Információk, érdekességek
Új módszerrel gyógyítják a májdaganatot
2019. február 13.
Új módszerrel gyógyítják a májdaganatot a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján – mondta Bánsághi Zoltán, az intézmény igazgatóhelyettese.Az igazgatóhelyettes elmondta, az eljárás lényege, hogy mikroszkopikus méretű sugárzó szemcséket juttatnak a véráramon keresztül a daganatba, amelyek elpusztítják azt.
Ezt szinte kizárólag a májdaganatoknál, illetve az innen induló áttéteken alkalmazzák, mivel a szerv kettős vérellátása lehetővé teszi, hogy ne károsodjon a kezelés során.
Elsősorban olyan pácienseken használják a terápiát, akik nem műthetőek, és több, hagyományos kezelésen átestek már, de ezeknek nem volt eredménye.
Az első és eddig egyetlen beteg, akin az új eljárást alkalmazták, jól van – mondta Bánsághi Zoltán.
Az egyetem korábban azt közölte az MTI-vel, hogy egy 72 éves férfin végezték el először az úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát.
A társadalombiztosítás által egyedi méltányosság alapján finanszírozott beavatkozást a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján a Nukleáris Medicina Központtal közösen, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben, 2018. december elején végezték el. A beteget másnap hazaengedték.
A Parkinson-kór és a vakbélműtét összefüggése
2019. február 12.
Tizenkilenc százalékkal kisebb valószínűséggel lépett fel Parkinson-kór azoknál, akiknek fiatalon kivették a vakbelét, pontosabban a féregnyúlványát – állapította meg egy nagyszabású kutatás.A Science Translational Medicine című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányban több mint egymillió svéd adatait elemezték. Az eredmények azt az elméletet erősítik újabb bizonyítékokkal, amely szerint a bélrendszer és az immunrendszer szerepet játszik a súlyos, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség kialakulásában.
A michigani Van Andel Kutatóintézet professzora, a tanulmány vezető szerzője, Viviane Labrie szerint a felfedezés új gyógymódokhoz vezethet. A kutatás azt is feltárta, hogy a féregnyúlványban nagy mennyiségben halmozódnak fel abnormális formájú fehérjék, úgynevezett alfa-szinukleinek, amelyek szorosan kapcsolódnak a Parkinson-kór fellépéséhez, ami magyarázatot adhat az összefüggésre.
A kutatók azonban – meglepetésükre – egészséges emberekben is megtalálták az abnormális fehérje felhalmozódásait, ami azt jelenti, hogy önmagukban nem elegendőek a Parkinson-kór kialakulásához.
A vizelési problémára beépíthető műszer
2019. február 10.
A vizelési problémákat csökkentő, beültethető műszert fejlesztettek amerikai kutatók. Az eszköz észleli a húgyhólyag túlzott tevékenységét és egy mikro-LED fényét használva elfojtja a vizelési ingert.A műszer működött inkontinenciában szenvedő és gyakran vizelési ingert érző patkányokon, valamikor a jövőben embereken is alkalmazható lesz – vélik a kutatásban részt vevő Washingtoni Egyetem, az Illinoisi Egyetem és az Észak-Nyugati Egyetem kutatói.
Egy kisebb sebészeti beavatkozás során beültettek a kutatók egy puha eszközt, mely övszerűen fogja át a húgyhólyagot. A hólyagba opszin nevű proteineket is fecskendeztek. Az opszinokat egy vírus szállítja, amely a húgyhólyagban lévő idegsejtekhez kapcsolódik, ezáltal érzékennyé teszi őket a fényre. Ez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy optogenetikát használjanak, vagyis az élő szövetben a sejtek viselkedését fény használatával befolyásolják és így aktiválják a sejteket.
“Ha a húgyhólyag túl gyakran ürül, a külső eszköz jeleket küld, amely aktiválja a hólyagon lévő műszer mikro-LED-jét. Ez csökkenti a szenzoros idegek aktivitását és helyreállítja a normál hólyagműködést” – mondta Robert W. Gereau IV, a Washington University School of Medicine kutatója.
Nincs kockázata a bőrön keresztüli hormonpótlásnak
2019. február 10.
A hormonpótló terápia (HRT) egészségi kockázatairól készült újabb nagyszabású brit tanulmány kimutatta, hogy nincs kockázata a hormontapasz, -gél vagy -krém alkalmazásának, a tabletta formában történő hormonpótlás azonban növeli a trombózis kialakulásának lehetőségét.
A Nottinghami Egyetem kutatói a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban mutatták be eredményeiket. A szakemberek a nőgyógyászati praxisokban 1998 és 2017 között regisztrált több mint 470 ezer nő HRT-adatait elemezték, közülük több mint 80 ezer 40-79 éves nő esetében alakult ki vérrög, míg 390 ezer esetében nem tapasztaltak ilyet.
A HRT-t a menopauza tüneteinek csökkentésére alkalmazzák, a tünetektől függően rendelnek el az orvosok különböző kezeléseket, köztük ösztrogén vagy ösztrogén és progeszteron hormonokat tartalmazó tabletták szedését, vagy bőrön keresztül hormontapaszok, -krémek, gélek alkalmazását.
Korábbi kutatások már kimutatták a trombózist okozó vérrögök keletkezésének magasabb kockázatát a terápiában részesülő nőknél, de kevés adat létezik a különféle terápiákkal kapcsolatos kockázatokról.
A nottinghami kutatók is megerősítették a trombózis kialakulásának magasabb kockázatát (58 százalék) a hormonpótló tablettákat szedő nőknél szemben azokkal, akik nem részesültek semmilyen terápiában. 40 százalékkal volt magasabb a kockázat azoknál, akik ösztrogén tartalmú tablettákat szedtek és 73 százalékkal azoknál, akik ösztrogén-progeszteron hatóanyagú tablettákat.
A bőrön keresztüli alkalmazásnál egyetlen formában – legyen az tapasz, krém vagy gél – sem mutattak ki semmilyen kockázatot a trombózisra” – írták a szakemberek tanulmányukban.
Tizennyolc éves a gyermekszívközpont
2019. február 05.
Tizennyolc éve nyílt meg a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) Gyermekszív Központja a gyermekkardiológiában és gyermekszív-sebészetben a legmagasabb szintű ellátást nyújtva az országban.
A gyermekellátás mindig része volt a kardiológiai intézetnek, azonban 2000-től külön központként működve lefedik a gyerekkori szívproblémák gyógyításának teljes spektrumát – mondta Andréka Péter, a GOKI főigazgatója.
Mérföldkő volt a gyermekszív-transzplantációs program 2007-es elindítása, majd a gyerekkori műszívkezelés lehetőségének biztosítása. Magyarországon évente 850-900 gyerek veleszületett szívhibával jön világra, a betegek több mint 80 százaléka szívműtétet vagy szívkatéter-beavatkozást igényel. A centrumban mára évi 250 szívkatéteres beavatkozást végeznek, és az elmúlt években bővült azon veleszületett szívbetegségek száma, ahol a műtét helyett katéterrel gyógyítanak.
Gyermekszív-transzplantációt 2007-ben végeztek először az intézetben, majd egy évvel később megkezdték a gyermekeknél alkalmazott műszívkezelést is. A központban idén végezték el a 40. gyermekszív-átültetést.
A központ 2001-től felvállalta a magas tüdőverőér-nyomásban szenvedő gyerekek ellátását is, és eddig több mint ötven gyermeket gyógyítottak speciális gyógyszeres kezeléssel és sebészi eljárással. A centrumnak két gyermekintenzív osztálya működik 25 ággyal, és a központban megteremtették annak feltételeit is, hogy az édesanyák a nap 24 órájában gyermekük mellett lehessenek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...878889...241