Információk, érdekességek

Megelőzhető lett volna a pilisszentlászlói szamárköhögés járvány?

2013. július 16.

Magyarországon 10-30 szamárköhögéses beteget kezelnek minden évben, jellemzően csecsemőket, akik felnőttektől, nem ritkán saját szüleiktől kapják el a fertőzést. Az életveszélyes megbetegedés elkerülése érdekében az Országos Epidemiológiai Központ hivatalos ajánlásában hívta fel a gyermeket tervező szülők és családtagjaik figyelmét az emlékeztető oltás beadatására, hiszen a csecsemők fél éves korukig fokozott veszélyben vannak.

Az utóbbi években a szamárköhögés elleni küzdelem egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A súlyos megbetegedés évente mintegy 300 ezer ember halálát okozza még ma is, főleg a fejlődő országokban, ahol a gyermekek nem jutnak hozzá a védőoltáshoz. A fejlett országokban a halálesetek száma a kötelező oltásoknak köszönhetően jóval alacsonyabb, de még így is az USA-ban 18, míg Angliában 14 emberéletet követelt a megbetegedés a tavalyi év során. Magyarországon a 99%-os csecsemőkori átoltottságnak köszönhetően jobb a helyzet, mégis 10-30 beteget kezelnek minden évben, jellemzően csecsemőket, akik felnőttektől, nem ritkán saját szüleiktől kapták el a fertőzést.

Félünk, de égünk!

2013. július 05.

Minden második napozó fél a bőrráktól, de a lakosság közel 50%-a nem is tudja, hogy a védelem nélküli napozás a bőr rugalmasságának elvesztésével is jár. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy a faktorszám mit jelent. Június közepén 1107 fő válaszolt a hazai napozási szokásokra és a kapcsolódó veszélyekre vonatkozó kérdésekre a Dr.Kelen kozmetikai cég első országos Naptesztje kapcsán. 

Szeretjük a napot, nem vitás
A felmérés egyértelműen mutatja: a magyarok a napkedvelők körébe tartoznak, mindössze 7,6% az, aki soha nem megy napra. Kérdés, hogy milyen áron és hogyan érjük el a kívánt bőrszínt? Bár legtöbben csak a nyaralás alatt napoznak (30,9%), közel ennyien (30,8%) kifejezetten sokat süttetik magukat, hogy szép színük legyen, a megkérdezettek 11,4%-a pedig minden alkalmat megragad, hogy napozhasson. A legtöbben (több mint 27%) napi 1-2 órát töltenek sütkérezéssel, ám 9,1% ha megteheti, akár egész nap is űzi ezt a tevékenységet. De vajon tudják-e, hogy milyen veszélyekkel járhat a naptej nélküli túlzott napozás?

Hogyan jelentkezzünk be orvoshoz?

2013. július 04.

Hogyan dönthetjük el, milyen szakorvosi vizsgálatra van szükségünk? Milyen tüneteket kell megosztanunk egy magánorvosi rendelőben azzal a személlyel, aki felveszi a telefont? 

A szakképzett asszisztens segít dönteni
A magánintézmények recepciósai minden esetben alapinformációkat fognak kérni, vagyis nevet, telefonszámot. Ez utóbbi is igen fontos, hiszen ha bármilyen változás adódik például a rendelés idejében, el kell tudni érni az illető beteget, hogy egyeztethető legyen a változás. Abból lehet tudni, hogy szakemberrel beszélünk és nem egy recepcióssal, ha megkérdezi, milyen problémával szeretnénk jönni, miért szeretnénk ultrahangot végeztetni, kardiológushoz menni, stb.

Van-e kockázata a tetoválásnak? Melyek a leggyakoribb mérgezések? Kémiai biztonságról az EFOTT-on

2013. július 02.

A mérgezéses esetek húsz százaléka hazánkban a 15-24 éves korosztályt érinti. Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet ezért úgy döntött, hogy közel viszi az információkat a fiatalokhoz, így az idén harmadik alkalommal vesznek részt az EFOTT Fesztiválon. A Civil Tér programjai között olyan kvízjátékok, információk is elérhetők, amelyek segíthetnek megelőzni a mérgezéses eseteket, illetve olyan veszélyekre is felhívják a figyelmet, amelyek például a tetováláshoz kapcsolódnak. 

A statisztikai adatok alapján a leggyakrabban gyógyszerek okoznak mérgezést, 2012-ben az összes mérgezéses eset közel kétharmada ilyen volt.

A második helyen az alkohol áll, ezt követik sorrendben az ipari és háztartási szerek, a kábítószerek, valamint a növényvédő szerek.

Ezt kell tudnunk a genetikailag módosított élelmiszerekről

2013. június 29.

Bár az európai polgárok nagyrészt a génmanipuláció-mentes mezőgazdaság hívei, ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is.Jelenleg nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik, azonban egyre több híresztelést hallunk, miszerint különböző génmódosított (GMO) élelmiszerek lépik át a magyar határt és kerülnek az asztalunkra.

Napjainkban számos szakember vitázik azon, hogy a genetikailag módosított élelmiszereknek milyen hatásai lehetnek az emberi szervezetre. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Az viszont biztos, hogy már önmagában a környezeti károk és az élővilág sokszínűségének csökkenése miatt is kerülni kellene az alkalmazását.