Információk, érdekességek
A sclerosis multiplex-szel élőknek nyújt segítséget a Semmelweis Egyetem oktatóvideója
2025. január 26.
Háromszor gyakoribb nőknél az ezerarcú betegségként is emlegetett sclerosis multiplex, mint férfiaknál. Az első tünetek jellemzően 20-40 éves kor között jelentkeznek. A krónikus, autoimmun megbetegedés tünetei nagyon változatosak, előrehaladása egyénenként változó. Mivel a betegség gyakran ellehetetleníti az érintettek mindennapi tevékenységeit, ezért nagyon fontos a diagnózist követően az idejében megkezdett rehabilitáció, komplex fejlesztés. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.
A betegség az idegrendszert érinti, és az ingerületvezetésért felelős, az idegrostokat védőburokszerűen borító myelinhüvelyt károsítja. A főbb tünetek között van a zsibbadás, a koordináció- és az egyensúlyzavar, de gyakoriak a látásproblémák, a fáradékonyság vagy épp a gondolkodás és az érzelmi funkciók szabályozásának rendezetlensége. A betegség kialakulásának hátterében – a genetikai hajlamtól a vírusfertőzéseken át a környezet károsító hatásáig – több tényező is állhat – mondja Burián Fehér Anna, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának konduktora.
Ahhoz, hogy a sclerosis multiplex betegséggel élők minél tovább megőrizhessék aktivitásukat és önállóságukat, érdemes már a diagnózist követően mihamarabb mozgásfejlesztéssel foglalkozó szakemberhez fordulni. Az így készült egyéni fejlesztési tervnek köszönhetően személyre szabott megoldásmódok és tevékenységek segítik az állapot fenntartását, fejlesztését. A Semmelweis Egyetem Pető András Karának Rehabilitációs és Egészségügyi Ellátási Osztályán is várják az érintetteket konduktív pedagógiai foglalkozásra!
Az alábbi oktatóvideó azoknak nyújt segítséget, akik segédeszköz nélkül vagy minimális támasszal járnak, támaszkodva képesek egyensúlyuk megtartására.
Nagyon szexi, csak a szappant nem ismeri
2025. január 22.
El akarod dugni? Tedd a szappan alá! - mondja sokgyerekes anyuka barátnőm. Csinos, parfümbe burkolt nő libben ki a wc-ből. Megigazítja haját, kisminkeli magát, majd elegánsan kisétál az ajtón, kézmosás nélkül. Nincs vele egyedül.
Egy gyors nyilvános wc mustra után hihetőnek tűnik a kutatók kijelentése, miszerint hamarabb elkapjuk a fertőzéseket, ha kezet fogunk valakivel, mintha megpuszilnánk az illetőt.
A megfelelő kézhigiéné ugyanolyan fontos a lakáson kívül is és otthon is, a megfelelő otthoni higiénia ugyanis megakadályozza, hogy az egyik családtag valamilyen fertőzést adjon át a másiknak; ha pedig csökken a lehetséges betegséget hordozók száma, akkor az egészségügyi intézetekbe is kevesebb kórokozó kerül az új betegek vagy a látogatók révén
Mi van a szádban?
Nem csak az új koronavírus, de a nátha vagy influenza vírusa könnyen a kezünkre kerülhet, amikor szemünket vagy orrunkat megtöröljük. Ha a szánkba tesszük a kezünket – melyet tudtunkon kívül nagyon sokszor megteszünk – akkor máris tovább adhatjuk kezünk révén a szalmonellát, a campylobacter és a norovírus fertőzést is, nem csak a covidot.
Sokan anélkül hordozzuk például az MRSA-t vagy a hasmenést okozó C. difficile-t, hogy tudnánk róla, és nem megfelelő kézhigiéné esetén könnyen megfertőzhetünk a kórokozókkal szemben esendőbbeket. Vagyis másokra is veszélyessé válhatunk. (Emiatt is érdemes a maszkot viselni, hiszen kevésbé nyúlkálunk arcunkhoz, szánkba, ha rajtunk van és másokat is megóvhatunk ezzel.)
Kézmosás? Azt is kell?
A gyakori kézmosás segít eltávolítani kezünkről a szennyeződéseket és a fertőző vírusokat- ezt ugyebár már minden óvodás tudja. A kézmosás kultúráj
a azonban finoman szólva is problémás hazánkban (is). Az emberek többségének még mindig újdonság, hogy wc után (állatok simogatását követően vagy tüsszentés után) kezet kell mosni, s állítólag a nők sem járnak élen a kézmosásban. Jó esetben egy kis vízzel lelögybölik a kezüket, rosszabb esetben a csapig sem jutnak el.
Talán emlékeznek még rá, amikor az egyik tv csatorna műsorában elrejtettek néhány kamerát nyilvános illemhelyek mosdójában. Kíváncsiak voltak ugyanis, hogy hányan igyekeznek a csapok felé dolguk végeztével. Nos, nem sokan éltek a víz és szappan használatának lehetőségével. Mára az arány javult ugyan,de még mindig van aki tagadja a nyilvánvalót.
Ingyenes PSA-szűrés a prosztatarák ellen
2025. január 06.
A betegszervezetek és az urológusszakma összefogásának célja a betegség korai felismerése és a széles körű tájékoztatás. Mert továbbra is későn fordulnak orvoshoz a férfiak Magyarországon, ezért kell széles körben tudatosítani a rendszeres prosztatarákszűrés jelentőségét – hangzott el a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos PSA-szűréssorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. Akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődhet a prosztatarák, amely a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében. Az egyszerű vérvételen alapuló PSA-szűrés azért fontos, mert a segítségével időben felfedezhető a prosztatadaganat, amikor az még hatékonyan kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Az októberben és novemberben zajló országos szűréssorozatra elsősorban az 50 év feletti férfiakat várják.
A prosztatarák korai felismerését segítve több mint 20 helyszínen – fesztiválokon, klinikákon, szakrendeléseken – mérik meg egy egyszerű vérvétellel a szűrésre jelentkezők PSA-szintjét. A PSA (prosztataspecifikus antigén) a prosztata által termelt fehérje, ami a vérből kimutatható. Emelkedett szintje jelezhet jóindulatú prosztatamegnagyobbodást, gyulladást, fertőzést, de akár rosszindulatú elváltozást is.
Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, ill. anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.
Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében.
Öt város, 2000-nél több szűrés – második éve robog a Novartis szűrőprogramja
2024. december 19.
Lezárult a Novartis Magyarország idei lakossági szűrőprogramja. A tavaly indult kezdeményezés célja, hogy támogassa a magyar lakosság egészségtudatosságát és a szív- és érrendszeri halálozás visszaszorítását. Idén három önkormányzattal együttműködésben több mint 1000 ujjbegyes vérvizsgálatot végeztek Szegeden, Nyíregyházán és Budapest XI. kerületében. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők közel 65 százalékának a magas koleszterinszintje miatt további vizsgálatokra lenne szüksége.
Magyarországon és világszerte is kiemelkedően magas a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása: hazánkban a halálozások csaknem felét ezek a megbetegedések okozzák. Számos klinikai vizsgálat és kutatás bizonyítja, hogy a magas LDL-koleszterinszint összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. Ugyanakkor, ha az LDL-szintet sikerül csökkenteni és alacsonyan tartani, jelentősen mérsékelhető a szív- és érrendszeri problémák kockázata. A magas koleszterinszint tüneteket nem okoz és nem is kizárólag az egészségtelen életmód következménye, hiszen gyakran örökletes tényezők állnak a háttérben, emiatt sokan nem is tudnak érintettségükről. Ennek felfedezésében is segíthetnek a rendszeres szűrővizsgálatok, mivel egy időben észlelt eltérés és az időben megkezdett orvosi kezelés akár életmentő is lehet.
A Novartis Magyarország azért indította el 2023-ban lakossági kardiológiai szűrőprogramját, hogy felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek hosszú távon komoly népegészségügyi kockázatokkal járhatnak. A tavalyi szűréseket követően idén a Szeged, Nyíregyháza és Újbuda önkormányzatával együttműködve összesen 10 alkalommal várták ujjbegyes koleszterinszint-mérésekkel az érdeklődőket. Míg tavaly az 1000 főt meghaladó résztvevők 50 százalékánál mutatott az ujjbegyes vérvétel magas koleszterin-értéket, addig idén több mint 1100 jelentkezőn végezték el a vizsgálatot, ami közel 750 főnél (65%) mutatott ki emelkedett koleszterinszintet.
Az érintetteket részletesebb labor paramétereket kimutató vénás vérvételre is várták a szakemberek, az így vizsgáltak 64 százalékának javasoltak szakorvosi konzultációt az eredményeik alapján. Az statisztikát tovább árnyalja, hogy idén alacsonyabb volt a résztvevők átlagéletkora, amely jól mutatja, hogy a magas koleszterinszint nem csupán az idősebbeket érinti. Az elmúlt két év adatai azt igazolják, hogy nagy szükség van a hasonló kezdeményezésekre és a megelőző vizsgálatok népszerűsítésére.
A lakossági szűrések mellett a Novartis tavaly felmérte azt is, hogy a 40 évnél idősebb magyar lakosság milyen szűrővizsgálatokon vesz részt. A megkérdezettek 26 százaléka csak bizonyos szűrővizsgálatokra megy el. 25 százalékuk az orvosi ajánlásoknak megfelelően rendszeresen jár különböző szűrővizsgálatra, de további negyedük nyilatkozott úgy, hogy nem szívesen jár szűrővizsgálatokra, ezért csak akkor megy orvoshoz, ha azt tapasztalja, hogy baj van.
Egyedülálló, gyorsított kivizsgálás hasnyálmirigy-betegeknek
2024. december 18.
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigy-daganat esetében a gyors diagnózis és a terápia mielőbbi megkezdése életmentő lehet. Ezért is kiemelt jelentőségű a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetében elérhető, az országban egyedülálló gyorsított kivizsgálási lehetőség, amelynek köszönhetően az átlagosnál lényegesen rövidebbidő alatt, 10-12 nap alatt megszülethet a diagnózis, majd megkezdődhet a terápia – mondja az intézet igazgatója.
Dr. Hegyi Péter a közelgő, november 21-i hasnyálmirigyrák világnap alkalmából arról is beszél, hogy az esetleges mutációk felkutatására az intézetben kezelt hasnyálmirigyrákos betegeknél genetikai vizsgálatot végeznek, illetve, hogy itt indokolt esetben a legújabb tudományos eredményeken alapuló kezelések, beavatkozások is elérhetővé válhatnak.
Nincsenek jellemző tünetei
A hasnyálmirigy (pankreász) megbetegedéseinek felismerése és kezelése a mai napig nagy kihívás az orvostudomány számára. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás esetében a korai diagnózis viszonylag egyszerű, de specifikus terápia hiányában az állapot még napjainkban is életveszélyes lehet. A hasnyálmirigyrák esetében nemcsak a kezelés, de a diagnózis felállítása is nehéz feladat: egy nehezen vizsgálható szervről van szó (a pankreászvezeték mindössze 1-2 milliméteres, amiben az elváltozások még a korszerű képalkotó diagnosztikai módszerekkel sem feltétlenül kimutathatók), és a hasnyálmirigy-ráknak nincsenek jellemző tünetei sem – magyarázza dr. Hegyi Péter.
Az intézetigazgató arról is beszél, hogy a hasnyálmirigyrák a többi daganatos megbetegedésnél sokkal gyorsabban terjed és ad áttétet, nincs rá célzott onkológiai készítmény, az egyetlen esélyt a korai diagnózis és a daganat eltávolítása jelenti.
Magyarországon évente körülbelül 2500 betegnél diagnosztizálnak hasnyálmirigyrákot, a halálesetek száma megközelítőleg hasonló nagyságrendű. A daganatos halálokok között ez a ráktípus már a 3-4. helyen áll, és az összes onkológiai megbetegedés közül ennek a legrosszabb a kimenetele: a daganat felfedezését követően az átlagos túlélési idő mindössze 9-10 hónap. Korai diagnózis esetén ugyanakkor a hasnyálmirigyből a daganat az esetek egyötödében eltávolítható, az érintett betegek 20-30 százalékánál öt éves túlélés is lehetséges.
Hotline rendszer működik
Az akut hasnyálmirigy-gyulladásban, illetve a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek esélyeinek javítására a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetében egy nemcsak országosan, de közép-kelet-európai szinten is egyedülálló hotline rendszert működtetnek.
Lényege, hogy a +3630 016 4414-es telefonszámon a hét minden napján, a nap 24 órájában fogadják az akut hasnyálmirigy-gyulladásos, illetve a képalkotó vizsgálattal (ultrahang vagy CT) igazoltan hasnyálmirigyrák-gyanús betegek kezelőorvosainak hívását, de maguk az érintettek is telefonálhatnak. Az akut eseteket a kapacitás függvényében az ország teljes területéről, de leginkább a főváros 100 km-es körzetéből azonnal fogadják, a rákgyanús betegeknél pedig átlagosan négy napon – az esetek több mint felében 24 órán – belül megtörténik a mintavétel, majd 10-12 nap alatt a diagnózis is megszülethet. Ez 3-4-szer rövidebb idő az országos átlagnál – mutat rá dr. Hegyi Péter. Hozzátéve: az intézet szorosan együttműködik az egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájával, Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetével, valamint Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájával.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...141516...243