Információk, érdekességek

Ha unja már a banánt – 1.rész

2014. szeptember 06.

Manapság a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök jó néhány fajtája már teljesen szokványos, a boltok polcain szinte mindig megtalálható. A banán és a citrusfélék mellett egyre többen ismerik és kedvelik az ananászt, a mangót, de számos igazán egzotikus, szemet gyönyörködtető ismeretlen termés is felbukkan a piacon. Vegyünk most górcső alá néhányat, a legnépszerűbb – nálunk is kapható – egzotikus gyümölcsök közül.

Nem is gondolná az ember, de a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök fogyasztása – némi éves ingadozással – nagyjából a hazai gyümölcsfogyasztás egyötödét teszi ki. A KSH legutolsó, 2011-es adatai alapján az egy főre jutó déligyümölcs-fogyasztás 11,7 kilogramm. Néhány évtizeddel ezelőtt még ritkaságszámba ment, amikor a zöldségesnél hosszas sorban állást követően az ember bevásárlószatyrába banán került.

Az általunk összeállított gyümölcskosárba az alábbi hét ismert és még kevésbé ismert egzotikus gyümölcs került: az avokádóról és a csillaggyümölcsről cikkünk 1. részében; az ananászról, a licsirő, a grépfrútról, a mangóról és a kakiszilváról írásunk 2. részében olvahatnak.

Mik azok az álgabonák és mire jók? – 2. rész

2014. szeptember 03.

Az álgabonák (pszeudocereáliák) egyes tulajdonságaikban kedvezőbbek, míg másokban hasonlóak a gabonafélékhez, ezért azok mellett, de helyett is felhasználhatók a mindennapi gasztronómiában, különösen a gluténérzékenyek étrendjében. 

Hajdina

A hajdina (Fagopyrum esculentum Moench), másnéven pohánka, tatárka, haricska a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó kétszikű növény. Görög nevét a bükkéhez hasonló, barnás-feketés terméshéjjal borított, háromélű, legömbölyített gúla (vagy piramis) alakú szemterméséről és nyílhegyet formázó leveleiről kapta.

Hazánkban a XV. század óta termesztik, főként a nagy magvú, fekete héjú Fagopyrum esculentum fajt (közönséges pohánka), míg Japánban és Kínában a kis magvú, kesernyés ízű, több antioxidánst tartalmazó Fagopyrum tataricum faj termesztése és fogyasztása az elterjedtebb. Termesztése és fogyasztása a kenyérgabonák és a burgonya megjelenésekor visszaszorult. A ’80-as évektől kezdve azonban az egészséges táplálkozás hívei kedvező beltartalmi értékei miatt újra felfedezték. Mára a reform, vegetáriánus étrend kedvelőinek táplálkozása mellett egyre inkább terjed a vegyes, hagyományos(abb) étrendet követők körében is, bár sokan nem kedvelik enyhés földes jellegű íze miatt.

Mik azok az álgabonák és mire jók? – 1. rész

2014. szeptember 02.

Egyes tulajdonságaikban kedvezőbbek, míg másokban hasonlóak a gabonafélékhez, ezért azok mellett, de helyett is felhasználhatók a mindennapi gasztronómiában, különösen a gluténérzékenyek étrendjében. Mivel hosszabb időn át elsősorban csak a reform, vegetáriánus típusú konyhák alkalmazták (bár őseink étrendjéből nem hiányozhattak, sokáig eltűntek az asztalokról), gyakran idegenkednek használatuktól. Ennek elsősorban az ismerethiány lehet az oka, főleg a felhasználási lehetőségek tekintetében.

Ebben próbálunk segíteni írásainkkal, hogy minél többen megismerjék a sokoldalú álgabonákat és ne féljenek beépíteni az ezekkel készített ízletesnél ízletesebb recepteket a mindennapjaikba.

A sok zsíros étel elveszi a jó szaglást is

2014. augusztus 30.

Az elhízásról tudjuk, hogy kialakulása többnyire egy igen egyszerű alapelv segítségével megelőzhető: ügyelni kell arra, hogy a napközben bevitt energia mennyisége ne legyen több annál, mint amennyit a szervezetünk a nap folyamán elhasznál. A Florida State University kutatói által végzett vizsgálat jelentőségét az adja, hogy a szaglás fontos tényező az egyén étkezési szokásainak kialakításában. Amennyiben ez a képesség sérül, a szaglás csökkenése állandósíthatja a helytelen étkezési szokásokat, ez pedig további túlsúlyt okozhat az érintetteknél, vagy nehezítheti a fogyást.

Létezik az étvágy elnyomására képes agyi idegsejt?

2014. augusztus 24.

A Nature Neurosciences című folyóiratban közölt tanulmány szerint ezeknek a neuronoknak a bekapcsolásával azonnal leállítható az evés. A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatóinak eredményei azt sugallják, hogy az érintett idegsejtek központi kapcsolótáblaként működve kombinálják, váltogatják a különböző üzeneteket az agyban, ezzel segítve a táplálékbevitel csökkentését.

A szakemberek lézersugárral stimulálták a neuronokat, ami az ételfogyasztás azonnali és teljes leállását eredményezte az egereknél. A kutatók ezután megnézték, hogy miként viselkednek a neuronok egyebek közt jóllakottság, rossz közérzet, hányinger és keserű ízérzet esetén.