Információk, érdekességek

A túlsúlyosok megbélyegzése ellen emeltek szót

2022. szeptember 25.

A túlsúlyosok megbélyegzése ellen emelt szót egy nemzetközi szakértői bizottság az elhízás világnapjához kapcsolódóan.

A túlsúlyosokat gyakran bélyegzik lustának és fegyelmezetlennek, ami hátrányosan érinti az egészségügyi ellátáshoz és az információkhoz való hozzáférésüket is – írta a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A Nature Medicine című szaklap aktuális számában megjelent írásukban a King’s College London professzora, Francesco Rubino vezette kutatócsoport egy nemzetközi egyetértési nyilatkozatot vázolt fel a testsúllyal kapcsolatos megbélyegzés eltörléséről.

A nyilatkozatot nemzetközi konferencián dolgozták ki, melyen számos szakmai társaság – többek között az Elhízáskutató Világszövetség, az Amerikai Diabétesz Társaság, a Brit Diabétesz Társaság – szervezett.

Több kutatás eredményei mutatták, hogy minél több a felesleges kiló, annál erőteljesebb a megtapasztalt diszkrimináció is. Ez egyébként gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. Az elhízott gyerekek és fiatalok gyakran élnek meg lelki és fizikai terrort, melynek súlyos pszichés következményei lehetnek.

A túlsúlyból és elhízásból eredő egészségügyi kockázatokhoz hozzáadódnak a stigmák okozta rizikók is. Ezt megsínyli a lelki egészség, ami ismét egészségtelen táplálkozáshoz és a fizikai aktivitás mellőzéséhez vezet, ezzel kialakul az ördögi kör.

Különösen az táplálja az előítéleteket, ahogyan a média ábrázolja a túlsúlyosokat – állapította meg a grémium.

A szakértők felhívását több mint száz szervezet, intézet, társaság és szaklap írta alá.

Az egyik széles körben elterjedt vélemény szerint “csak akaraterő kérdése a túlsúlytól való megszabadulás“. Ezért az elhízott emberekről azt feltételezik, hogy nincs önkontrolljuk és önfegyelmük. Ez azonban nem felel meg a tudomány mai állásának: a súlyszabályozás eszerint nem pusztán akarat kérdése, hanem függ a biológiai, genetikai és környezeti tényezőktől is.

A túlsúlyosokkal szembeni stigmák negatívan befolyásolhatják az érintettek foglalkoztatottságát, de az információkhoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket és azok minőségét is – figyelmeztetett a Francesco Rubino, a King’s College London munkatársa vezette nemzetközi grémium.

Az egészségügyi ellátást nyújtók között is elterjedt az elhízottakkal szembeni előítélet, ami negatívan befolyásolja az ellátásukat.

A rúdtáncnak köszönheti a színésznő, hogy újra magára talált

2022. szeptember 24.

Märcz Fruzsina, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színésznője három évvel ezelőtt talált rá a rúdsportra. Utólag azt mondja, hogy éppen a lehető legjobbkor! Akkoriban egy nehéz, lelkileg is igencsak megterhelő időszak kellős közepén volt, de aztán a rúdtáncos edzések új lendületet adtak neki, fizikai és lelki értelemben egyaránt!  

A színésznő – akit 2021-ben a legjobb főszereplő díjával jutalmaztak Kecskeméten – hetente legalább háromszor keresi fel a rúdtánciskolát, ahol nemcsak egy számára megfelelő mozgásformára, hanem új barátokra is talált!

Kecsesség és erő is kell hozzá

A légies sportág nem a sztriptízbárok füstös világából ered, hanem valójában a kínai cirkuszi akrobatikából. Az elmúlt évtizedben rendkívül népszerű mozgásforma lett világszerte, így Magyarországon is sorra nyíltak a pole dance stúdiók. Eszközből kevés, ám elszántságból, kitartásból annál több kell hozzá! A rúdtánc – ami a tervek szerint a nyári olimpiák egyik új versenyszáma lehet – valójában egy saját testsúlyos edzés, amihez nem elég a kecsesség, megfelelő erő is szükségeltetik! Ezért a rúdtánc-edzések nemcsak arról szólnak, hogy a lányok a rúdra felkapaszkodva mutatnak be légies koreográfiákat, hanem sokat erősítenek ahhoz, hogy ezekre képesek legyenek. Fruzsina korábban futni szeretett, de ez a térdízületeit megviselte. Orvosa tanácsára más típusú mozgásformát kellett keresnie. Így talált rá a rúdtáncra, ami igencsak jó hatással lett rá – minden értelemben!

Nem annyira könnyű zöldíteni a vállalatokat, mint gondolnánk

2022. szeptember 17.

Már most el kell kezdeniük a cégeknek felkészülni a karbonadóra, ami 2027-től válik kötelezővé. A feladat sürgető, hiszen azok, akik elodázzák, akár a mai költségek többszörösével is számolhatnak. De melyek az első lépések, és hová fordulhatnak a vállalatok, ha már a folyamat elején elakadnak?  

Ehhez társul még, hogy Magyarországon szűk tanácsadói kör működik, akik segítséget tudnak nyújtani a folyamatban. Éppen ezért lépéselőnybe kerülnek azok, akik már most felkeresik őket, mielőtt a szakemberek a tömeges igény miatt túlterheltté válnak.

A külvilágból érkező zavaró ingerek feldolgozása

2022. augusztus 24.

Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.

A kutatók nagy téri-időbeli felbontású multimodális képalkotó módszerek segítségével mutatták ki, hogy – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – az agy nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a külső zavaró ingereket, amelyek az emlékezetünkben aktuálisan tárolt vizuális információhoz hasonlóak – olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.

A vizsgálatok során a kutatók igazolták, hogy az irreleváns ingerek zavaró hatásának tompítása egy aktív agyi folyamat, és egyúttal az ebben a folyamatban kiemelt szerepet játszó agyi hálózatot is feltárták. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a NeuroImage című tudományos szaklapban jelent meg.

“A korunk emberére nehezedő óriási mértékű ingeráradat miatt kiemelt jelentőségűvé vált az a képességünk, hogy agyunk véges információfeldolgozási erőforrásait minél hatékonyabban fókuszálni tudjuk azokra az információkra, amelyek az aktuális cselekvéseink végrehajtása szempontjából fontosak. A vizsgált téma jelentőségét az is növeli, hogy ez a képesség sérül leginkább idős korban, valamint a figyelmi funkciókat érintő különböző neurokognitív fejlődési zavarok – mint például az ADHD – esetében” – írják.

Az Agyi Képalkotó Központ munkatársai a kutatás során az aktuálisan végzett feladat szempontjából irreleváns, de külső jegyeik alapján az adott feladathoz nagyon hasonló ingerek agyi feldolgozásának folyamatait vizsgálták.

A vizsgálatba bevont személyek egy olyan vizuális munkamemória-feladatot kaptak, amelyben arcokat és rácsozott mintázatokat kellett rövid időn keresztül fejben tartaniuk. A visszakérdezést megelőzően azonban az emlékezetben aktívan fenntartott képekhez nagyon hasonló, de a feladatvégzés szempontjából irreleváns képek jelentek meg a képernyőn. A kutatók a feladatvégzés alatt a legkorszerűbb elektroenkefalográfia (EEG) és funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotás (fMRI) módszerek segítségével vizsgálták az ezen zavaró, irreleváns képek által kiváltott agyi aktivitást.

A kutatók a zavaró képekre egy korai, szelekciós negativitásként ismert EEG-komponens jelenlétét mutatták ki, amely eredmény arra enged következtetni, hogy az agyunk nem képes egyszerűen figyelmen kívül hagyni azokat a zavaró, irreleváns ingereket, amelyek az emlékezetben aktívan fenntartott vizuális információhoz hasonlóak.

Magyarázatot találtak arra, miért gyakoribb az Alzheimer-kór a nőknél

2022. augusztus 22.

Új kutatást publikáltak az ELTE kutatói az Alzheimer-kórról, az egyetem szakemberei magyarázatot találtak arra, hogy miért gyakoribb az időskori betegség a nőknél – közölte a ELTE Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatósága az MTI-vel.

 Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói a PLOS ONE folyóiratban jelentették meg új cikküket, ahol Fellner Máté mesterszakos és Varga Bálint doktori hallgató Grolmusz Vince professzor vezetésével rájöttek, hogy a férfiak hippokampuszának kapcsolatai szabályosabbak, mint a nőké, ez a felismerés pedig magyarázatot adhat arra, hogy a nőknél miért fordul elő gyakrabban betegség – olvasható a közleményben.

Mint írják, a tudósok azt vizsgálták, hogy mely területekhez kapcsolódik a hippokampusz a leggyakrabban. Megnézték, hogy mely, legfeljebb 4 terület fordul elő legalább 80 százalékos gyakorisággal az alanyok agygráfjában, és ezen szomszédok eloszlását számították ki a férfiak és a nők agygráfjaiban. Azt kapták, hogy a férfiak esetében sokkal több gyakori szomszédhalmaza van a hippokampusznak, mint a nőknél.

Az agy talán legtöbbet vizsgált területe a tengeri csikóhoz hasonló alakú hippokampusz, amely a rövidtávú emlékek tárolásában és a térbeli tájékozódásban is fontos szerepet játszik. Ez a terület annyira fontos, hogy sok agykutató egész tudományos karrierje során csak az aránylag kicsiny hippokampusszal foglalkozik. A neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór is elsőként a hippokampuszt betegíti meg, ezért is az első tünetek egyike a rövidtávú memória zavara.