sub

Információk, érdekességek

Szívbetegség lehet a long-COVID következménye?

2024. november 04.

Fotó: 123rf.coma már egyre több vizsgálat elemzi a long-COVID jelenséget, ami a koronavírus fertőzés után hónapokkal, évekkel fellépő tünetek, betegségek kialakulására vonatkozik. Az már közismert, hogy a COVID hosszú távon is leginkább légzőrendszeri és szív-érrendszeri panaszokat okozhat, bár valójában bármilyen szervrendszert érinthet. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa most azokra a kardiológiai tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket ajánlatos kivizsgáltatni. 

Hogyan károsíthatja a COVID-fertőzés a szív-érrendszert?

 A COVID okozta panaszokat ma már időbeliség szerint is el lehet különíteni: a tünetek jelentkezhetnek már közvetlenül a fertőzés közben, a fertőzés után (negatív PCR teszt mellett) ún. post-COVID tünetegyüttesként, vagy akár hónapokkal később, ún. long-COVID szindrómaként. Mindhárom szakaszban igen gyakran kardiológiai problémák jelentkeznek, amelyek jellemzően nem életveszélyesek az akut fázis lezajlása után, de jelentősen befolyásolják a páciensek életminőségét, és lassan javulnak. Annak, hogy a szív-érrendszer károsodik, több oka is lehet a koronavírus fertőzéssel összefüggésben:

Oxigénhiány: sokan tapasztalhatták az első hullámok idején, hogy a súlyosabb fertőzések oxigénhiánnyal járnak – ez volt a kórházi ellátások egyik fő oka is. Ez a probléma még enyhébb formában is arra kényszeríti a szívet, hogy erősebben dolgozzon, ami veszélyes lehet a már korábban is szívbeteg személyeknél, hosszú távon pedig mindenkinél károsíthatja a szív szöveteit.
Miocarditis (szívizom-gyulladás): a COVID vírus elsődlegesen a tüdőt támadja, bár ahhoz is hozzájárulhat, hogy a szervezet túlzott immunválaszt produkáljon, ami fokozza a gyulladást szerte a testben. Ha pedig a szívizomban jelentkezik gyulladás, akkor romlik a szív pumpafunkciója és az elektromos jelek továbbításának képessége is. Súlyosabb formában ez a probléma szívritmuszavarhoz, szívelégtelenséghez is vezethet.
Citokin-vihar: ez a sokat emlegetett kifejezés arra vonatkozik, hogy a vírus elleni védekezés részeként az szervezet felszabadíthat egy citokin nevű anyagot (ez a sejtek által termelt gyulladásos mediátorok összefoglaló neve), ami segíti a sejtek kommunikációját és a vírus elleni harcát. Ha azonban ez reakció eltúlzott, az arra érzékeny személyeknél erős gyulladás alakulhat ki és olyan egészséges szövetek és szervek is károsodhatnak, mint a vese, a máj és a szív.


Javul a szívelégtelenség a fekete csokoládé hatására

2024. október 07.

A fekete csokoládé újabb gyógyhatását mutatta ki egy nemzetközi tanulmány: a szívelégtelenség kezelését is segíti a kedvelt édesség.

Fotó: pixabay.comAz étcsokoládé a legősibb gyógyszerek közé tartozik, és az utóbbi években kiterjedt vizsgálatok megerősítették vérnyomáscsökkentő hatását idősebb felnőtteken és köhögés elleni tulajdonságát gyermekeken is.

Fekete csokoládé a a keringéses betegségekre

Andreas J. Flammer svájci kutató vezette azt a 15-tagú nemzetközi munkacsoportot, amelyik a keringési elégtelenségben szenvedő betegek gyógyítására használta a fekete csokoládét. A tanulmányt az European Heart Journal közölte.

A kardiológiai rendkívüli fejlődése miatt mind több a szívelégtelenség esetek száma. A régebbi gyógyítási módszerek mellett sok heveny szívinfarktus miatt ellátásra szoruló beteg a szívroham korai szakában meghalt. Ma ezeket általában sikerül megmenteni, de a szívizom ereje, teljesítménye csökken és gyakran keringési elégtelenség alakul ki.

Egyik csoport álcsokit, a másik 70 %-os csokoládét kapott

A kutatók húsz önként jelentkező beteget vizsgáltak. Ezek enyhe szívelégtelenségben szenvedtek és a jelenlegi optimális gyógyszerelésben részesültek. A megfigyelési idő során véletlenszerű elrendezésben a csoport egyik fele kezdetben napi négy dekagramm 70 százalékos töménységű étcsokoládét evett, a másik csoport ugyanolyan súlyú és megkülönbözhetetlen külsejű, ugyanolyan édes „álcsoki” szeletet kapott, amelyben semmi nem volt a kakaóbab biológiailag kedvező flavanol anyagaiból.

Ez volt a rövid vizsgálat, majd következett az egyhónapos tanulmány, amelynek során a résztvevők a csokoládéból vagy az álcsokoládéból naponta két szeletet ettek meg, ez napi nyolc gramm csokoládénak felelt meg. A valódi csokoládét és az azonos küllemű kontrollszeleteket a világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja a vizsgálathoz külön készítette.


Életmódváltással megelőzhető az Alzheimer-kór?

2024. október 05.

Életmódváltással megelőzhető az Alzheimer-kóros esetek egyharmada – állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói.

Fotó: gettyimages.comA The Lancet Neurology folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók népességi adatokat elemeztek, hogy megállapítsák a betegség hét kockázati tényezőjét.

A legfontosabb kockázati tényezők

A szellemi leépülést eredményező betegség kialakulásában fő kockázati tényező a középkori cukorbetegség, a középkori magas vérnyomás, az elhízás, mozgásszegény életmód, a dohányzás, a depresszió és az alacsony iskolázottság – mutatták ki a szakemberek, akik szerint az Alzheimer-kóros esetek egyharmada olyan életmódbeli tényezőktől függ, amelyeken változtatni lehet.

A kapott adatok alapján megvizsgálták, hogy ezen kockázati tényezők csökkentése miként hatna az Alzheimer-kóros betegek számára.

Megállapították, hogy minden egyes tényező 10 százalékos csökkenése 8,8 százalékkal csökkentené a betegek számát Nagy-Britanniában, ez mintegy 200 ezerrel kevesebb beteget jelentene 2050-re – ismertette a tanulmányt a BBC honlapja.

Egyre több az Alzheimeres beteg

Szakemberek becslése szerint több mint 106 millió Alzheimer-kóros beteg lesz 2050-re világszerte, háromszor annyi, mint 2010-ben.

Bár nincs mód a betegség gyógyítására, tehetünk lépéseket azért, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának kockázatát idősebb korban. Ismerjük a kockázati tényezőket, amelyek gyakran szorososan összefüggenek egymással – hangsúlyozta Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem Közegészségügyi Intézetének professzora.


A vércsoport befolyásolja, hogy kiújul-e a prosztatarák

2024. október 04.

Fotó: 123rf.com

A prosztatarák nagyobb valószínűséggel újul ki sikeres műtét után az A vércsoportú férfiaknál, mint a 0 vércsoportba tartozóknál – erre az eredményre jutott egy japán kutatás.

A Tokiói Orvosi Egyetem tudósai tanulmányukban először írták le, hogy a vércsoportnak szerepe lehet a prosztatarák kiújulásában. Kutatásukban kimutatták, hogy a 0 vércsoportú férfiaknál sebészi beavatkozást követően messze kisebb a daganatos betegség ismételt megjelenésének valószínűsége, az A vércsoportnál viszont 35 százalékkal nagyobb az esélye, hogy újfent kialakul a prosztatarák – adta hírül a The Daily Telegraph brit napilap. A prosztatarák az európai férfiaknál a leggyakoribb daganatos betegség, csak Nagy-Britanniában évente 40 ezer új esetet diagnosztizálnak.

Az okokat kutatják

Ohno Josio, a Tokiói Orvosi Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője elmondta: azt egyelőre nem tudják, miért jelent egyik vércsoport nagyobb kockázatot a kiújulásban, mint a másik, ám a felfedezés új utakra terelheti a prosztatarák kutatását.

A tanulmányt az Európai Urológiai Szövetség (EAU) e héten Stockholmban megrendezett éves kongresszusán ismertették. A kutatás során 555 prosztatarákban szenvedő pácienst követtek 2004 és 2010 között.

A vércsoportokat a vérben található különböző antigének és antitestek alapján kategorizálják. A hagyományos felosztás szerint az emberek A, B, AB és 0 vércsoportba sorolhatók.


Pontszerű bevérzéseket is okozhat a bőrön az alacsony vérlemezkeszám

2024. szeptember 02.

Normális esetben az immunrendszer védelmező szerepet tölt be, hiszen megóv bennünket a külső és belső károsító tényezőktől. Immuntrombocitopénia (ITP) esetén azonban támadást indít a vérlemezkék ellen, ami akár súlyos vérzéses szövődményekhez is vezethet. Dr. Halm Gabriella, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyász, hematológusa foglalta össze az ITP-vel kapcsolatos tudnivalókat.

Fotó: 123rf.comITP: az immunrendszer támadása a vérlemezkék ellen

Az immuntrombocitopénia vagy immuntrombocitopéniás purpura (röviden ITP) egy vérképzőszervi megbetegedés, melynek természetét nevének összetétele is elárulja. Az immun-összetétel arra utal, hogy a betegség hátterében autoimmun folyamat áll. A trombocitopénia pedig azt jelzi, hogy a betegség a trombociták (vérlemezkék) alacsony szintjével kapcsolatos, azaz a szervezet támadásának célpontjai a vérlemezkék (trombociták). ITP-ben a szervezet úgynevezett trombocitaellenes antitesteket termel, amelyek úgy kapcsolódnak a vérlemezkék felszínéhez, mintha azok „idegen” vagy behatoló baktériumok, vírusok lennének – magyarázza dr. Halm Gabriella.

A véráramban keringő, antitesttel borított trombocitákat a lép bontja le a falósejtek segítségével. A vérlemezkék idő előtti pusztulása miatt a vérlemezkék száma a normál tartomány (150 000-300 000 /ml) alá csökken, 50 000 alatti vérlemezkeszám esetén pedig jellegzetes, vérzéses tünetek is megjelenhetnek. 

Az apró pontszerű bevérzések, orr- és fogínyvérzés is árulkodó jel lehet

„Mivel a vérlemezkék alapvető szerepet játszanak a véralvadásban, ezért a beteg bőrén és a nyálkahártyáján minden észrevehető, különösebb ok nélkül számos apró, vöröses-lilás pontszerű (petechia) vagy ennél nagyobb bevérzések, szuffúziók jönnek létre (elsősorban az alsó lábszáron). Az érintettek gyakran tapasztalják sebeik, sérüléseik hosszantartó vérzését, de gyakoriak lehetnek a súlyos orrvérzések, az ajkak és a fogíny vérzései, valamint a súlyos vérvesztéssel járó, elhúzódó menstruáció is.”

Az ITP rövidebb ideig fennálló típusánál a vérlemezkék száma mikroliterenként 30-50 ezerre csökkenhet, ami azonban kezelés nélkül is képes visszaállni a normális szintre. Gyermekeknél általában röviddel egy-egy vírusfertőzést követően alakulhat ki, ami pár hónapon belül magától is rendeződik. Súlyosabb, életet veszélyeztető helyzet akkor áll elő, ha a vérlemezkék szintje 10 000 alá esik, hiszen ez esetben megnő a belső vérzések (koponyán belüli, gyomor-bélrendszeri, vesékben és a hólyagban kialakuló vérzések) kockázata. Felnőtteknél gyakoribb a krónikus forma.  Az ITP ezen formája éveken át is fennállhat. Általában 20 és 40 év közötti korosztályt érinti, és a normális vérlemezkeszint helyreállításához orvosi kezelésre is szükséges lesz. A krónikus ITP háromszor gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...161718...243