sub

Információk, érdekességek

Ez nem cirkusz! – Ne idomítsuk a gyerekeket!

2016. június 01.

Mindenki volt gyerek, és mindenkinek lehet véleménye a gyereknevelésről… És sajnos attól, hogy valakinek van gyereke még nem biztos, hogy jó szülő, hiszen annak lenni a világ egyik legnehezebb feladata.

A pszichológiában rengeteg elmélet van a gyereknevelésről, amik egymásnak is ellent mondanak…

Lehet könyvekből gyereket nevelni?

Hogyan lehet általánosítani, ez nem egy gyár! Minden ember különleges a maga módján és már benne van a tehetség, amit felfedezhetünk, ha nem nyomjuk el és erőszakoljuk rá gyermekünkre a saját elképzeléseinket, hanem képesek vagyunk mi is megváltozni. Élő folyamat vagyunk, nem tárgyak. A gyermek tiszta lappal születik, persze örökölhet hajlamokat (lásd diszpozicionális pszichológiai iskolák), de a nevelés hat leginkább rá. Sajnos nem számít a gyerekben rejlő lehetőség, csak az, hogy a szülők mit akarnak, akiktől függ a gyermek. Olyan, mint egy befektetés: „Én táplállak, nevellek, iskoláztatlak, annyi mindent megteszek érted, a tulajdonom vagy és majd meghálálod.” 

A gyerek sokszor ellen is áll a sok buta ideológiának, amiket rá próbálunk erőltetni, de lelkiismeret-furdalása lesz és nem tudja önmagát megtalálni és kifejezni. Így elindul a képmutatás. Jön a lázadás, de negyven év felett már nincsenek hippik, csak unalmas, szürke öltönyös emberek az irodában… Pedig sok politikus is hippiként kezdte…

---

Magunk között szólva

2016. május 31.

Nekünk, nőknek mi a legnagyobb vágyunk? Az, hogy anyák legyünk. Ennek teljes felelősségével.

Bár erről az elején még nincs tiszta képünk, de szinte észrevétlenül, gondolkodás nélkül, folyamatosan olvadunk bele a napi tennivalókba, s egyre inkább érezzük a súlyát az anyaságnak. Már tisztul a kép, viszont olykor elborul az elme, hogy mekkora felelősség is mindez. Jó esetben ezt van kivel megosztanunk, de az anya mégiscsak anya marad az évszázadok óta ránk ragadt társadalmi elvárásokkal, miszerint a nagy teher azért a mi vállunkon marad. És ha ebből senki más nem visel semmit, akkor zokszó nélkül cipeljük az egészet.

… és bűntudatunk van, amikor elmegyünk otthonról, és ott hagyjuk a gyermeket, hogy megkeressük az eltartásához valót.

… és bűntudatunk van, amikor otthon maradunk, mert úgy érezzük, hogy nem használjuk ki önmagunkkal szemben a saját elvárásainkat.

---

A játék pszichológiája

2016. május 29.

A játék a gyermekek számára a legfőbb ismeret és tapasztalatszerzési lehetőség. Ezáltal tanulnak a világról, próbálják ki mit tudnak, és gyakorolják a szociális viselkedési formákat. Alakul általa én-képük, hiszen a társaik visszajelzései alapján határozzák meg magukat. Ezen kívül rendkívüli hatással van érzelmeikre. A játékuk lehet fantázia szüleménye, de gyakran megjelennek benne az őket foglalkoztató dolgok is. A mi dolgunk, hogy észrevegyük ezeket, és komolyan vegyük játékukat, hiszen azt tükrözi, ami a lelkükben zajlik.

A gyermekekkel foglalkozó pszichológusok is abból vonnak le következtetéseket, hogy a gyermekek mit, hogyan játszanak. Kicsi korban még nem is képesek elmondani mi foglalkoztatja őket. A játékukban viszont kivetülnek a bennük zajló események. Abban próbálják feldolgozni az őket ért élményeket. Természetesen a játékban mind a pozitív, mind a negatív élmények megjelennek.

Ettől függően a játék betölthet akár örömszerző, akár feszültségoldó szerepet is.

Abból, ahogy a gyerekek játszanak, megérthetjük, hogy látják a világot, milyen problémák nyugtalanítják. Érdemes megfigyelnünk, mit szeretnek játszani, mit játszanak gyakran, mennyi ideig játsszák az adott játékot? Hiszen ezekből következtethetünk arra, hogy milyen problémák foglalkoztatják, milyennek látják a világot, vagy milyennek szeretnék látni.

---

Az apák felelőssége

2016. május 29.

Szeretek a kályhától elindulni, s az én kályhám az evolúció. Sokáig úgy gondolták, az erkölcs emberi találmány, mára kiderült, hogy csak részben van így.

Emberben is, de állatokban is, genetikailag kódolt erkölcsi érzék működik, amely kritikus helyzetekben „megmondja” mi a teendő.

Számos alapvető morális kérdésben ösztönösen tudjuk a helyes választ, mielőtt még gondolkodtunk volna rajta. Az evolúciós morálkutatás rafinált történeteket eszel ki, hogy bizonyítsa, erkölcsi döntéseink automatikus folyamatok következménye, amit általában utólag ruházunk fel észérvekkel.

---

Hány évesen vállaljunk gyereket?

2016. május 25.

Napjaink életvezetési tudatosságát komolyan áthatja a gyermektervezés kérdésköre, amely során beszélhetünk pszichológiai, egzisztenciális és biológiai szempontokról – ezek figyelembe vétele nélkülözhetetlen a tervezés első fázisában. A meghatározó külső körülményeken túl a legfontosabb aspektus azonban az, hogy a női szervezet mikor áll legjobban készen a várandósságra. 

Az elmúlt néhány évtizedben a hétköznapi élet olyan lendületet és rohanást hozott magával, amely a potenciális szülőtől tudatos családtervezést kíván meg, ám a babavállalás optimális időpontjáról megoszlanak a vélemények és a tapasztalatok is.

„Napjainkban szinte lehetetlen megmondani, melyik lehet a szülés ideális időpontja a nyugati kultúrában. Ennek elsősorban szociális és anyagi okai vannak, hiszen pusztán a biológiát nézve gyakorlatilag egyértelmű a válasz: 20-30 év között optimális a gyermekáldás. Ha az összes szempontot figyelembe szeretnénk venni, akkor a 25-35 közötti életkor lehet a legjobb kompromisszum” – magyarázta dr. Tidrenczel Zsolt a Czeizel Intézet PrenaTest Központjának klinikai genetikus szakorvosa.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...174175176...279