sub

Információk, érdekességek

Büntetni? – Csak ésszel érdemes!

2016. január 28.

BüntetniA cikkemben a nevelés egyik eszközét emelném a fókuszba, ez pedig a büntetés. Érdemes átgondolnia minden szülőnek, hogy mit szolgál az ő szemléletében a büntetés! Írásomban szeretném határozottan nyomatékosítani, hogy a pszichológia hogyan is vélekedik bizonyos büntetési szokásokról…

Miért olyan fontos kérdés a büntetés és a jutalmazás?

Azért, mert nem egyértelmű ennek helyes megítélése. Sokan tudják, szinte ösztönösen, hogy mikor, milyen módszert alkalmazzanak egy adott helyzetben. Ezzel ellentétben vannak olyan szülők, akiknek nagy fejtörést tud okozni a büntetés/jutalmazás alkalmazása és mikéntjei. (A pszichológusok egy harmadik szülői hozzáállást is megmutatnak, azaz azokat a szülőket, akik meg vannak győződve igazukról. Arról, hogy az ő módszerük a leghatékonyabb. Az esetek többségében az ilyen apuka vagy anyuka szélsőségekben mozog, ami komoly károkat tud okozni a gyereknevelés során.)

Óvakodjunk a szélsőségektől!

A gyermek személyiségfejlődését számos tényező befolyásolja, többek között a nevelésben alkalmazott  jutalmazás és büntetés módszere is.

Véletlenül sem az a jó szülő, akik mindent megenged a gyereknek és csak jutalommal árasztja el. És az sem ideális, ha valaki „zsugori” a jutalmazásban, a pozitív megerősítésben. Az a szülő, aki csak büntet és rideg, az komoly pszichés károkat tud okozni gyermeke személyiségfejlődésében.


Mire figyeljünk, hogy jól menjen a tollbamondás?

2016. január 27.

A tollbamondás nekünk felnőtteknek egyszerű dolognak tűnik, hiszen a hozzá szükséges folyamatok automatizálódtak bennünk, a kivitelezés már nem igényel erőfeszítést, de az írni tanuló gyermekek számára ennek elsajátításához sok funkció együttes működése szükséges. Mit igényel a pontos kivitelezés?

Először is nagyon fontos a figyelem tartós koncentrálása, hogy a gyermek képes legyen a tanítóra figyelni, ne veszítse el a fonalat, hiszen ha elkalandozik diktálás közben, akkor a szöveg hiányos lehet.

jó hallási differenciálás alapja a megértésnek. Ha ez jól működik, akkor tudják helyesen megkülönböztetni a hallott hangokat. Itt kimondottan a zöngés zöngétlen párok szoktak gondot okozni. Akinek ez nem megy, sokszor értelmetlennek tűnhetnek egyes szavak, melytől érthetetlenné válik a szöveg, s ez megzavarja a gyermeket.

Ha jól értették a gyermekek a hallott szöveget, akkor még mindig kérdés, hogy elég jó-e a rövid távú memóriájuk ahhoz, hogy tárolni tudják a hallottakat amíg le nem írják, nem felejtik-e el a mondat végét miközben írnak? 


A természet csodája: a magzat megmaradása a méhben

2016. január 27.

magzat megmaradása a méhbenA természet csodája, hogy egy immunológiai értelemben félig „idegen” magzat egyáltalában megtapad a méhben és később sem lökődik ki. A magzat fiziológiás „transzplantátum”, azaz olyan, mint egy átültetett szerv, amelyről tudjuk, hogy a legnagyobb veszély a szerv kilökődése. Prof. Balázs Csaba endokrinológus írása e védelem immunológiai és hormonális okait összegzi.

Immunológiai mechanizmusok

A magzat kilökődését számos védő mechanizmus akadályozza. A terhesség alatt megváltozik az immunrendszer szabályozása. Ennek lényege, hogy az immunológiai védekezésért felelős sejtek, az ún. lymphocyták egyike a Th2 (az antitestek termelődéséért felelős) sejtek és azok által termelt anyagok mennyisége növekszik, ezzel szemben a Th1 (sejtes immunitásért felelős) lymphocyták száma és funkciója csökken. Ennek következtében a Th1 által közvetített immun- és autoimmun folyamatok aktivitása általában csökken, ezért élettani körülmények között a terhesség második trimeszterétől (4. hónaptól) kezdve az autoimmun betegségek tünetei általában javulnak. Ez egy élettani immungátlás, azaz kényes egyensúly, amely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a magzat megmaradhasson. Ezt a kényes egyensúlyt azonban számos hormonális és külső tényező képes felborítani.

Amennyiben ez a fiziológiás immungátlás nem alakul ki, akkor kóros terhesség és spontán abortusz következhet be.


A babákat is kell fésülni?

2016. január 23.

Gondoljuk csak el, milyen szomorú látványt nyújt egy kócos, fésületlen, ápolatlan hajú kisgyermek. Az esztétikai szempontokon kívül azonban a nagy haj a gyermek szemébe lógva látását, játékát zavarhatja és balesetveszélyt is jelenthet. Hogyan fésüljük meg a gyereket, és főleg mivel? 

Fésülés

Törölközésnél nagyon alaposan, szárazra töröljük a baba haját, eközben a fejbőrt is masszírozzuk finom dörzsöléssel.

A kisgyerekek hajába csatot, szalagot ne tegyünk, mert kiesik, egymás és saját hajukból kiveszik, és balesetet is okozhat.

Az újszülöttek és hasra még nem forduló csecsemők haját fürdetéskor fésüljük, illetve keféljük. Amikor fürdetés után a megtörölt csecsemőre feladtuk a bodyt, hasra fordítjuk a pólyázón. A hason fekvő csecsemő fejét, bal tenyerünkkel alulról az állát fogva rögzítjük, és a haját megkeféljük. Amíg állandóan a hátán fekszik, hajvégei helyenként összecsomósodnak. Ezeket a csomókat is vágjuk le (legjobb, ha fürdetés előtt, hogy ne maradjon hajszál a baba bőrén!), egy tompa végű ollóval (előtte alkoholos vattával letöröljük). Ezután a visszafordított, hanyatt fekvő csecsemő fejét a bal tenyerünkbe fektetjük, és a haját elöl is megkeféljük.

Az ülni, illetve állni tudó gyereket szembefordítjuk, a fejét bal kezünkkel az álla alatt rögzítjük, és óvatosan fésüljük, hogy a haját ne húzzuk.

Ha a csecsemő vagy a kisgyermek haja egyenetlenül nő vagy a szemébe lóg, vágjuk le vagy fodrásszal nyírassuk le. 2-3 éveseknek biztosítsuk a feltételeket, hogy felügyelet mellett önállóan, tükör előtt fésülködhessenek.


A csontritkulás a gyerekeket is érintheti

2016. január 18.

A csont a szervezet páncélja és tartószerkezete, ami azonban ugyanúgy karbantartást és táplálást kíván, mint minden egyes szervünk. Ha ezt nem kapja meg, akkor csontritkulással szembesülhetünk, ami kialakulhat betegségek következtében is, de akár ismeretlen okokból, sőt, gyerekeknél is!

A témában dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont csecsemő és gyermek endokrinológusa volt a segítségünkre.

A csont

A szervezet egésze élő, folyamatosan cserélődő sejtekből áll, ennek megfelelően a csontok is. bár sokszor erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, tudni kell, hogy a csontjaink sejtjei is fejlődnek, cserélődnek, frissülnek nagyjából 40 éves korunkig. Mivel élő szövetről van szó, így természetesen anyagcserét is folytat, valamint az új sejtek képződése, és azok megfelelő működése is azon múlik, hogy elegendő építőanyag kerül-e a szervezetbe.

Születéskor a csontok még hajlékonyak, és sok helyen – például a koponyán – nem is nőnek össze. A kor előrehaladtával a csontrendszer olyan szilárd támasztékot biztosít a testnek, amely mozgékony, fejlődik, sőt, reagál az esetleges változásokra is. sérülése ugyan előfordulhat, de egészséges szervezet esetén a csonttörések is gyorsa gyógyulnak, ráadásul a törés helyén a szövet erősebb is lesz.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...184185186...278