Információk, érdekességek
A meddőség még nem jelenti azt, hogy soha nem lehet gyereke!
2016. február 07.
Sok nők számára talán az a legszörnyűbb, amikor több hónapos/éves sikertelen próbálkozást követően orvosuktól kapnak egy papírt, amin ez áll: meddőség.
Azonban érdemes tisztázni, hogy a meddőség egészen mást jelent a köznyelvben, mint orvosi értelemben és persze a kiváltó okok között szép számmal találunk olyanokat, melyeket a szakember közreműködésével kezelni-gyógyítani lehet. A témában dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza van a segítségünkre.
Meddőség a köznyelvben és orvosi értelemben
A köznyelv a meddőséget úgy aposztrofálja, hogy az abban szenvedő embernek nem lehet gyereke. Ez pedig sokakat megrémiszt, mert a kifejezés nagyon véglegesnek tűnik. Szerencsére manapság az már nagyon ritka dolognak számít, hogy valaki szeretne gyermeket, és az több-kevesebb orvosi segítséggel ne sikerüljön.
Orvosi értelemben a meddőség egy kicsit másképpen fest. Azok a nők számítanak meddőnek, akik fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres együttlét mellet sem esnek teherbe egy éven belül. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a nők 15-20%-a tekinthető meddőnek orvosi értelemben. Ám a jó hír, hogy ez a szám a legtöbb esetben semmit sem jelent, hiszen a szakember segítségével a baj orvosolható és a baba megérkezhet a családba.
Magyarországon népbetegség a koraszülés
2016. február 04.
Hazánkban évente 8000 újszülött, azaz tízből egy kisbaba koraszülöttként lát napvilágot. Esetükben életmentő lehet a hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás, de a megfelelő táplálás minden gyermek számára kulcsfontosságú….
Amellett, hogy az anyatejjel táplált csecsemők ritkábban szenvednek tüdőgyulladásban és egyéb fertőző betegségekben, a fogantatástól számított első ezer nap táplálási szokásai számos felnőttkori népbetegség megelőzésében is meghatározó szerepet játszanak. A hosszú távú prevenció a korszerű koraszülött-ellátásban is fontos célt jelent, ehhez pedig nélkülözhetetlen a megfelelő táplálás – hívja fel a figyelmet az Első 1000 Nap Program és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának szakemberei a koraszülöttek világnapján.
Ezért fontos az első 1000 nap
A kognitív területek (például a gondolkodás, a nyelvi képesség vagy az emlékezet) életünk első 1000 napjában fejlődnek legintenzívebben, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer, valamint ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma is, amely meghatározza a felnőttkori elhízásra való hajlamot. Ez, a fejlődés szempontjából kritikus időszak egy érett újszülött számára kevésbé megterhelő, hiszen 280 napot méhen belül tölthet. A koraszülötteknek (azaz a 37. terhességi hétnél korábban világra jött csecsemőknek) azonban ennél néha 80-100 nappal is kevesebb jut, ezért az ő esetükben kiemelt jelentőséggel bír a méhen kívüli táplálás.
Büntetni? – Csak ésszel érdemes!
2016. január 28.
A cikkemben a nevelés egyik eszközét emelném a fókuszba, ez pedig a büntetés. Érdemes átgondolnia minden szülőnek, hogy mit szolgál az ő szemléletében a büntetés! Írásomban szeretném határozottan nyomatékosítani, hogy a pszichológia hogyan is vélekedik bizonyos büntetési szokásokról…
Miért olyan fontos kérdés a büntetés és a jutalmazás?
Azért, mert nem egyértelmű ennek helyes megítélése. Sokan tudják, szinte ösztönösen, hogy mikor, milyen módszert alkalmazzanak egy adott helyzetben. Ezzel ellentétben vannak olyan szülők, akiknek nagy fejtörést tud okozni a büntetés/jutalmazás alkalmazása és mikéntjei. (A pszichológusok egy harmadik szülői hozzáállást is megmutatnak, azaz azokat a szülőket, akik meg vannak győződve igazukról. Arról, hogy az ő módszerük a leghatékonyabb. Az esetek többségében az ilyen apuka vagy anyuka szélsőségekben mozog, ami komoly károkat tud okozni a gyereknevelés során.)
Óvakodjunk a szélsőségektől!
A gyermek személyiségfejlődését számos tényező befolyásolja, többek között a nevelésben alkalmazott jutalmazás és büntetés módszere is.
Véletlenül sem az a jó szülő, akik mindent megenged a gyereknek és csak jutalommal árasztja el. És az sem ideális, ha valaki „zsugori” a jutalmazásban, a pozitív megerősítésben. Az a szülő, aki csak büntet és rideg, az komoly pszichés károkat tud okozni gyermeke személyiségfejlődésében.
Mire figyeljünk, hogy jól menjen a tollbamondás?
2016. január 27.
A tollbamondás nekünk felnőtteknek egyszerű dolognak tűnik, hiszen a hozzá szükséges folyamatok automatizálódtak bennünk, a kivitelezés már nem igényel erőfeszítést, de az írni tanuló gyermekek számára ennek elsajátításához sok funkció együttes működése szükséges. Mit igényel a pontos kivitelezés?
Először is nagyon fontos a figyelem tartós koncentrálása, hogy a gyermek képes legyen a tanítóra figyelni, ne veszítse el a fonalat, hiszen ha elkalandozik diktálás közben, akkor a szöveg hiányos lehet.
A jó hallási differenciálás alapja a megértésnek. Ha ez jól működik, akkor tudják helyesen megkülönböztetni a hallott hangokat. Itt kimondottan a zöngés zöngétlen párok szoktak gondot okozni. Akinek ez nem megy, sokszor értelmetlennek tűnhetnek egyes szavak, melytől érthetetlenné válik a szöveg, s ez megzavarja a gyermeket.
Ha jól értették a gyermekek a hallott szöveget, akkor még mindig kérdés, hogy elég jó-e a rövid távú memóriájuk ahhoz, hogy tárolni tudják a hallottakat amíg le nem írják, nem felejtik-e el a mondat végét miközben írnak?
A természet csodája: a magzat megmaradása a méhben
2016. január 27.
A természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig „idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később sem lökődik ki. A magzat fiziológiás „transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. Prof. Balázs Csaba endokrinológus írása e védelem immunológiai és hormonális okait összegzi.
Immunológiai mechanizmusok
A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. lymphocyták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) lymphocyták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4. hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani.
Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...199200201...294