Információk, érdekességek

Szélütés és kövérség

2008. március 21.

Kövérség esetén azért lehet kisebb a betegségek kockázata, mert más tényezõk is közrejátszanak.

A kövér vagy túlsúlyos emberek kisebb valószínûséggel halnak meg az agyi katasztrófát, stroke-ot követõ öt évben, mint normális súlyú sorstársaik - mutatták ki dán kutatók.
 

A normális súlyú sorstársaikkal összehasonlítva a túlsúlyos, kövér vagy szélsõségesen kövér emberek 27, 16 és 16 százalékkal kisebb valószínûséggel haltak meg a szélütés után vizsgált öt év során.

Halálos szunyókálás

2008. március 19.

A napközben szunyókáló idõseknél a stroke-kockázata akár négyszeres is lehet - állítja egy friss kutatás.

Egy frissen nyilvánosságra hozott tanulmány szerint, azok az idõs emberek, akik napközben szunyókálnak, jobban ki vannak téve a stroke (szélhûdés) veszélyének. A tanulmány úgy találta, hogy a stroke rizikója kétszer – négyszer akkora azok esetében, akik napközben el-elszundítanak, (nem szándékosan elalszanak) mint akik az egész napot ébren töltik. A legtöbbet szunyókálók esetében ez a szorzó igen magas: négy és félszeres (!).

Tévhitek a koleszterinrõl

2008. március 18.

A koleszterinnel kapcsolatos tévhitek makacsul tartják magukat a köztudatban.

A kampányoknak hála egyre többet tudunk a magas koleszterinszintrõl, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezõjérõl, és egyre többet a megelõzés lehetõségéirõl is.  Azonban még mindig sok, a koleszterinnel kapcsolatos tévhit tartja magát a köztudatban - vélik a Magyar Szív Egyesület szakemberei, akik csokorba gyûjtötték és megcáfolják ezeket.
Hirdetés

Széthasad a fejem!

2008. március 17.

A nyaki eredetû fejfájás okairól

A fejfájás az egyik leggyakrabban elõforduló tünet, melynek eredete nagyon különbözõ lehet.

A fejfájás tünet

Szinte minden embernek fájt már életében a feje. A fejfájás nem önálló betegség, hanem tünet. Lehet valamilyen testi betegség, például gyomorrontás, székrekedés, lázas betegség, magas vérnyomás kísérõ jele, de jelentkezhet lelki okok miatt is. Kiváltják a fejen, a nyakon lévõ szervek, szervrendszerek betegségei, beleértve a központi idegrendszert, de a szemet, a fület, a légzõ- és emésztõrendszer kezdeti szakaszát, valamint a bõrt, a lágyrészeket és a csontokat is.

Agyi érkatasztrófák

2008. március 17.

A köznyelv gyakorta – tévesen - ugyanazt érti az agyvérzés és a szélütés alatt. A két betegség tünetei sokszor megegyeznek, bár hátterükben más okok húzódnak. Agyvérzés esetén az erekbol az agy szövetébe kilépo vér okoz károsodást, szélütés esetén elzáródik az ér. És az agy nem jut hozzá a tápláló oxigénhez. Mindkét esetben bénulás lehet a következmény.

Agyvérzés

A “vérzéses gutaütés” gyakori a fiatalok körében is. A betegség oka, hogy az agy vérellátása károsodik, és valamelyik érszakaszból vér jut az agy szövetei közé, így az agyállományon belül vérömleny képzõdik. Az agyszövetbe kerülõ vér mennyiségétõl függ, hogy az agy bizonyos területei öszenyomódnak-e. Érfalrepedéshez vezethet a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, érfali bántalom és az agyi értágulat is.