Információk, érdekességek
CanSinoBIO: vakcinája nem okoz vérrögképződési problémákat
2021. április 23.
A Cansino Biologics Inc (CanSinoBIO) kínai gyártó közlése szerint a virálisvektor-technológiára épülő koronavírus elleni vakcinája nem okozott vérrögképződési problémákkal együtt járó, súlyos esetet az eddigi alkalmazása során.A CanSinoBIO a hongkongi tőzsdére eljuttatott közleményében rámutatott: az általa gyártott oltóanyagban használt adenovírus különbözik az AstraZeneca brit, valamint a Johnson&Johnson amerikai gyártók hasonló technológiára épülő oltóanyagaikhoz használt adenovírusoktól. Egyetlen, vérrögképződési problémával együtt járó, súlyos esetet sem jegyeztek fel az eddigi, mintegy egymillió dózis beadásával összefüggésben.
A közleményt a gyártó azt követően adta ki, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson védoltásainak alkalmazása kapcsán több olyan esetről számolt be a sajtó, melyek során az oltást követően egyeseknél súlyos és ritka vérrögök alakultak ki. A kínai gyártó részvényeink értéke a hétfő délelőtti kereskedésben 13,7 százalékkal esett vissza a sanghaji, és 18,4 százalékkal a hongkongi tőzsdén.
A CanSinoBIO korábbi közlése szerint az egy dózisos oltóanyag, amelyet a kínai hadsereggel közösen fejlesztettek ki, a klinikai tesztek eddigi eredményei alapján 65,7 százalékos hatásossággal nyújt védelmet a Covid-19-cel szemben. A súlyosabb megbetegedések kialakulása mindazonáltal az esetek 90,9 százalékban elkerülhető volt. Egy, a vakcina fejlesztésében kulcsszerepet betöltő tudós március elején a kínai állami televíziónak úgy nyilatkozott: a védőoltás egy dózissal fél évre, míg egy második dózis beadását követően akár két évre is védelmet nyújthat a koronavírus ellen, az ismétlő oltásra ugyanakkor fél éven belül nincsen szükség.
A CanSinoBIO oltóanyaga Kínában negyedikként február végén kapta meg a feltételes piaci engedélyt, a Sinopharm nevű kínai gyártó két, valamint a SinoVac nevű kínai gyártó vakcináját követően. Az oltóanyag virálisvektor technológiára épül, melynek során a koronavírus génjeit egy másik, génmódosított vírus – adenovírus – segítségével juttatják az emberi sejtekbe, amelyek erre reagálva antitesteket termelnek. A többi, eddig engedélyezett kínai fejlesztésű vakcina ettől eltérően inaktivált, vagyis az emberi szervezetben szaporodásra képtelen koronavírust tartalmaz.
Az AstraZeneca-vakcina előnyei meghaladják a kockázatokat
2021. április 22.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) szerdai tájékoztatása szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag előnyei változatlanul messze meghaladják a vakcina alkalmazásával járó esetleges vérrögképződési kockázatokat.
A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) ugyanakkor elővigyázatossági megfontolásból egyelőre azt javasolja, hogy a fiatal felnőtt korosztálynak lehetőség szerint más vakcinákat ajánljanak fel.
June Raine, az MHRA vezérigazgatója Londonban tartott szerdai sajtóértekezletén elmondta: az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból március 31-ig 20,2 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában, és az e vakcinával beoltottak közül 79-nél – 51 nőnél és 28 férfinél – jelentkeztek a vérrögképződés egy ritka típusának tünetei, mindegyikük esetében az első dózis után. Az érintettek közül 19-en meghaltak.
Raine professzor elmondta: ezt azt jelenti, hogy egymillió beoltott közül négy ember esetében lehet észlelni megnövekedett vérrögképződési kockázatot. Az MHRA által elvégzett vizsgálat megerősíti, hogy e ritka és jelenleg csak gyanítható mellékhatás jelentkezésének kockázata rendkívül csekély.
A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina alkalmazásával járó előnyök a Covid-19 betegség kialakulása és az ezzel járó kockázatok – a kórházi kezelés szükségessé válása és a betegség okozta halálozás – megelőzését tekintve a beoltottak óriási többsége számára továbbra is meghaladják a vakcina beadásával járó kockázatokat – mondta az MHRA vezetője.
June Raine úgy fogalmazott: az előnyök és a kockázatok megoszlása különösen az idősebb beoltottak számára nagyon kedvező, a fiatalabb korosztályok esetében ugyanakkor “kényesebb” ez az egyensúlyi megoszlás.
A gyerekek keveset vagy semmit nem tanultak az iskolák bezárása idején
2021. április 17.
Súlyos tanulási hiányosságokhoz vezettek tavaly a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások, az alsó tagozatos diákok jóformán semmilyen haladást nem értek el az az otthoni tanulással, az alacsony műveltségű családokban különösen markáns a tanulási veszteség – állapították meg az Oxfordi Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.
Az oxfordi kutatók Hollandiában gyűjtött adatokat elemezve vonták le következtetéseiket, a nyugat-európai országban az első lezárás idején nyolc hétig voltak zárva az iskolák. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy megállapításaik érvényesek az Egyesült Királyságra és bárhol máshol is.
A magasszintű távoktatás ellenére az alsótagozatos diákok egy tanévben elért átlagos fejlődésük egyötödét veszítették el. Ez egyenlő azzal az idővel, amennyit tantermen kívül töltöttek el. A hatás súlyosabb a hátrányos helyzetű gyerekeknél – mutatták ki a kutatók.
Megállapításaink “ijesztőek, és valószínűleg tükrözik a nemzetközi állapotokat, hiszen a holland diákok azok között vannak, akik a lehető legjobb távoktatási lehetőségeket élvezik, és ennek ellenére elvesztették átlagosan várt fejlődésük 20 százalékát az iskolák bezárása miatt” – idézte az egyetem közleménye Per Engzellt, Arun Freyt és Mark Verhagent, a tanulmány szerzőit.
A diákok kevés vagy semmilyen haladást nem értek el otthonról tanulva, és a veszteség különösen azon diákok körében koncentrálódik, akiknek szülei alacsony műveltségűek. Esetükben a veszteség mintegy 50 százalékkal nagyobb a többiekhez viszonyítva.
A kutatók szerint a technológiai felkészültség valószínűleg nem volt elegendő ahhoz, hogy a járvány iskolákra gyakorolt negatív következményeit csökkentse. A holland iskolák fejlett digitalizálásának, a viszonylag rövid első lezárás és a szélessávú hozzáférés magas szintje ellenére a diákok fejlődése láthatóan jelentősen esett. Ez azért is aggasztó, mert számos más ország kevésbé volt felkészült a távoktatás kihívásaira – írták.
Kínai laboratóriumból szabadult ki a vírus
2021. április 13.
A koronavírus-világjárványt okozó vírus egy, a kínai Vuhanban lévő laboratóriumból szabadult ki – mondta a CNN hírtelevíziónak adott interjújában Robert Redfield, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) volt igazgatója.
“Továbbra is azt gondolom, hogy a kór elterjedésének az az oka, hogy a vírus elszabadult egy vuhani laboratóriumból” – fogalmazott Redfield. “Mások nem hisznek ebben. Rendben van. A tudomány végül rá fog jönni” – mondta az egészségügyi szakember, aki az eddig világszerte 2,7 millió halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány kitörésekor vezette a CDC-t.
Egyes elméletek szerint a Covid-19 betegséget okozó vírus eredetileg egy, a denevéreket fertőző variánsból mutálódott, és így alakult ki az emberekre veszélyes vírustörzs. Vannak azonban, akik – osztozva Redfield véleményén – úgy vélik, hogy a vírus valamilyen módon a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult ki. Az Axios nevű amerikai hírportál szerint ez az egyetlen laboratórium Kínában, amely engedélyt kapott a legveszélyesebb ismert kórokozók vizsgálatára.
Redfield arról is beszélt, hogy általában amikor egy vírus átterjed az állatokról emberekre, “eltart egy ideig, mire kialakul az ember és ember közötti átvitel”. “Nem hiszem, hogy ez valahogy egy denevérről terjedt át az emberre, és abban a pillanatban, ahogy a vírus az emberbe került, az egyik legfertőzőbb változat lett, amelyet az emberiség ismer. Szerintem ennek biológiai szempontból nincs értelme” – fogalmazott a volt igazgató.
A Fehér Ház szóvivője pénteken azt mondta: a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalására vár, és utána fogják kialakítani véleményüket a vírus eredetével kapcsolatban. Jen Psaki arról is beszélt, hogy a kabinet “nemzetközi vizsgálatot is szorgalmazott, valamint megvizsgálja a történteket, a vírus eredetét és az átláthatóság hiányát“.
Az Egészségügyi Világszervezet elkészítette jelentését a koronavírus eredetéről – ezt szintén pénteken jelentette be a WHO-nak a Covid-19 eredetével foglalkozó vizsgálati csoportját vezető Peter Ben Embarek. Elmondta, hogy a 400 oldalas dokumentum egy utolsó szakértői ellenőrzésen esik át, és valószínűleg a következő napokban nyilvánosságra hozzák.
Orrspray formájában beadható oltás kidolgozását vizsgálják
2021. április 11.
A koronavírus elleni oltás orrspray formájában beadható változatának alkalmazási lehetőségét vizsgálja az Oxfordi Egyetem.
Az egyetem bejelentése szerint a próba első szakaszában, amelyben harminc egészséges, 18-40 év közötti önkéntes vesz részt, azt vizsgálják, hogy a ChAdOx1 nCoV-19 nevű vakcina milyen immunrendszeri reakciót vált ki, ha orrspray formájában alkalmazzák. Emellett vizsgálják az ilyen módon beadott oltóanyag biztonságosságát és az esetleges kedvezőtlen reakciókat is.
Az Oxfordi Egyetem az AstraZeneca gyógyszergyárral közösen dolgozta ki a ChAdOx1 nCoV-19 oltóanyagot.
Az egyetem tájékoztatása szerint a vizsgálat során mindegyik önkéntesnek ugyanezt a jelenleg injekcióként alkalmazott oltóanyagot adják be orrspray formájában, és utáni négy hónapig vizsgálják őket.
Sandy Douglas, a vizsgálat vezető ellenőre az ismertetéshez fűzött nyilatkozatában kiemelte: több immunológus szakember azon a véleményen van, hogy ha a vakcinát a közvetlenül a vírusfertőzés helyére juttatják el, az növelheti az oltás nyújtotta védelmet.
A szakértő utalt arra, hogy a mostani szűk körű próbát később nagyobb kiterjedésű tesztek követhetik annak meghatározása végett, hogy az ilyen módon beadott vakcinák védelmet nyújtanak-e a koronavírus ellen.
A próba során az oltóanyagot ugyanolyan orrspray-eszközzel adják be a résztvevőknek, mint amilyennel a patikákban kapható, például szénanátha ellen alkalmazható készítményeket is árulják.
Sandy Douglas kifejtette: sokan lehetnek olyanok, akik az orron át beadható oltóanyagot vonzóbb lehetőségnek tartják, mint az injekciót, és így ezekben a csoportokban is javulhat az oltási hajlandóság.
A szakértő hangsúlyozta: az orrspray formájában beadott oltásokat más betegségek megelőzésére is már sikeresen alkalmazzák Nagy-Britanniában, például az iskolákban beadott influenzaoltások esetében.
Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-kutatási professzora már a múlt hónap végén, a londoni alsóház tudományos és technológiaügyi bizottságának meghallgatásán jelezte, hogy a jövőben várhatóan orrspray vagy tabletta formájában alkalmazható oltások is megjelennek a koronavírus elleni vakcinák között.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...515253...243