Információk, érdekességek
Lelassították a szklerózis multiplex súlyosbodását
2019. április 12.
Őssejt-transzplantációval amerikai kutatóknak sikerült lelassítani a szklerózis multiplex betegség súlyosbodását a kór relapszáló-remittáló típusa esetében – adta hírül az Amerikai Orvostársaság folyóirata, a JAMA.A chicagói székhelyű Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Iskolájának kutatói Richard K. Burt vezetésével 110 olyan relapszáló-remittáló SM-beteget vontak be tanulmányukba, akiknél az előző évben kétszer fordult elő, hogy az idegrendszeri tünetekkel járó fellángolásokat (relapszusokat) tünetmentes időszakokok (remissziók) váltották fel, miközben betegségmódosító terápiákkal (DMT) kezelték őket.
Ez a típus a jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája. A betegségmódosító terápiákkal gyógyszerekkel mérsékelhető a betegség e típusának lefolyása, de nem gyógyítják ki a pácienseket az SM-ből. E terápiák csökkentik a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát, valamint az általa okozott idegi károkat.
A tanulmányba bevont betegeket két csoportba osztották, az egyik csoportot (55 fő) nem mieloablatív hematopoetikus őssejt transzplantációval (HSCT) kezelték cicklofoszfamidot és antitimocita globulint (T-sejt ellenes antitestek) alkalmazva. A másik 55 fős csoportot nagyobb hatékonyságú betegségmódosító terápiával kezelték, mással, mint az előző évben kapott DMT-kezelés során. 98 beteg állapotát egy év után mérték fel, 23-ét évente követték öt éven át.
A dohányzás miatt veszítette el gyerekei felügyeleti jogát
2019. április 09.
A dohányzás miatt veszítette el két gyerekének felügyeleti jogát egy spanyol férfi – közölte az El Mundo című spanyol napilap.
Az újság birtokába került ítélet szerint az apa “teljesen felelőtlen módon veszélybe sodorja a kiskorúak egészségét azzal, hogy nincs tekintettel másra saját függőségén kívül”.
A córdobai bíróság a dokumentumban kifejtette: az eljárás során a gyerekek is kifejezték aggodalmukat, amiért el kell viselniük a füstöt, az idősebbik, 13 éves gyerek pedig elmondta, hogy apja még az ő szobájában is rágyújt. Az ítélet szerint a “kóros dohányos” apa kevés érdeklődést tanúsít az iránt, hogy megóvja gyerekeit a füstös környezet “objektív kockázataitól”.
“Nem lenne logikus, ha a gyerekeket otthonukban nem védenék épp úgy, ahogy nyilvános helyeken, oktatási intézményekben, munkahelyeken, egészségügyi intézményekben minden állampolgárt, akár kiskorú, akár felnőtt – mutatott rá a bíróság. A peres eljárást a gyerekek édesanyja kezdeményezte. Kérte, hogy a válás után megállapított közös felügyeleti jogot kizárólag ő gyakorolhassa.
Eddig heti váltásban nevelték a gyerekeket, akikkel az apa a jövőben két hétköznapot tölthet hetente – írta az újság.
A zikavírusnak ellenálló szúnyogokat hoztak létre
2019. április 07.
A zikavírusnak ellenálló szúnyogokat sikerült létrehozni Ausztráliában – közölte szerdán az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO), amelynek kutatói egy új tanulmányban számoltak be az eredményeikről.
A nappal aktív egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstényeinek csípésével, valamint nemi úton is terjedő zikavírus 2015-ben került be a köztudatba, és azóta több mint 70 országban regisztráltak megbetegedéseket. A magzati korban kisfejűséget (mikrokefáliát) okozó vírus főként Latin-Amerikában, azon belül is Brazíliában fertőzött meg sokakat.
A zikaláz miatt több mint 4000 gyermek született rendellenességgel világszerte 2015-ben és a vírus azóta is emberek millióira jelent fenyegetést.
A CSIRO és a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói most egy szintetikus, zikavírus elleni gént fecskendeztek be szúnyoglárvákba, aminek hatására a felnőtt rovarok nem váltak vírushordozókká.
A tanulmány társszerzője, a CSIRO kutatójaként dolgozó Prasad Paradkar szerint eredményeik azt mutatják, hogy a zikavírus elleni génnel “beoltott” szúnyogok nem válnak betegségterjesztőkké a fertőzött vér szívásával.
Szervezetünk képes lehet gyógyítani a cukorbetegséget
2019. március 30.
A cukorbetegséget az okozza, hogy nem képesek inzulint termelni a sérült vagy nem létező inzulinsejtek. Az inzulin egy hormon, amely a vércukorszint szabályozásához szükséges. Sok cukorbeteg inzulint kap a vércukorszint szabályozására.
A norvégiai Bergeni Egyetem szakemberei nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy glukagontermelő sejtjei képesek változni és alkalmazkodni oly módon, hogy ellássák a szomszédos sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek feladatait.
A glukagon egy peptidhormon, amelyet a hasnyálmirigy alfasejtjei termelnek és feladata a vércukorszint emelése, azaz hatása ellentétes az inzulinéval.
“Valószínűleg a cukorbetegség-kezelés egy teljesen új formájának a kezdetét jelenheti ez, amikor a szervezet képes saját inzulint termelni egy kis kezdeti segítséggel” – idézte Luiza Ghilát, a norvég egyetem kutatóját a Science Daily tudományos hírportál.
A kutatók felfedezték, hogy a hasnyálmirigyben lévő szomszédos sejteknek csupán két százaléka képes megváltoztatni funkcióját. Ennek ellenére optimisták az új kezelési lehetőségek megközelítését illetően.
Kutatásukban először voltak képesek leírni a sejtidentitás változása mögötti mechanizmust, amely nem egy passzív folyamat, hanem a környező sejtekből jövő jelzések eredménye. A kutatásban képesek volt 5 százalékra növelni az inzulintermelő sejtek számát egy hatóanyag segítségével, amely hatással volt a sejtek közötti jelzőfolyamatra. Eredményeiket állatkísérletekben mutatták be.
Több a méhnyakrák miatti halál, ahol kevesebb a HPV-oltás
2019. március 27.
A méhnyakrák áldozatainak többsége olyan szegény országokban él, ahol alacsony a humán papillomavírus (HPV) ellen beoltottak aránya – hangsúlyozták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői.
A HPV elleni védőoltás “kulcsfontosságú” eszköz az egészségügyben és a lehető leggyorsabban ki kellene szélesíteni a vakcinához való hozzáférést, különösen a szegényebb országokban.
A WHO-hoz tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) adatai szerint 2018-ban nagyjából 570 ezer új méhnyakrákos esetet diagnosztizáltak világszerte, ami azt jelenti, hogy globálisan immár a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb ráktípus a nők körében. Világszerte évente több mint 310 ezer nő halálát okozza a betegség.
Az IARC szerint a gazdag országokban a vakcina ellenzőinek egy része igyekszik meggyőzni a szülőket arról, hogy ne oltassák be a gyerekeiket.
“A HPV-oltásokról terjesztett alaptalan pletykák továbbra is szükségtelenül késleltetik, akadályozzák a beoltottak arányának növekedését” – húzta alá közleményében Elisabete Weiderpass, a hivatal vezetője. Hozzátette, az IARC elkötelezett a méhnyakrák elleni küzdelemben és kiáll a HPV-oltások “hatékonysága és biztonságossága mellett”.
A Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) múlt heti közleményében ugyancsak a HPV-oltások nagyobb támogatását sürgette, mondván, hogy 2020-ig 40 millió lány beoltását tervezi a szegényebb országokban, amivel nagyjából 900 ezer halálesetet lehetne megelőzni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...848586...241