Információk, érdekességek
Nem egészségesebbek az édesítőszereket használók
2019. február 06.
Nem jár előnnyel az egészségre, legfeljebb minimális hatása van annak, ha valaki egészségi vagy más okok miatt mesterséges édesítőszereket és más hasonló termékeket használ.
Német kutatóknak a British Medical Journal (BMJ) című szaklapban megjelent elemzése 56 tudományos tanulmányt foglalt össze. “A legtöbb egészséget illető paraméter esetében nem volt különbség a mesterséges édesítőszereket fogyasztó és a nem fogyasztó csoport között” – írta Ingrid Toews, a Freiburgi Egyetem munkatársa és kutatócsoportja a tanulmányban.
A kutatók szerint a témához kapcsolódó legtöbb tudományos vizsgálat rövid volt, kevés résztvevővel zajlott, vagy metodológiai szempontból nem volt különösen jó minőségű.
A tudományos irodalomban összesen 56 tanulmányt találtak a mesterséges édesítőszerek hatásának témájában, ezeket értékelték újra a német szakértők. A hatást többek között a testsúlyra és annak változására, az éhgyomori vércukorszintre, a fogak egészségére, az étkezési szokásokra, rákra, a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségekre vonatkozóan vizsgálták.
A munkák közül 35 csak megfigyeléses tanulmány volt, amelyek nem alkalmasak arra, hogy határozott következtetést vonjanak le belőlük. A szisztematikus áttekintő munkák és metaelemzések szolgálhatnak a rendelkezésre álló adatok lehető legobjektívebb áttekintéséül – vélik a kutatók.
Veszélyes a hideg a magasvérnyomás betegekre?
2019. január 12.
Az eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás a lakás hőmérsékletét is górcső alá vette. A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension c. szaklapban publikálták új tanulmányukat, melynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek – összegezte Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket.
Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.
Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64 / 74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12 / 70,51 Hgmm. Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen.
Mi áll a krónikus fáradtság szindróma hátterében?
2019. január 04.
Az összetett tünetegyüttessel, többek között hosszan tartó fizikai és mentális kimerültséggel járó krónikus fáradtság szindróma (chronic fatigue syndrome – CFS) okait kutató tudósok szerint az ok abban kereshető, hogy egyes emberek immunrendszere jóval aktívabban reagál az egészség elleni támadásokra.A CFS világszerte több mint 17 millió embert érint, akik gyakran ágyhoz kötöttek és képtelenek elvégezni olyan napi tevékenységeket, mint a tisztálkodás vagy a táplálkozás.
A kutatók egy interferon alfa nevű szert alkalmaztak, hogy előidézzék a szindróma modelljét és arra jutottak, hogy azok a páciensek, akik a kezelésre hiperaktívan vagy túlzón reagáltak, sokkal hajlamosabbak voltak a súlyos kimerültségre.
“Első alkalommal mutattuk ki, hogy azok, akik hajlamosak CFS-hez hasonlatok betegségekre, túlműködő immunrendszerrel rendelkeznek az azt érő kihívás előtt és alatt is” – mondta el Alice Russell, a King’s College London pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.
Az állapot, valamint annak kutatása erősen vitatott részben azért, mert lehetséges okai és a gyengítő tünetek nagyon kevéssé ismertek.
Az interferon alfát a hepatitisz-C fertőzés elleni kezelésként alkalmazzák, és ugyanúgy aktiválja az immunrendszert, mint egy erőteljes fertőzés. Sok ilyen szert kapó páciens extrém fáradtságot tapasztal a kezelés során, többen pedig hónapokkal a gyógyszerkúra befejezése után is érzik a krónikus kimerültséget.
A túl sok alvás is káros az egészségre
2019. január 02.
A túl sok alvás is káros az egészségre; a napi több mint nyolc óra alvás is megnöveli a szív és az érrendszer betegségeinek, sőt a halálnak a kockázatát is – állapította meg egy kínai tanulmány.A pekingi Fuvaj Kórház és a kanadai McMaster Egyetem tudósai által végzett kutatásban 116 ezer 632, a világ 21 országából származó 35 és 70 év közötti személy vett részt. 2003-tól nyolc éven át követték őket figyelemmel, ezalatt 4381 halálesetet és 4365 esetben szív- és érrendszeri betegséget regisztráltak.
Figyelembe vették a szakértők azokat a tényezőket, melyek befolyásolhatták az eredményeket, mint például a résztvevők korát, nemét, alkoholfogyasztását, a kardiovaszkuláris betegségekre, diabéteszre és vérnyomásra vonatkozó családtörténetét.
Ez alapján arra jutottak, hogy azoknál, akik 6-8 órát alszanak naponta, a legalacsonyabb a halál és a betegségek kockázata. Az ennél kevesebb és az ennél több alvás is összeköthető volt a megnövekedett rizikóval, de a több alvásnál nagyobb volt a kockázat, mint a kevesebb alvásnál.
Nap 8-9 órányi alvás 5 százalékkal növelte a kockázatot, 9-10 órányi alvás 17 százalékkal, a több mint 10 órányi alvás pedig 41 százalékkal. Ugyanakkor a kevesebb mint 6 óra alvás 9 százalékkal növelte a kockázatot.
A tudósok szerint a napközbeni pihenő – 30-60 perces – növelheti a veszélyt, kivéve ha az egyének éjszaka 6 óránál kevesebbet alszanak.
Ezeket együk a téli hideg napokon!
2018. december 31.
A hideg téli napokon szervezetünk fokozott terhelésnek van kitéve, nagyobb veszélyt jelentenek az egészségügyi és lelki problémák, mint máskor. Ráadásul a gyerekek biztonságáról is a szülőknek kell gondoskodni, akik sokat tehetnek azért, hogy a kicsik elkerüljék a betegségeket és a rosszkedvet. Az egyik megoldás a vitaminokban és az ásványi anyagokban keresendő – állítja Kiss-Tóth Bernadett dietetikus.
A vitaminokban gazdag élelmiszereket célszerű a gyerekek étkezésének részévé tenni. Ugyanis a legtöbb vitamint maga a szervezet nem képes előállítani, csak más módon, például táplálék útján tudunk folyamatos pótlásukról gondoskodni. Télen a családok étrendjében több a zsíros, nehéz étel, ezek azonban gyakran éppen a fontos ásványi anyagokban és vitaminban szegények.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...636465...166