Információk, érdekességek
A krónikus sebek ellátását segítő mesterséges intelligencia
2021. október 28.
A krónikus sebek ellátását segítő, mobiltelefonos applikáción keresztül használható mesterséges intelligencia prototípusát készítették el a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a MedInnoScan Kft. kutatói.
A fejlesztést a közelmúltban mutatták be a mesterséges intelligencia matematikai alapjait kutató, NKFIH által finanszírozott Nemzeti Kiválósági Program zárókonferenciáján.
“A sebkezelés komoly feladatot, megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek nemcsak a kórházi ellátás alatt, hanem később, a beteg otthonában végzett folyamatos átkötözések során is, amely a gyakran több hónapig, néha évekig tartó gyógyulási folyamat része. A most létrehozott mesterséges intelligencia az orvosok szaktudását bocsátja az ápolószemélyzet közvetlen rendelkezésére a mobiltelefonos applikáció segítségével, a seb állapotának változása szerint mindig a gyógyulást legjobban elősegítő kötszertípusra javaslatot téve” – idézi az MTI-hez eljuttatott közlemény Farkas Pétert, a Magyar Sebkezelő Társaság elnökségi tagját, az Országos Mozgásszervi Intézet-OORI Szeptikus Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának vezetőjét.
Magyarországon körülbelül 200 ezer ember szorul folyamatos kezelésre, átlagosan kétnaponkénti kötözésre. Ha a seb állapota változik, a kötszer típusát érdemes váltani. Ebben a döntésben segít az a mobil applikációval egybeépített mesterséges intelligencia.
A klinikai próbák után, a tervek szerint a jövő év során lesz elérhető a termék az ápoló szakszemélyzet számára.
“A kutatáshoz szükséges, 5500 páciensről készült 220 000 kép összegyűjtésében országos összefogással mintegy 70 intézmény vett részt, a Pécsi Tudományegyetem vezetésével a négy orvosegyetem, az OORI mint országos intézmény, egy tucat kórház és több mint ötven ápolási szolgálat, illetve magánpraxist folytató sebkezelő centrum is” – idézi a közlemény Szoldán Pétert, a MedInnoScan Kft. ügyvezetőjét.
Majdnem hatmillió koraszülést okozhatott a légszennyezés
2021. október 23.
Majdnem hatmillió koraszülés és majdnem 3 millió újszülött alacsony súlya függhetett össze a légszennyezéssel a világon 2019-ben – állapította meg egy új tanulmány.
A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézménye (UCFS) és a Washingtoni Egyetem kutatói a betegségek globális terhét tanulmányozták, valamint a beltéri és kültéri légszennyezés hatásairól szóló, a világ minden tájáról származó munkákat elemezték, eredményeiket a PLoS Medicine című szaklap közölte kedden.
A tanulmány az eddigi legmélyebb elemzése annak, hogyan befolyásolja a légszennyezés a várandósság számos kulcsfontosságú mutatóját, köztük a kis születési súlyt és a koraszülést. Emellett a kutatás az első globális betegségteher-vizsgálat ezekről a mutatókról, amely magában foglalja az – elsősorban a konyhai tűzhelyekről származó – beltéri légszennyezés hatásait is, amelyek számlájára a mért hatások kétharmada írható.
A koraszülés világszerte az újszülöttkori halálozás vezető oka, évente több mint 15 millió csecsemőt érint. Az alacsony súllyal születő vagy koraszülött babák között magasabb a súlyos betegségek aránya egész életükön át.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint a világ népességének több mint 90 százaléka él szennyezett levegőjű területen, a fele beltéri légszennyezésnek is ki van téve, mert otthonában szenet, fát vagy mást éget.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koraszülés és az alacsony születési súly globális előfordulása majdnem 78 százalékkal lenne csökkenthető, ha Délkelet-Ázsiában és Afrika Szaharától délre fekvő területén minimalizálnák a légszennyezést. Ezeken a területeken gyakori a beltéri légszennyezés, és a koraszülés aránya a legmagasabb a világon.
A tudósok a világ fejlettebb részein is komoly légszennyezési kockázatot találtak, az Egyesült Államokban 2019-ben a becslések szerint csaknem 12 ezer koraszülésben játszott szerepet a rossz levegő.
Új technológiát alkalmaznak a vastagbélgyulladás kezelésére Debrecenben
2021. október 01.
Többéves fejlesztés eredményeként egyedülálló technológiát alkalmazó széklettranszplantációs betegellátó egységet és baktériumsejtbankot hoztak létre a vastagbélgyulladás kezelésére a Debreceni Egyetemen. A terápiára a koronavírus-járvány miatt egyre nagyobb az igény – közölte az egyetem az MTI-vel.
A Clostridioides difficile (CD) kórokozó az egészséges emberek vastagbelében is megtalálható, de elszaporodását a bélben élő többi, “jó” bélbaktérium megakadályozza. Ha azonban a jó baktériumflóra valamilyen okból elpusztul vagy összetételében megváltozik, ez elszaporodhat, és kialakulhat az álhártyás vastagbélgyulladás (CDI), amely egy életveszélyes megbetegedés.
Az antibiotikumok gyakori használata következtében már a koronavírus-járvány előtti években halmozottan fordult elő az álhártyás vastagbélgyulladás, a pandémia miatt azonban egyre több lett a beteg – idézték a kutatást vezető Nagy Gergely György rektori megbízottat, orvosszakmai vezetőt a közleményben.
A szakember hozzátette, a koronavírus-fertőzöttek gyakran kapnak antibiotikumot a kezelés során, továbbá a tüdőt károsító immunológiai folyamat megfékezésére immunrendszert gyengítő szereket, például szteroidot. Ezen felül a fertőzés önmagában is képes a bélnyálkahártyát károsítani.
A betegség a tapasztalatok szerint szokatlanul súlyos, és igen gyakori a terápiára nem reagáló vagy a későbbi kiújuló eset. Ezeknek egy új, nemzetközileg is elfogadott kezelési eljárása a széklettranszplantáció vagy székletbaktérium-terápia, amely gyorsan helyreállítja a bélflórát. Az eljárással a betegek nagy részénél gyors, pár napon belüli gyógyulást lehet elérni – magyarázta.
Nagy Gergely György rámutatott: a széklettranszplantáció a járvány előtt is csak néhány hazai intézményben volt elérhető. A járvány miatt pedig – technológiai háttér hiányában – a Debreceni Egyetemen kívül lényegében megszűnt a betegek hozzáférése az eljáráshoz.
Kitért arra is, a COVID-szűrés minden elemét tartalmazó és egyéb kórokozók genetikai azonosítását is magában foglaló egyedi donorszűrési protokollt alkalmaznak.
Az egyetemen kifejlesztett eljárással a régióban már korábban is számos sikeres beavatkozást végeztek el. Idén február óta 54 álhártyás vastagbélgyulladásban szenvedő beteget láttak el, jelentős részük COVID-fertőzés szövődményeként szorult ellátásra – jelezte Nagy Gergely György.
A légszennyezettség súlyosbíthatja a mentális betegségeket
2021. szeptember 29.
A légszennyezettség súlyosbíthatja a mentális betegségeket – állapította meg egy Londonban folytatott kutatás, amelyről a The Guardian online kiadása írt.
A kutatási eredmények szerint a levegő szennyezettségének már kis növekedése is növeli annak kockázatát, hogy kórházi kezelésre szorul a mentális beteg.
A maga nemében legátfogóbb tanulmány megállapította, hogy a légszennyezésnek való kitettség összefügg a mentális betegségek súlyosságával. A 13 ezer londoni bevonásával végzett kutatás szerint a nitrogén-dioxidnak való kitettség viszonylag kis mértékű növekedése 32 százalékkal növeli annak kockázatát, hogy a páciens járóbeteg-kezelésre szorul, és 18 százalékkal fokozza a kórházba kerülés kockázatát. “A légszennyezés megváltoztatható, ráadásul nagy léptékben, csökkentve a lakosság kitettségét. A beavatkozások között lehet például az alacsony károsanyag-kibocsátású zónák növelése” – mutatott rá Joanne Newbury, a Bristoli Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
A vizsgálat a kórházi felvételek, a járóbeteg-szolgálat felkeresésének gyakoriságát használta a súlyosság mérésére. A kutatók kiszámították, hogy már egyetlen szennyezőanyag kismértékű csökkentése is mérsékelheti a betegségeket, és évente több tízmillió fontot takaríthat meg a brit közegészségügyi szolgálatnak.
A londoni légszennyezettség szintje az elmúlt években csökkent, de nincs biztonságos szint. “Még alacsony légszennyezettségnél is megfigyelhető a nagyon jelentős hatás”– hangsúlyozta Ioannis Bakolis, a King’s College London munkatársa, a kutatócsoport tagja.
A közelmúltban végzett kutatások kimutatták, hogy a légszennyezettség kis mértékű növekedése a depresszió és a szorongás jelentős emelkedésével jár. A szennyezett levegőt az öngyilkosságok számának növekedésével is összefüggésbe hozták a kutatások, amelyek jelezték, hogy ha valaki rossz levegőjű környéken nő fel, növekszik a mentális zavarok kialakulásának kockázata. Más kutatások megállapították, hogy a légszennyezés az intelligencia jelentős csökkenését okozza, és összefüggésbe hozható a demenciával is. Egy 2019-es globális elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a légszennyezés az emberi test minden szervét károsíthatja.
A British Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett új tanulmány a dél-londoni betegeket a mentálhigiénés szolgálatokkal való első kapcsolatfelvételtől kezdve követte nyomon, és részletes becsléseket használt az otthonuk légszennyezettségéről.
A vizsgált területen a negyedéves átlagos nitrogén-dioxid-szintek köbméterenként 18 és 96 mikrogramm (?g/m3) között változtak. A kutatók megállapították, hogy a négyzetméterenként 15 mikrogrammal magasabb szennyezettségi szintnek kitett embereknél egy év elteltével 18 százalékkal nagyobb volt a kórházi felvétel kockázata, és 32 százalékkal nőtt annak kockázata, hogy járóbeteg-kezelésre szorultak.
A tudósok hét évvel az első kezelés után újra értékelték a betegek adatait, és megállapították, hogy a légszennyezéssel való kapcsolat még mindig nyilvánvaló. Az eredményeket nem magyarázta egy sor lehetséges egyéb tényező, beleértve az életkort, a nemet, az etnikai hovatartozást, a hátrányos helyzetet vagy a népsűrűséget, bár az azonosítatlan tényezők továbbra is fontos szerepet játszhatnak – írták.
Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program zárult le
2021. szeptember 25.
Ritka örökletes betegségek korai felismerését és hatékonyabb terápiáját teszik lehetővé annak a kutatási programnak az eredményei, amely a szegedi, debreceni és pécsi egyetemen, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban zajlott.
Az 1,2 milliárd forintos összköltségű, uniós támogatással megvalósult ötéves projekt eredményeit bemutató konferencián Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese azt mondta, a különböző intézmények kutatóinak szoros együttműködésével megvalósult program célja volt a ritka betegségek kórfolyamatainak megértése, az ezekhez kapcsolódó korszerű diagnosztikai eljárások kidolgozása és beemelése a klinikai gyakorlatba.
A ritka betegségek közé olyan viszonylag kevés pácienst érintő életveszélyes vagy életminőséget jelentősen rontó – túlnyomórészt genetikai eredetű – kórképek tartoznak, amely diagnózisa vagy kezelése különös erőfeszítést igényel. Hét-nyolcezer betegség felel meg ezeknek a kritériumoknak, egy kórképben viszonylag kevesen szenvednek, de összesített számuk magas, a kórházi páciensek egyhatoda közéjük tartozik.
A projektben részt vevő szakembereknek több mint nyolcvan, kutatási eredményeiket bemutató cikke jelent meg nemzetközi folyóiratokban, s emellett kiemelt figyelmet fordítottak a tudományos utánpótlásra is, 11 fiatal szerzett PhD-fokozatot és várhatóan idén még hárman megvédik disszertációjukat – közölte a professzor.
Maróti Zoltán, az SZTE gyermekgyógyászati klinikájának tudományos főmunkatársa elmondta, az intézményben 27 különböző anyagcsere-betegség újszülöttkori szűrését végzik biokémiai paraméterek alapján. A program során ezekhez a betegségekhez társuló génekhez diagnosztikai panelt fejlesztettek, emellett a cisztás fibrózis genetikai szűrését is el tudják már végezni.
Létrehozták a ritka betegségek nemzeti genetikai adatbázisát, és ezen belül összegyűjtötték a magyarországi populációra jellemző variánsokat is – tette hozzá a szakember.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...444546...243