sub

Információk, érdekességek

Étlapok rövid üzenetei hatására többen választanak növényi alapú ételt

2022. március 10.

Az éttermek étlapjaira írt egyszerű, rövid üzenetek hatására kétszer olyan gyakran választanak a vendégek hús helyett növényi alapú fogást egy új kutatás szerint.

Fotó: gettyimages.comA klímakutatók egyre nagyobb figyelmet szentelnek az élelmiszer előállításának, szállításának és fogyasztásának: egy tavaly szeptemberi tanulmány szerint az üvegházhatású gázok évente a világon kibocsátott mennyiségének több mint harmada az élelmiszeripar számlájára írható.

A szennyezés nagy része a hús miatt termelődik: a marha, a csirke és a sertés tenyésztése – ami miatt gyakran vágnak ki nagy erdőterületeket – nagyjából kétszer akkora károsanyag-kibocsátással jár, mint a növénytermesztés – írta a The Guardian online kiadása szerdán.

A húsfogyasztás különösen magas az Egyesült Államokban, 2020-ban átlagosan 111,5 kilogramm húst evett meg egy amerikai, több országban pedig, köztük Kínában gyors növekedésnek indult a húsevés.

Sokan segítenék a környezetvédelmet azzal, hogy növényi fogásokat választanak: az új kutatás azt találta, hogy az éttermi étlapokra írt rövid üzenetek nagyban befolyásolhatják a viselkedést.

A World Resources Institute (WRI) nonprofit szervezet kutatásában mintegy hatezren vettek részt az Egyesült Államokban. A kutatók tíz különböző, a fenntarthatóságról szóló üzenetre adott reakcióikat vizsgálták, azt kérték bennük, hogy válasszanak két lehetőség, például babos vagy marhahúsos burrito között.

Az üzenetek közül több is drámai hatást keltett. “Mindegyikünk tehet a bolygónk érdekében. Ha csak egy húsos fogást növényire cserélsz, az üvegházhatású gázok kibocsátásából annyit takarítasz meg, amennyi a telefonod feltöltéséhez két év alatt elhasznált energiával egyenlő” – akik ezt olvasták az étlapon, 25 százalékban vegetáriánus fogást választottak, ami több mint kétszerese azon vendégeknek, akik nem olvasták az üzenetet. Egy másik üzenet hatására 22 százalékkal több fogyasztó döntött növényi alapú étel mellett, ami szintén sokkal nagyobb arány az üzenetet nem olvasókhoz képest.

Más üzenetek, amelyek az étel ízéről szóltak, vagy arról, hogy meg kell védeni a Földet a következő nemzedékek számára, szintén pozitívan befolyásolták a vendégek döntését, ami arra utal, hogy szignifikánsan alakítható a választás az étlapok szövegeinek megfogalmazásával.


Egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer

2022. március 05.

Fotó: gettyimages.com

A tudósok szerint az enset, egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer, és életmentő választ adhat az éghajlatváltozásra is – írta a BBC News.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a banánhoz hasonló növény akár százmilliónál is több embert lenne képes táplálni a globális felmelegedés korában.

Az enset (Ensete ventricosum) növény, amelyet etióp vagy “hamis banánként” is emlegetnek, Etiópián kívül szinte ismeretlen, de az afrikai országban húszmillió ember tápláléka. A növény banánszerű termése nem ehető, de a keményítőtartalmú szárak és gyökerek erjeszthetők, kása, kenyér készítésére használhatók.

A kutatók úgy vélik: a növény sokkal nagyobb területen termeszthető Afrikában, hiszen az enset vadon élő rokonai, amelyeket emberi fogyasztásra nem tartanak alkalmasnak, egészen a kontinens déli részéig elterjedtek.

A kutatók modellezés és mezőgazdasági felmérések segítségével vetítették előre, hogy az enset a következő negyven évben potenciálisan akár százmillió embert táplálhatna. Egyúttal az élelmezésbiztonságot is növelné olyan afrikai országokban, mint Kenya, Uganda és Ruanda.

James Borrell, a Kew-i Királyi Botanikus Kertek kutatója egyetértett abban, hogy az enset jól jöhet szűkös időkben az élelmezésbiztonság növelésében. Hozzátette, a növényt néhány szokatlan tulajdonsága teszi különlegessé. “Bármikor elültethető, bármikor betakarítható és évelő. Ezért hívják az éhezés elleni fának” – magyarázta.

Az előrejelzések szerint a klímaváltozás komolyan befolyásolja az alapvető élelmiszernövények terméshozamát és eloszlását Afrikában és más kontinenseken. Ezért egyre nő az érdeklődés a táplálékot nyújtó új növények iránt, mivel az emberiség néhány alapvető növénytől függ. Az elfogyasztott kalóriák közel fele három növényhez köthető: a rizshez, a búzához és a kukoricához.

 “Változatosabbá kell tenni azokat a növényeket, amelyeket világszerte használunk, mert jelenleg a termények nagyon szűk skálájára támaszkodunk” – figyelmeztetett Borrell.


A fogyás csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát

2022. március 01.

Fotó: gettyimages.com

A túlsúlyos és elhízott felnőttek fogyással csökkenthetik annak esélyét, hogy később vastagbélrák alakuljon ki náluk – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál.

A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb ráktípus és a harmadik vezető rákos halálozási ok a férfiak és nők körében az Egyesült Államokban.

Az Oxford University Press által a JNCI Cancer Spectrum című folyóiratban publikált tanulmány felidézi, hogy az elmúlt három évtizedben világszerte nőtt az elhízottak száma, ami számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is fokozta. Az elhízás a vastagbélpolip (adenóma) és a vastagbélrák ismert kockázati tényezője.

A túlsúlyos és elhízott embereknek általában fogyást javasol az orvosuk. A fogyásnak jótékony egészségügyi hatásai ismertek, de eddig nyitott kérdés volt, hogy csökkenti-e a vastagbél-adenóma, valamint az ebből kialakuló vastagbélrák kockázatát.

A legtöbb tanulmány korábban csak az elhízás vagy a testtömegindex egy adott időben mért értékeivel összefüggésben vizsgálta a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát, és kevesebb tanulmány kutatta a testsúlyváltozás szerepét.

Az új tanulmány a felnőttkor három időszakában vizsgálta a testsúlyváltozást – fogyást vagy hízást – a vastagbél-adenóma kialakulásával összefüggésben, a prosztata-, tüdő-, vastagbél- és petefészekrák-szűrési vizsgálatban részt vevőknél, saját bevalláson alapuló testsúlyadatok felhasználásával. A vizsgálatban, amelynek célja eredetileg az volt, hogy a szűrővizsgálatok hatékonyságát mérje fel a daganatos betegségekből eredő halálozás megelőzésében, 1993 és 2001 között 154 942, 55-74 év közötti férfi és nő vett részt Amerikában. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya a szűrésekben részt vevők adatait használta fel, akik a vizsgálat kezdetén, majd 3 vagy 5 évvel később ismét vastagbélrákszűrésen voltak.

A kutatók megállapították, hogy a stabil testsúlyhoz képest a felnőttkori testsúlycsökkenés – amit ötévenként legalább félkilogrammos fogyásként határoztak meg – 46 százalékkal csökkentette a vastagbél-adenóma kialakulásának kockázatát. Ez különösen igaz volt a vizsgálat kezdetén túlsúlyos vagy elhízott felnőttekre. A kutatók azt is megállapították, hogy a felnőttkori súlygyarapodás növelte az adenóma kialakulásának kockázatát, különösen az 5 év alatt 3 kilónál nagyobb súlygyarapodás esetén. A megállapítások a súlycsökkenés és súlygyarapodás tekintetében határozottabban kimutathatók voltak a férfiaknál, mint a nőknél.


A 3 legjobban hizlaló szokás

2022. február 27.

Nemcsak az étrendünk lehet hizlaló, felesleghez vezethet néhány életmódbeli szokás is, amit nap mint nap szinte mindannyian megteszünk. A 3 leggyilkosabb viselkedés, ami nem mellesleg túlsúlyhoz is vezet.  

Közismert hizlaló tényezők az étkezésben:

  • túl sok zsír
  • túl sok cukor, ezen belül is túl sok fehér, illetve az ételekhez feleslegesen hozzáadott cukor
  • túl sok szénhidrát, elsősorban fehér lisztből készült termékek
  • köretként többnyire tészta, rizs, burgonya, kenyér fogyasztása
  • túl kevés rostbevitel
  • összekeverni az éhségérzetet a szomjúsággal (szomjúság esetén is enni, illetve napi 1,5-2 liternél kevesebbet inni
  • túlevés, árubőség, túl sok fogás egyszerre, pukkadásig enni, mértéktelenség
  • főzéssel, sütéssel készült ételek túlsúlya a nyers fogásokkal szemben


Ám az étkezési túlkapások és hibák csak a probléma egyik részét jelentik. A mozgásszegény életmód és a modern életformával együtt járó szokásaink adják a másikat.

1. Stresszes mindennapok, sok túlóra
Első helyen kell említenünk a stresszt, amiről már számtalan könyv és tanulmány bizonyította, hogy hizlal. A szervezetet egyfajta folyamatos készenléti állapot fenntartására kényszeríti, ami hosszú távon súlyos testi-lelki kimerüléshez, apátiához, kiégéshez, függőségekhez és súlyfelesleghez vagy éppen kóros lesoványodáshoz vezethet. Tipikus jelenség, ha valaki stresszevővé válik, mivel az egyik leggyakrabban használt eszközünk, amivel oldjuk a szorongást vagy éppen megjutalmazzuk magunkat, az az étel. Az étkezés által kiváltott örömet már csecsemőként megtanuljuk, amivel nincs is addig probléma, amíg az éhséget csillapítjuk vele. Amikor azonban kórosan kapcsolódik össze más életterületekkel az evés, tehát például bánatunkban, unalmunkban eszünk, vagy éppen azért, hogy csillapítsuk a feszültséget, akkor az így bevitt kalóriákat raktározza a szervezet.

Nem mindegy, hogy a tested vagy a lelked éhes és kimerült. Ismerd fel és azzal foglalkozz, amelyikkel szükséges. A stresszt jobban oldja a sport, egy jó masszázs, a rendszeres jóga vagy meditáció, mint az evés, és nem jár plusz kilókkal sem.


Lilahagyma chutney

2022. február 25.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Isteni finomság készülhet lilahagymából! A leírtak mellett kínálható még sült húsokhoz vagy akár tésztákhoz is! 

Lilahagyma chutney receptje

Hozzávalók:

    * 1 kg lilahagyma

    * 1 pohár vörösborecet

    * 3 evőkanál olívaolaj

    * 1 evőkanál cukor

    * 1 csipet só

Elkészítés:

A hagymát általában félbe, majd félkarokára szoktuk vágni, de van, aki a gyorsabb eredmény érdekében már magát a hagymát aprítógépben egészen krémesre pürésíti, ízlés kérdése.

Az olívaolajon futtassuk meg a feldarabolt a megtisztított és feldarabolt hagymát, majd öntsük rá az ecetet, a cukrot, és sózzuk meg. Időnként meg-megkevergetve lassú tűzön főzzük, amíg a színe és az állaga is megváltozik, és krémszerű pürét kapunk.

Pirítóssal és juhtúróval kínáljuk, mivel ez utóbbi igen jól harmonizál a hagymakrémmel.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...666768...304