Információk, érdekességek
6 hatékony böjt típus - hosszabb időtartamra
2023. március 08.
Az alaposabb méregtelenítéshez nem elég egy nap. Az is igaz azonban, hogy a hosszabb böjtnek komolyabb következményei lehetnek, ha valaki nem megfelelően átgondolva vág bele egy ilyen kúrába. A böjt ugyanakkor nem fogyókúra, megfelelő mentális állapotban kell lennünk hozzá!
Az alaposabb méregtelenítéshez nem elég egy nap. Az is igaz azonban, hogy a hosszabb böjtnek komolyabb következményei lehetnek, ha valaki nem megfelelően átgondolva vág bele egy ilyen kúrába. Fontos azonban, hogy ha valaki belevág egy diétába, mindenképpen gondolja át a dolgot, nehogy többet ártson magának, mint amennyit használ.
Mi a böjt?
A keresztény vallás szerint a húsvétot megelőző hat hét a böjt időszaka, de maga a böjt minden nagy vallásban és kultúrában jelen van. Alkalmazták a perzsák, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is. Általános értelemben az élvezetektől, az örömöktől való tartózkodást jelenti, sok helyen nemcsak az evésre, húsevésre, de az alkoholfogyasztásra, sőt, a borotválkozásra és a tisztálkodásra is vonatkozik. Nem kötődik kizárólag a testhez, inkább egy szellemileg vezérelt, lelkileg átélt folyamat. Nem úgy kell elképzelni, hogy aki böjtöl, az aszkéta, aki ül egy hegy tetején, szenved, és még levegőt is ritkán vesz. Szó sincs róla. Ha ugyanis az ember tudja, hogy a szervezetével valami jót tesz, akkor ennek a biztonságnak megfelelő folyamatok indulnak el a testében. Ehhez nem kell vallásos hit, inkább valami bizakodó elvárás.
Nem szenvedni kell, éhezni sem, csak figyelni arra, miből és mennyit eszünk. Sok gyümölcsre, zöldségekre és rengeteg folyadékra van szükség. Ha az ember helyesen böjtöl, nem gyengül le, nem fárad el és nem lesz sápadt. Sőt: az az energia, amely eddig az emésztésre használódott el, most megmarad, és máshol szolgálja az embert. Jobb lesz a hangulata, felfrissül a szelleme, nemcsak testben, hanem lélekben is megtisztul.
Az alábbi hat böjt típus a kereszténységben - például a szerzetesek közt - is ismert, érdemes nekünk is képet kapnunk ezekről.
Nulldiéta
Ez a legszigorúbb böjt, amit vízkúrának is hívnak. Néhány napon keresztül semmi mást csak 2-3 liter vizet vagy teát igyunk. Ilyenkor a szervezet leépíti a fehérjekészleteit, s ezért ezt a kúrát egyes orvosok nem ajánlják.
Módosított nulldiéta
Vízen és teán kívül fehérjekészítményeket és kis mennyiségű szénhidrátot is fogyaszthatunk. Ezt a kúrát is orvosi felügyelet mellett alkalmazzuk.
Böjtölj ésszel!
2023. március 07.
Ha tavasszal téged is elkap a léböjtkúraláz, netán a teljes koplalás mellett döntesz (sajnos ilyen tisztítókúrákkal is gyakran találkozni), akkor célszerű néhány alapelvet szem előtt tartani. Ha ezeket mellőzöd, akkor sajnos elmarad a kívánt hatás, esetleg olyan mértékű sokkhatásnak teszed ki a szervezeted, ami minden, csak nem egészséges. Legyengült, beteg szervezetnél komoly problémákhoz vezethet, ha pusztán a divatot követed. Tehát legyen szó léböjtről vagy más tisztítókúráról, mindig tartsd szem előtt a mértékletesség alapelvét!
Villamosszék a szervezetednek
A jóga kifejezetten ajánlja a böjtöt, amikor pihentetjük emésztőszerveinket. Testünknek a böjt időszakában lehetősége van a méregtelenítésre, a tavaszi „nagytakarításra”. Sok nyugati filozófiai vagy vallási irány szerint (pl. a kereszténység) már a jóga természetes étrendje is böjtnek számít: ez a laktovegetárius étrend (hús és tojás nélküli, tejterméket és növényi táplálékot alkalmazó ételek) böjtnek számít. Ez egy jógi számára nem böjt, pusztán kiindulási alap, az ember természetes táplálkozásának tartott táplálkozási mód.
Akár foglalkozik valaki jógával akár nem, mind orvosi, mind természetgyógyászati szempontból fontos, hogy a testet megfelelően felkészítsük a böjt időszakára, majd annak végeztével csak fokozatosan álljunk vissza normál étkeink fogyasztására. Ha egyik napról a másikra vonunk meg mindent, amihez a szervezet hozzászokott, akkor az úgy éri testünket, mintha villamosszékbe ültetnénk. Az elvonási tünetek, a kábultság, fejfájás, szédülés a kellemesebb mellékhatások közé tartoznak. Ha legyengülten, vagy betegen, komolyabb probléma esetén orvosi konzultáció nélkül vágunk bele a böjtbe, azzal csak megnehezítjük szervezetünk öngyógyító folyamatainak működését.
Ellenjavallatok
Cukorbetegség, pajzsmirigytúlműködés, gyomor-, illetve nyombélfekély esetén ne böjtöljünk!
Ahány ház, annyi böjt
A böjtnek számos formája létezik, létezik az egynapos verziótól kezdve a rendszeres heti 2 napos kúrán át egészen a 70 napos, vegán böjtig minden: ez a 70 nap azonban a maximum, melyet már makkegészségesen se lépjünk túl!
Valamennyi böjt időtartamára igaz a bőséges folyadékbevitel. A nap folyamán legalább 2-3 liter folyadékot vegyünk magunkhoz, igyunk friss (télen meleg) vizet, fogyasszunk gyógyteát vagy vízben áztatott friss gyógynövényből nyert kivonatot. Ne igyunk viszont kávét, teát, alkoholt, tejet, kerüljük a dohányzást!
Ha rendszeres méregtelenítésben gondolkozunk, akkor indulásképp csak heti egy alkalommal böjtöljünk, ennél hosszabb ideig csak akkor, ha dietetikus/orvosi konzultáció előzte meg.
Müzli, ami nem müzli
2023. március 03.
A müzlit sokan az egészséges táplálkozással azonosítják, míg mások nem tudják elképzelni, hogy „madáreledel” kerüljön a tányérjukba. Hívei naponta fogyasztják, ez a tendencia évről évre növekszik. A müzli az egészséges étrend részeként valóban számos előnyös tulajdonsággal bír: gyorsan elkészíthető, tápanyagdús, laktató, olcsó.
Egészségünk megőrzése céljából tudnunk kell, mit veszünk le a boltok polcairól, hiszen nem minden „müzli” egyenlő az egészséggel, sőt, nem minden müzlinek látszó élelmiszer felel meg a müzli „kitalálója” szerinti kritériumoknak.
A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, amely svájci dialektus szerint Müesli. A XIX. század végéig a svájci pásztorok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss és aszalt gyümölcsökből, tejből, valamint dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner (1867–1939) zürichi körzeti orvos, majd indult világot meghódító útjára.
Az orvos receptje szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: két evőkanál gabonapehely (zab-, köles- vagy búzapehely), két evőkanál tejszín vagy joghurt, egy evőkanál aprított mogyoró vagy mandula, egy friss reszelt alma, egy teáskanál citromlé, méz, barnacukor, ízlés szerint melasz és tej. Ennek az összeállításnak a tápanyagaránya 12% fehérje, 27% zsír és 61% szénhidrát. Ez a tápanyagarány majdnem megegyezik az egészséges táplálkozásban ajánlott napi tápanyagaránnyal (fehérje: 12%, zsír: 30%, szénhidrát: 58%), továbbá sok rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, kevés benne a telített zsírsav (különösen, ha tejszínt nem használunk) és a cukortartalmát is minimálisra lehet csökkenteni.
Egy adag müzli hosszú órákon át teltségérzetet és egyenletes vércukorszintet biztosít, ezt a benne található rostok és lassan felszívódó szénhidrátok és növényi olajok okozzák. A müzlit először fogyasztók akár hasi diszkomfortérzetet is tapasztalhatnak a nagy rosttartalom (a 10 grammot is elérheti) miatt. Ekkora rostbevitelnél fontos tisztában lenni a folyadékfogyasztás szükségességével, hiszen kevés folyadékfogyasztás mellett székrekedést is okozhat.
A GfK Hungária Piackutató Intézet szerint az elmúlt másfél évtizedben a hazai müzli- és gabonapehely-fogyasztás folyamatosan nőtt. A müzlik és gabonapelyhek különösen a fiatal felnőttek, a nők és a magas iskolai végzettséggel rendelkezők körében hódít. Minden harmadik nő és minden ötödik férfi legalább heti egyszer fogyasztja ezt a rostokban gazdag reggelit.
A gabonapehely nem müzli
A fenti kutatás is erősíti azt a hiedelmet, hogy a müzlit és a gabonapelyheket együtt kell tárgyalni, táplálkozásbiológiailag nincs köztük nagy különbség. Ez azonban nagy tévhit, hiszen míg a müzli egy természetes gabonapelyhekből – azaz a hengerekkel szétlapított teljes gabonaszemből –, gyümölcsből, magvakból és tejtermékből álló nagy tápanyagtartalmú reggeli, addig az ízesített gabonapelyhek a legtöbb esetben finomított lisztből nagy mennyiségű cukorszirup felhasználásával készülnek, és az eredeti müzlihez képest – többek között – kis rosttartalmú élelmiszerek. A jelenleg a piacon kapható termékek rosttartalma között négyszeres különbség van: 3 g és 11,9 g között változnak (100 g termékben). A cukortartalomban is nagy különbségek vannak, a legkisebb cukortartalmú termék 10 g-ot, míg a legtöbb cukrot tartalmazó müzli 33,8 g-ot tartalmazott 100 grammonként.
Tudjunk meg többet a kakaóról és a csokoládéról!
2023. március 03.
Az étcsokoládénak 50%-nál magasabb a kakaótartalma, a tejcsokoládé mintegy 30% kakaót tartalmaz. A fehércsokoládéban egyáltalán nincs kakaó, kizárólag zsiradékok, cukor és tejszármazékok összessége, tehát lényegében csak nevében csokoládé. Az alábbiakban ezért a fehér csokoládé összetevőivel nem foglalkozunk.
A csokoládé legfontosabb összetevői (100 grammra vonatkozó adatok):
Energiatartalom: 510–520 kcal (2145–2170 kJ)
Szénhidrátok: Igen magas a csokoládé szénhidráttartalma (étcsokoládé: 51 g, tejcsokoládé: 57 g). A csokoládéban található szénhidrátok többsége hozzáadott cukor, bár a kakaóbabban nagyon kis mennyiségű keményítő is megtalálható.
Zsírok: A kakaóvaj, így a csokoládé is jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz, melynek mintegy 30%-a a telített zsírsavakhoz tartozó sztearin- és palmitinsav. Emellett jelentős mennyiségben egyszeresen telítetlen olajsav is szerepel az összetevők között.
Fehérje: Az étcsokoládénak alacsony (kb. 4%), a tejcsokoládénak kissé magasabb (6–8%) a fehérjetartalma.
Rostok: A kakaóbab jelentős mennyiségű étrendi rostot is tartalmaz. A kevés rendelkezésre álló adat alapján úgy tűnik, hogy ez nagyrészt lignin, melynek fiziológiai jelentősége alig ismert. Ezenkívül cellulózszerű és nem cellulózszerű poliszacharidok is jelen vannak mind a tej-, mind az étcsokoládéban, 1,0 g/100 g, illetve 3,0 g/100 g arányban.
Ásványi anyagok és vitaminok: Első pillantásra a csokoládé gazdag vasforrásnak tűnhet (az étcsokoládé több mint 2 mg, a tejcsokoládé mintegy 1 mg vasat tartalmaz). Azonban a csokoládéban található vas rosszul szívódik fel, ezért nagy része nem hozzáférhető a szervezet számára. A tejcsokoládénak viszonylag magas (200–250 mg) a kalciumtartalma, az étcsokoládéban nincs tej, ezért kalciumtartalma alacsony (30 mg). A csokoládé nem túl jelentős vitamin- és nyomelemforrás. Mindazonáltal viszonylag magas az A-vitamin-, thiamin-, riboflavin- és niacintartalma, a nyomelemek közül pedig magnéziumot és rezet tartalmaz említésre méltó mennyiségben. Szintjük a csokoládéfajták függvényében változó.
Táplálkozási zavarok
2023. március 01.
A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.
Mi a bulimia?
Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.
A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.
A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).
Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.
Egyéb szokatlan, az étellel kapcsolatos szokások is kialakulhatnak. Némelyek játszanak a tányérjukon lévő étellel (pl. pici darabkákra vágja fel a húst), vagy rengeteg mennyiségű cukorkát vásárolnak. Amikor ezekre a rossz szokásokra figyelmeztetik őket, hajlamosak a tagadásra. Az önértékelésre – akárcsak az anorexiásoknál – aránytalanul nagy hatást gyakorol a testforma és a testsúly, ezért naponta többször is mérhetik a súlyukat. A bulimiások mivel gyakran normál testsúlyukat megtartják, és falás-hányás rohamaikat általában sikerül titokban tartaniuk, nagyrészt leplezni tudják betegségüket.
Árulkodó jelek lehetnek azonban az önhánytatástól kialakult bőrkeményedések a kézháton, a fogak hirtelen gyors elromlása (ezért a rejtett zavar felismerésében a fogorvosok szerepe jelentős lehet), étkezések utáni eltűnés, rossz lehelet, közös mellékhelyiség túlzott illatosítása. Közös háztartásban megfigyelhető a falásrohamokhoz kötött nagy mennyiségű étel „eltűnése” is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...454647...304