ez utóbbi lépés az, ami megfelelő gyakorlás után megteremti belső harmóniánkat, fókuszáltságunkat, ami a hétköznapi életben érkező impulzusok során megváltoztatja korábbi hibás beidegződéseinket, zsigeri reakcióinkat.

Mi számít magas vérnyomásnak?

2018. március 16.

Új protokoll: 130/80 Hgmm a limitérték

Korábban a normális és a magas vérnyomás közötti határértéknek a 140/90 Hgmm számított. A legújabb tudományos eredmények és az azokból nyilvánvalóvá vált szív- és érrendszeri kockázatok ismeretében neves szakmai szervezetek, így az Amerikai Szív Társaság (AHA) és az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) úgy látják célravezetőnek, hogy a betegeknél az életmód-változtatást és az esetleges antihipertenzív gyógyszeres terápiát már hamarabb, alacsonyabb vérnyomásértékeknél el kell(ene) kezdeni, mint az az eddigi gyakorlatban jellemző volt. Ezzel összhangban az eddigi 140/90 Hgmm helyett a jövőben 130/80 Hgmm lesz a vérnyomásban a limitérték.

Egészséges-e a vegán étrend?

2018. február 16.

Tisztázzuk, miről is beszélünk. Mit nem eszik egy vegán? Hát, először is nem eszik húst. Idáig azonos a vegetáriánusokkal. Másodszor nem eszik tojást, tejterméket, mézet. Kézenfekvő a kérdés: honnan hát a fehérje? Honnan a vas, a kalcium és egyéb nélkülözhetetlen ásványi anyagok?  

Közkeletű tévedést van szerencsém eloszlatni: a fehérje nem az állati eredetű élelmiszer kiváltsága csupán. A fehérjék, amolyan lego kockák módjára építőkövei minden élőlénynek, így természetesen a növényeknek is. Ugyanabból az anyagból szőttek minket, az állatokat és a növényeket.

Ezzel együtt sajnálatosan elterjedt szokás azt a sok évtizede meghaladott tévhitet hangoztatni, hogy „az állati fehérje teljes értékű, míg a növényi nem az”. Oszlassuk el a ködöt! Az állati eredetű fehérjét azért nevezik teljes értékűnek, mert megvan benne mind a 8 esszenciális aminosav egyszerre. (Fenilanin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és valin.) Ugyanakkor viszont semmi olyan nincs bennük, ami a növényekből nem beszerezhető. Egy növényben nem találjuk meg mind a 8-at egyszerre. Viszont ma már pontosan tudjuk, hogy melyik növényben melyik van meg és melyik nincs. A gabonafélékből a lizin és az izoleucin nevű aminosav hiányzik, a hüvelyesekből a triptofán és a metionin. Ezek a növények – a gabonafélék és a hüvelyesek - tökéletesen kiegészítik egymást. Ha például eszünk egy falafelt pitában, akkor máris biztosak lehetünk benne, hogy ételünk tartalmazta mind a 8 esszenciális aminósavat. Ezt nevezik úgy, hogy fehérje-komplettálás. Nem egy bonyolult dolog.

Mire is jó a homeopátia?

2018. február 11.

Azt vettem észre mostanában, hogy akik hozzám fordulnak segítségért, egyre többen kezdik úgy, hogy nem is tudnak sokat a homeopátiáról. Mire, milyen betegségekre lehet alkalmazni és hogyan is hat valójában? Ezekre a kérdésekre szeretnék most válaszolni, mert valószínű, hogy sokakban felmerültek már ezek a gondolatok.  

7 dolog, ami károsítja az immunrendszert

2018. február 05.

1.    Alkohol

A rendszeres alkoholfogyasztás épp úgy károsítja az immunrendszert, mint az alkalmanként, nagyobb mennyiségben fogyasztott szeszes ital. A University of Massachusetts Medical School kutatói 8 éven át tartó vizsgálatukban az alkohol fogyasztás, a különböző fertőzések, a szervezetben zajló gyulladások és az immunitás közti kapcsolatot térképezték fel. Az adatok összegzése alapján megállapították, hogy a nagyobb mennyiségű alkohol hatására a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre és a szív- és érrendszeri, máj, és hasnyálmirigy betegségekre.

2. Magas zsírtartalmú étrend

A magas zsírtartalmú étrend hatására szintén romlik az immunrendszer működése. A Tufts University kutatói a tipikus nyugati étrendet (38 százalékos zsírtartalom) hasonlították össze egy koleszterincsökkentő étrenddel (28 százalékos zsírtartalom). A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a kevesebb zsírt tartalmazó étrend hatására javult a T-sejtek, vagyis a fehérvérsejtek azon típusának működése, melyek a fertőzések elleni védekezésben játszanak fontos szerepet.