Információk, érdekességek
Szezononként 8-10 hurutos megbetegedés: átlagos
2017. november 26.
Hiába a szülői gondoskodás, a hűvösebb időjárással együtt járó évszakokban a gyermekek is könnyebben betegednek meg, különösen, ha rendszeresen járnak közösségbe. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens azonban összefoglalta azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönthetik a szülők, mikor, mit tegyenek, ha a család legkisebb tagja gyengélkedik.
Teljesen normális lehet, ha egy kisgyerek, bekerülve egy közösségbe, az első őszi-téli szezont sok betegeskedéssel tölti. Mindez nem jelenti azt, hogy gyenge volna az immunrendszere – vélekedik a gyermekorvos. Most találkozik olyan kórokozókkal, amelyektől eddig a „családi burok” jótékony módon megvédte őt. Ez az időszak akár úgy is felfogható, mint az immunrendszer tréningje a későbbi egészségért.
„Ezek a betegségek 70-80%-ban vírusos fertőzések, amelyek az esetek zömében jóindulatúak, megfelelő tüneti kezelés és elegendő gyógyulási idő esetén nyom nélkül, szövődménymentesen gyógyulnak. Már 200 felettire tehető azoknak a vírusoknak a száma, amelyek felelősek ezekért az elsősorban légúti megbetegedésekért – mondta Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens. –Szezononként nyolc-tíz, szövődménymentesen néhány nap alatt gyógyuló hurutos megbetegedés, vagy gyomor-bélhurut is beleférhet. Az elhúzódó, vagy ismétlődően szövődményes betegségek azonban kivizsgálást sürgetnek. Ilyenkor állhat a háttérben egy légúti- vagy táplálékallergia, egy megnagyobbodott, gócként funkcionáló orrmandula, vagy hajlam a kisdedkori visszatérő asztmatikus hörghurutokra. Ha ilyen állapotokra van gyanú, mielőbb szakorvost kell felkeresni.”
“Biológiai fegyver” a gyerekközösségekben
A gyerekközösségbe bekerülő kicsi az egyik leghatékonyabb „biológiai fegyver”. Amit elkap, azt nagy valószínűséggel szétszórja szűk és tágabb környezetben is. Fontos elegendő időt hagyni a gyermek gyógyulására, mielőtt visszakerül a közösségbe, különben nagyobb lehet az esélye egy felülfertőzésnek, egy szövődmény kialakulásának. Ami az egyik gyereknél csak orrfolyással jár, a másiknál vezethet intenzív osztályos kezelést igénylő krupphoz, asztmatikus hörghuruthoz, vagy éppen tüdőgyulladáshoz.
Akkor és most – Mégsem árt a cumizás?
2017. november 21.
„Én úgy tekintettem annak idején a cumira, mint az ördögre. Sosem adtam a gyerekeimnek cumit a szájukba, amikor kicsik voltak. Most viszont azt látom, hogy az unokám nyolc hónapos, és elég sokat cumizik. Az anyja pedig még csak meg sem próbálja leszoktatni róla! Sőt, azzal altatja el. Nem árt ez neki? ”
A gyermekük születése előtt sokan kijelentik, hogy ők bizony nem adnak a gyermeküknek cumit. Aztán hamarosan eljön a nagy sírások ideje, és ők is cumival csitítgatják a csecsemőjüket.
Kétségtelen előnye a cuminak, hogy
- megnyugtatja a babákat,
- két szoptatás között kielégíti a szopásigényüket,
- segítheti az elalvásukat. Egyébként elalvást követően sok csecsemő kiejti a szájából a cumit, és nélküle alszik.
A cumit ellenzők táborát meggyőzhetik azok a legújabb eredmények is, amelyek alapján a cumizás csökkenti a hirtelen csecsemőhalál (más néven bölcsőhalál) kockázatát.
Sokak félelme az, hogy a cumizás árt a fogak fejlődésének, mivel az előnytelenül befolyásolhatja a metszőfogak növekedési irányát, azok összeharapó képességét, illetve az állkapocs fejlődését. Ennek kapcsán elmondható, hogy a kisgyermekek három vagy négy éves koráig a cumizást nem helytelenítik a szakemberek. Úgy tartják, hogy az addig bekövetkezett esetleges állkapocs- és fogelváltozások később még helyreállnak.
Mit tegyünk, ha sokszor betegszik meg a gyerekünk?
2017. november 18.
Az elsőként közösségbe kerülő kisgyerekek immunrendszere még igencsak ki van téve a fertőzéseknek. A bölcsődei, óvodai közösségbe járó gyerekeknél nem ritka, hogy néhány nap játékkal teli gondtalanság után akár két hét betegség következik, majd ismét pár nap óvoda és ismét két hét betegség, és ez így megy egy darabig De meddig? A szülők a gyerekük gyakori megbetegedései miatt aggódnak, ezért igen fontos lenne, hogy minimalizáljuk a további megbetegedések számát, eshetőségét. Dr. Kovács Tibor csecsemő –és gyerekgyógyász, a Svábhegyi Gyerekgyógyintézet orvos-igazgatójának tanácsai arról, hogyan érdemes kezelnünk, ha beteg a gyerekünk.
Hosszútávon mindig sokkal rosszabb, ha egy gyereket betegen, például masszív orrfolyással, köhögéssel közösségbe visznek, pusztán azért, mert még láztalan. Betegsége megfelelő kezelés és ápolás nélkül jóval hosszabban fog zajlani, könnyebben alakulnak ki szövődmények, és nem utolsó sorban szétszórja a kórokozókat csoporttársai között.
Természetesen az előfordul és kivédhetetlen, hogy egy betegség tünetei a közösségben tartózkodás ideje alatt jelennek meg (belázasodik, elkezd köhögni a gyerek). Fontos tudnunk azonban, hogy a gondos ápolás után, a betegségből felépülő gyereket nyugodt szívvel minimálisan 24 órás tünetmentesség után lehet visszaengedni a közösségbe.
Érzékeny immunrendszer
Az immunrendszer éretlenségén túl vannak további tényezők, amelyek a gyereket betegségekre hajlamosíthatják. Ezek között lehetnek anatómiai hajlamosító tényezők, mint például a megnagyobbodott orrmandula, a szűkebb légutak, rövid fülkürt, amelyek elhúzódóbbá, szövődményessé tehetik még a legbanálisabb náthát is. Vannak gyerekek, akik a kórokozó behatolására másképpen reagálnak, például kruppos rohammal, asztmatikus hörghuruttal. Más gyerekek esetében környezeti allergének hatására egy állandó légúti allergiás nyálkahártya-gyulladás áll fenn, amely a kórokozók megtelepedését elősegítheti. Betegesebbek a vashiányos vérszegénységben szenvedők is. Természetesen ismert alapbetegségek fokozhatják a fertőzésekre való hajlamot.
Irány a jó levegő, hogy ne legyen rövidlátó a gyerek
2017. november 09.
A szabadban, a friss levegőn lenni jó még ilyenkor, ősszel is! De nemcsak jó, de egészséges is. A mozgás jelentette kedvező hatásokon túl számos egyéb pozitívuma is van a kinn töltött óráknak. Azok a gyerekek, akik több időt töltenek a szabadban, kisebb valószínűséggel lesznek rövidlátók – igazolja egy nemrégiben végzett vizsgálat.
Mit kell tudni a rövidlátásról?
A rövidlátás, idegen szóval miópia (vagy myopia) egy látászavar, amiben a távoli tárgyak képe elmosódottan látszik. Ebben az esetben a szem fénytörő képessége a normálisnál nagyobb, mert a szemgolyó túl hosszú, vagy a szemlencse és a szaruhártya túlságosan domború. A rövidlátás negatív törőerejű, ún. konkáv lencsékkel, szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálható.
A tudomány jelenlegi állása szerint a rövidlátásnak genetikai okai is vannak, amire ráerősíthet a környezet, az úgynevezett vizuális stressz révén. Ez akkor alakul ki, ha a gyerekek túl sok időt töltenek közeli tárgyak nézésével, azaz például sokat olvasnak vagy számítógépeznek.
A rövidlátás előfordulásának a gyakorisága Európában egyre nő, derül ki a JAMA nemzetközi szakmai folyóiratban közöltekből. Kelet- és Délkelet-Ázsia nagyvárosaiban a gyermekek körében szintén hasonló trend figyelhető meg, aminek következtében középiskolás korban a rövidlátás az ottani fiatalok 80-90 %-át érinti. Nem véletlenül kezdték a rövidlátás megelőzési lehetőségeit Ázsiában vizsgálni. Majdnem 2000, még nem rövidlátó kisiskolás gyermeket vontak be a kutatók a három éven keresztül tartó vizsgálatukba.
Azt próbálták kideríteni, hogy 40 perc plusz szabadtéri tevékenységnek a mindennapi rutinba való beiktatása hatással van-e a rövidlátás kialakulásának gyakoriságára. A három év elteltével szemészeti vizsgálat történt, amiből kiderült, hogy a szabadtéri tevékenységekben résztvevő gyermekek körében ritkábban alakult ki rövidlátás. Számszerűen: a kinti programokban résztvevő gyermekek 30,4 %-ánál, míg a szabadtéri tevékenységeket mellőzők 39,5 %-ánál diagnosztizáltak rövidlátást.
Ezekre figyelj ősszel, ha kisbabád van
2017. november 08.
Az évszakváltást sokszor a felnőttek is megszenvedik, de a babák még érzékenyebben reagálhatnak az időjárás változására vagy éppen a levegő minőségének romlására. Mit tehetünk szülőként, hogy megkönnyítsük ezt az időszakot? Dr. Makleit László belgyógyász segít néhány hasznos tippel.
Figyelj a levegő minőségére!
Nem zárkózhatunk be a négy fal közé, sőt levegőzni az őszi időszakban is kell. Csak kicsit nagyobb körültekintést igényel, ugyanis a hideg mellett számolni kell a levegő szennyezettségével is. A fűtési szezon indulásával a füst és a szmog a kicsiknél könnyen légúti irritációt okozhat. Ráadásul a fűtés miatt a lakásban szárazabb a levegő, ez pedig szárítja a bőrt és a légúti nyálkahártyát, ezért a megfelelő páratartalom biztosítása, és a párásító folyamatos tisztán tartása is nagyon fontos.
Készülj fel a szabadtéri játékra!
„Az igazán hűvös, szeles idő beköszöntével a hidegnek, szélnek kitett bőrfelületen, az arcon, kezeken kialakulhat pirosodás, sebesedés. Ezért, ha hűvösebb napokon szabadtéri játékra készülünk, adjunk a kicsire sapkát, kesztyűt. Mivel a babák bőrének víztartalma magasabb, mint a felnőtteké és a hámréteg felső része még nem vastagodott meg, a szél hatására bőrük könnyebben kiszárad. A kicserepesedett száj védelmére beszerezhetünk baba ajakápolót, azonban ha a tünetek néhány napon belül nem múlnak el, mindenképpen mutassuk meg a gyermeket orvosnak” – javasolja Makleit László belgyógyász.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...159160161...301