Információk, érdekességek

Világelsõség a hályogsebészetben Magyarországon

2010. augusztus 01.

A világon elsõként Magyarországon, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján alkalmazták elõször az új femtolézeres hályogsebészeti eljárást.

A világon elsõként Magyarországon, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján alkalmazták elõször az új femtolézeres hályogsebészeti eljárást. Az Amerikai Egyesült Államokban hivatalosan õsztõl kerül bevezetésre. Ez annak köszönhetõ, hogy az eljárás kifejlesztésében számos magyar, nemzetközileg is elismert kutató vett részt az elmúlt két évben és a legfontosabb klinikai vizsgálatok is hazánkban történtek - tudatta közleményben a klinika.

Sclerosis multiplex: kutatják a mûtét lehetõségét

2010. augusztus 01.

Idehaza is várják az SM betegek, javíthat-e a vénatágítás az állapotukon – az orvosok óvatosságra intenek.

Nemzetközi téren nagy vitákat váltott ki, s idehaza is sok beteget és orvost foglalkoztat egy olasz orvos, dr. Paolo Zamboni nevéhez kötõdõ bejelentés, miszerint összefüggést véltek felfedezni az agy vénás keringésének elégtelensége (CCSVI) és a sclerosis multiplex tünetei között. Ennek azért van jelentõsége, mert a gerincvelõt szigetelõ myelinhüvely károsodásán keresztül súlyos idegrendszeri problémákat, nem ritkán végleges mozgáskorlátozottságot okozó sclerosis multiplex nemcsak gyógyíthatatlan, de egyértelmûen az okát sem sikerült eddig bizonyítani. A páciensek a korszerû gyógyszeres kezelések révén akár több évtizeden át is élhetnek a betegséggel, ám a már károsodott idegszálakat megjavítani nem tudják, a terápiával a romlás ütemét képesek lelassítani.

Génmódosított élelmiszerek: miértek és hogyanok

2010. július 30.

Alapfogalmak, ellentmondások, kockázatok és tények a genetikailag módosított élelmiszerek világából.

A genetika korunk egyik vezetõ tudományterülete. Az eredményeinek gyakorlati alkalmazására épülõ géntechnológia és az általa létrehozott termékek ismeretlenségüknél fogva, vagy inkább a róluk szerezhetõ eltorzított vagy hiányos információk miatt gyakran ébresztenek bizalmatlanságot, félelmet. A megértés korlátját jelentheti, az ezen a területen alapvetõnek számító biológiai, kémiai, biokémiai, élettani fogalmak ismeretének hiánya. A szélesebb körû összefüggések megismeréséhez pedig szükséges a minimális mezõgazdasági, állattenyésztési, ökológiai és ökonómiai tájékozottság.

Ne fürödjünk szökõkútban!

2010. július 18.

A szökõkutakat nem fürdésre tervezték, fõleg a nyári kánikulák idején az emberek mégis felüdülést keresnek vizükben.

Ha a szökõkutak vize szennyezõdik, és nem gondoskodnak a megfelelõ tisztításról, fertõtlenítésrõl, illetve ha a szökõkút nem üzemel folyamatosan, a kút belsõ felszínén olyan élõbevonat alakul ki, amit a hagyományos tisztítási technológiával nehéz eltávolítani. A kialakult élõbevonat mellett a 25°C feletti vízhõmérséklet szintén kedvezõ feltételeket teremt számos mikroorganizmus elszaporodásához, közülük kiemelten fontos egy "feltételesen kórokozó" (opportunista patogén) baktérium, a Legionella.

Ritkán szakad meg a szív

2010. július 16.

Ha valakinek valóban meghasad a szíve, kicsi az esélye a túlélésre, bár ez az esély is megnõtt az utóbbi idõkben.

Szófordulatként gyakran elõfordul, hogy azt mondjuk: valamiért vagy valakiért megszakad a szívünk. Az ilyen tragikus esemény az orvostudományban azonban igen ritka: legtöbbször heveny szívinfarktus szövõdménye. A nemzetközi szívgyógyászat évek óta igyekszik pontosan fölmérni az életveszélyes helyzet elõfordulását.