sub

Információk, érdekességek

„Pókhasa” van a kicsinek? – Nem biztos, hogy csak sokat evett!

2018. január 28.

A népnyelv általában „pókhasúnak” nevezi azokat a kisgyermekeket, akiknek a hasa feltűnően elődomborodik, végtagjaik a testükhöz képest vékonyak. Ezeket a külső jeleket legtöbbször hasfájás, gyakori, nagy mennyiségű széklet ürítése is kíséri. Ilyen gyermekek esetében az elfogyasztott ételek felszívódásának, hasznosulásának zavara áll fenn, aminek több oka lehet, de leggyakrabban lisztérzékenységre, más néven cöliákiára lehet gondolni. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus betegség korai felismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Autoimmun betegség

A cöliákia a gabonafélék, a búza, árpa, rozs, zab glutén frakciójának fogyasztása kapcsán kóros immunválasz következtében kialakuló autoimmun betegség. Cöliákia esetén a szervezet nem tudja feldolgozni a gluténtartalmú ételt, a nem megfelelően lebontott gluténnal szemben az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek felszaporodása elsősorban a vékonybél gyulladását váltja ki, ami a bélbolyhok pusztulását okozza, de egyéb szervekben is gyulladásos elváltozásokhoz vezet. Mivel a felszívódás a bélbolyhokon keresztül történik, így ezek pusztulása okozza az alapvető tápanyagok és vitaminok felszívódásának hiányát, aminek a következménye a lesoványodás, és a bélben zajló gyulladás felelős a puffadt „pókhasért”.


Őssejtbank a koraszülött gyermekekért

2018. január 21.

Ingyenesen elérhető köldökzsinórvér eredetű őssejt levétel a legveszélyeztetettebb korcsoportok számára.  

Koraszülött gyermekek hazánkban
Évente körülbelül 8000 koraszülött gyermek születik Magyarországon. A terhesség 28. hete előtt megszületett csecsemők esetében az idegrendszeri megbetegedések előfordulása gyakoribb, ám ezek közül néhány már jóeséllyel gyógyítható köldökzsinórvér eredetű őssejttel. A CordBlood Center, Európa második legnagyobb őssejtbankja éppen ezért tartja fontosnak, hogy egyedülálló társadalmi felelősségvállalás program kínálatát tovább bővítve, ingyenesen biztosítsa a legveszélyeztetettebb korcsoportokszámára az őssejt levételt és tárolást.

A CBC Magyarországon sokoldalú társadalmi felelősségvállalás programot hozott létre annak érdekében, hogy a professzionális őssejt levétel és tárolás mellett segítse az arra rászoruló ügyfeleit. A vállalat a saját őssejt beültetést szakmailag és anyagilag támogató Segítő Kéz Programja mellett idén tavasszal új kezdeményezést indít hazánkban, hogy ingyenesen elérhetővé tegye az őssejt levételt és tárolást a koraszülöttek és azon újszülött gyermekek számára, akiknek idősebb, beteg testvérén segíthet egy esetleges őssejt kezelés.


Idegenre hagyjam a gyerekem?

2018. január 20.

Magyarországon még mindig tartja magát, sőt erősödik az a nézet, hogy nem jó dolog a gyereket idegenre, pláne bébiszitterre bízni a gyereket. Az a nő, aki egy vadidegent enged be a lakásába, és ráadásul még rá is bízza a gyerekét, az nem lehet jó anya. Az még csak hagyján, ha néha a nagymama vigyáz rá - persze lehetőleg az én anyám, és nem az anyósom - no de egy idegen?  

Boldog szülő, boldog gyerek

Azt még csak-csak elfogadja a környezet, a társadalom, hogy a nagymama vigyáz a gyerekre. Persze ha már nyugdíjas, ráér, és elég közel lakik. De nagyon sok család él távol a szülőktől, és a vidéki nagymama csak ritkán fogható hadra. Ilyen esetekben tényleg csak a bébiszitter lenne a megoldás – ha mernénk vállalni. Igen ám, de mit szólnak a szomszédok, a barátok, a család, az óvó néni – szóval a többiek. De ami még rosszabb: mit szólnánk mi magunk? Nagyon sok nő érez bűntudatot akkor, hogy ha bébiszitterre bízza a gyerekét, és legalább annyian még a gondolatát is elutasítják, olyan erős ellenállást éreznek belül. Persze, ha muszáj dolgozni, pénzt keresni, az más. Nem jó dolog, de hát a muszáj nagy úr. Na de szórakozás miatt? Idegenre bízzam a gyereket?

Pedig a gyereknek mindenekelőtt boldog, kiegyensúlyozott anyára van szüksége. Hangsúlyozzuk: boldog szülők nevelnek boldog gyerekeket!!! A nő pedig akkor lesz boldog és kiegyensúlyozott, hogyha tud törődni önmagával is. Ha van módja, van ideje élni, feltöltődni.


Ki a felelős? – Ha a gyerek kárt okoz?

2018. január 18.

Az életből számtalan példa meríthető, amikor a gyerek valamilyen kárt okoz. De vajon ki a felelős ilyenkor?

pixabay.comA gyerekek az udvaron fociznak, azonban egy szerencsétlen mozdulat következtében az egyik épület ablaka betörik. Kavicsokat dobálnak, és megsérül egy másik gyerek vagy egy közelben parkoló autó. Játék közben véletlenül gyúlékony anyag kerül a gyerekek keze ügyébe, és tűz keletkezik, komoly anyagi kárt okozva az épületben. Az iskolában az egyik gyerek leveri a társa szemüvegét, ami eltörik.

Ki a felelős?

A polgári jogi felelősségre vonás feltétele a vétőképtelenség. A vétőképtelenség azt jelenti, hogy az adott személy nem rendelkezik olyan mértékű belátási képességgel, hogy fel tudja mérni a cselekedeteinek következményét. Fontos tisztázni, hogy a vétőképtelenség nem életkorhoz van kötve.

A bíróság minden ügyben esetileg vizsgálja, hogy vétőképtelennek minősül-e a károkozó, adott esetben a gyerek. Életkora, tájékozottsága és egyéb körülmények alapján felmérhette-e, hogy az adott magatartásnak milyen következményei lesznek, elvárható volt-e tőle, hogy számoljon azokkal? A fenti példák egyikénél maradva, például felismerhette-e, hogy mi lehet a következménye annak, ha füstölgő botokkal játszik? Kellett-e tudnia, hogy milyen gyorsan tud terjedni a tűz, és hogy egy apró parázsdarab miatt leéghet egy egész épület is?


Növényekkel az anyatejért

2018. január 13.

Az anyatejjel történő táplálás a legősibb módja a csecsemők egészséges ellátásának, azonban a folyamat olykor nehézségekbe ütközik, amelynek egyik leggyakoribb oka az, hogy nem képződik elégséges mennyiségű anyatej. A tejelválasztás fokozására számos anya használ növényi eredetű készítményeket és teakeverékeket, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a növények ilyen célra történő felhasználása tudományosan kevéssé bizonyított.

Az újszülöttek és csecsemők tápanyagokkal történő ellátásának egyik legegyszerűbb módja az anyatejes táplálás, amelyhez számos kedvező hatás köthető.

  • Az egészséges, kiegyensúlyozott étrendű anya anyateje a csecsemő életének első fél évében biztosítja számára a megfelelő gyarapodáshoz szükséges összes tápanyagot és folyadékot.
  • Bár a szoptatás hiánya mesterséges táplálással ellensúlyozható, a nem megfelelően kialakított mesterséges étrend jelentősen fokozza az akut és krónikus betegségek kockázatát.
  • Az anyatejes táplálás elősegíti a szoros anya–gyermek-kapcsolat kialakulását, és azon túl, hogy a csecsemő egészségéhez hozzájárul, az anyára nézve is számos jótékony, betegségmegelőző hatással rendelkezik.

A megfelelő mennyiségű anyatej

Magyarországon az újszülöttek több mint fele kizárólag anyatejes táplálásban részesül élete első 4 hónapjában. Ahhoz, hogy az eleinte akár naponta 8-10-szer is ismétlődő szoptatások nyugalomban teljenek, és kellemes élményt nyújtsanak az anya és gyermeke számára egyaránt, nemcsak az anyát kell megtanítani a helyes szoptatási technikára, de elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő mennyiségű anyatej választódjon ki, ezzel elősegítve a stresszmentes táplálást.

A csecsemők igen különbözők lehetnek, születési súlyuk, fejlődési ütemük is változó, valamint figyelembe véve, hogy az anyatej összetétele sem állandó, nagyon nehéz általánosan meghatározni, hogy mennyi anyatej elválasztására van szükség a megfelelő fejlődésükhöz. A házi gyermekorvossal és védőnővel egyeztetve könnyen megállapítható, hogy a csecsemő táplálása megfelelő-e annak egészséges fejlődéséhez.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...131132133...279