Információk, érdekességek

Még érdemes kérni a védőoltást

2019. január 09.

Még érdemes kérni az influenza elleni védőoltást a háziorvosoktól, mert megbetegedések már vannak, járvány még nincs az országban.

Különösen a rizikócsoportba tartozóknak és az egészségügyi intézményekben dolgozóknak érdemes oltatniuk magukat, számukra az idei szezonban is 1,3 millió adag térítésmentes vakcina áll rendelkezésre. Az oltás beadásától számítva két hét alatt alakul ki a védettség – mondta Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos.

A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentése szerint az 51. héttől 11 ezer megbetegedést regisztráltak. A szakember kiemelte, hogy a különböző krónikus betegségben szenvedőknek, a várandósoknak és a 60 évnél idősebbeknek mindenképpen érdemes kérniük az oltást.

A félévesnél idősebb gyerekek számára külön védőoltás áll rendelkezésre. Féléves kor alatt nem ajánlott az oltás, de a családtagoknak érdemes beoltatniuk magukat – tette hozzá.
Müller Cecília kiemelte, hogy járvány még nincs, a szakemberek január végére, február elejére prognosztizálják az influenzajárványt.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az influenza elleni védekezés legjobb eszköze a védőoltás, és a személyes higiéné követelményének – gyakori kézmosás, fertőtlenítés – fokozott betartása.

A képernyőnézés hatással van a kisgyerekek agyára

2018. december 28.

Egy új kutatás szerint a digitális képernyő előtt töltött túl sok idő hatással van a gyerekek agyának fejlődésére: az amerikai gyermekorvosok nem tanácsolják a kisgyerekek digitális médiahasználatát.

A kutatók szerint a digitális médiahasználat nyomot hagy az agy mintázatában: agyi képalkotó eljárással kimutatható változás következett be az okoseszközöket és videojátékokat használó gyerekek agyában.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 300 millió dolláros (85 milliárd forintos) költségvetéssel elkészült tanulmánya kimutatta, hogy a naponta több mint hét órát monitor előtt töltő 9-10 éves gyerekek agyának legkülső rétegén, amely az érzékszervi információkat feldolgozza, korai elvékonyodás jeleit tapasztalhatók.

“Nem tudjuk, hogy ezt vajon a képernyő előtt töltött idő okozza-e. Azt sem tudjuk, hogy ez vajon rossz fejlemény-e. Csak annyit tudunk egyelőre, hogy így néz ki azoknak a gyerekeknek az agya, akik sok időt töltenek a képernyők előtt” – mondta el Gaya Dowling, az NIH orvosa, aki részt vett a projektben.

Az NIH adatai szerint a napi több mint 2 órát a digitális képernyők előtt töltő gyerekek nyelvi és gondolkodási felmérői rosszabbak lettek, mint az eszközöket kevesebbet használóké.

A tanulmány, amelyhez 4500 gyermek agyát vizsgálták képalkotó eljárással, arra irányult, hogy kimutassa, vajon függőséget okoznak-e a digitális eszközök, de a kutatóknak még több évi munkájába telik, míg megértik és értékelni tudják a hosszú távú következményeket.

Négyből egy HIV-fertőzött nem is tud betegségéről

2018. december 13.

A HIV-vírus elleni harcban elért előrelépések ellenére négyből egy fertőzött nem is tud betegségéről az ENSZ szakértői szerint.

Az elmúlt évben a fertőzöttek 25 százaléka, 9,4 millió ember élt a világban úgy, hogy tudomása sem volt a betegségéről – derült ki az UNAIDS program csütörtökön, Elefántcsontparton bemutatott jelentéséből. 2015-ben ez arány még 33 százalék volt.
Különösen aggasztó a helyzet Nyugat- és Közép-Afrikában: itt a világ lakosságának mindössze hat százaléka él, de a betegségéről nem tudó 9,4 millió ember egyharmada.
Az UNAIDS az adatok alapján készített modellekből végezte el a becsléseket. A jelentést a december elsejei AIDS-világnaphoz kapcsolódóan mutatták be.

A HIV-fertőzöttek több mint felénél nem sikerült a vírusszámot a vérben megfelelően lecsökkenteni, mivel a pácienst nem kezelték, vagy a kezelés nem volt sikeres. Ha a vírust nem sikerül elnyomni, a páciens sokkal fogékonyabb lesz a betegségekre és másokat is megfertőzhet a HIV-vírussal.

A sikeres kezelés után az immunrendszer normálisan működik és a vírust nem továbbítja a páciens – közölte az UNAIDS.

Az ENSZ célul tűzte ki, hogy 2030-ig legyőzi a járványt. Az UNAIDS adatai szerint azonban a világ mintegy 50 országában növekszik a fertőzöttek száma, 2017-ben világszerte 36,9 millió ember élt a HIV-vírussal, egy évvel korábban 36,3 millióan.

Mik a dizájnerdrogok?

2018. november 10.

Ebben a világban, amely sajnos most és itt van a szemünk előtt, nem kezelhetjük tabuként a drogfogyasztást és nem mehetünk el a különböző függőségek veszélyei mellett szó nélkül. Muszáj elengednünk a jól ismert sztereotípiákat „az ápolatlan hajléktalan drogosokról” és a „kényszeres, őrült viselkedési függőségben szenvedőkről”.

Van egy világ, amelyben a szórakoztatóipar és elektronikai eszközeink egy pillanatra sem hagynak minket unatkozni, minden másodpercünkre van egy impulzív alternatívájuk. Egy világ, amelyben pszichológusok vesznek részt az applikációink tervezésében, hogy azok minél addiktívabbak legyenek. Egy világ, ahol a filmek a katartikus élményekről szólnak, és ahol mindennél erősebb marketing áll a józan ésszel szemben, legyen szó bulikról, fesztiválokról, életstílusról.

Van egy olyan kor, amiben a felsőoktatásba felvételiző fiatalok az egyetemtől elsősorban a jó bulikat várják – arccal, kamera előtt nyilatkozva. Egy kor, amiben minden hétvégére jut egy fesztivál. Amiben egy egész álmodozó generáció nő fel következmények nélkül, abban bízva, hogy bármikor bármi  lehet belőle és bármit megtehet. (Vagy legalábbis szeretnék ezt hinni, mi pedig támogatjuk őket ebben, mert mi is szeretnénk ezt hinni.)

Van egy trend, ami alapján szeretünk jó képet festeni magunkról online: a fotókon mindenki hibátlan,a profilja szerint mindig boldog és mindig épp valami szuper dolog történik vele. Ha találkozunk az utcán, lehetőleg akkor is minden tökéletes. Ezért nem szabad vesztesnek lennünk, nekünk is mindig boldognak és tökéletesnek kell lennünk. Bármi áron. Stabil alapok és erős identitás nélkül ezt diktálja nekünk környezetünk.

Van egy társadalom, ahol a legnépszerűbb nyugtató-altató tablettákból havonta több, mint 14 millió szemet vásárolnak meg és ahol évente 14 liter tiszta szeszt fogyaszt egy átlagos állampolgár (csecsemőtől az aggastyánig). Ahol önbevalláson alapuló – ezért mindig pozitívabb képet festő – vizsgálatok alapján is minden negyedik 16 éves és minden ötödik 34 év alatti fogyasztott már kábítószert. Egy társadalom, ahol a fentiek ellenére hivatalos személyek közlik őszintén interjúban, hogy szerintük a nyári fesztiválok alatt csökken a drogfogyasztás.

Ebben a világban, amely sajnos most és itt van a szemünk előtt, nem kezelhetjük tabuként a drogfogyasztást  és nem mehetünk el a különböző függőségek veszélyei mellett szó nélkül. Muszáj elengednünk a jól ismert sztereotípiákat „az ápolatlan hajléktalan drogosokról” és a „kényszeres, őrült viselkedési függőségben szenvedőkről”. Ezek az emberek ugyanis köztünk élnek, sajnos könnyen válhat ismerősünk is eggyé közülük, és sokan köztük segítségre szorulnak. A tabu pedig csak segíti azt, hogy egy ember könnyebben függőségei rabja legyen és később kapjon segítséget. Illetve a függőségbe való belekerülést is segíti, hiszen az ismeretlen mindig vonzó, viszont nincsenek róla józan mérlegelési lehetőségeink. Ezért muszáj beszélnünk róluk és tisztában lenni velük, hogy minél több ember kerülhesse ezeket a csapdákat.

Internet-, pornó-, szex-, cigaretta-, alkohol-, gyógyszer-, drog-  vagy akár társfüggőség… Sok addikció fenyegeti a mai kor emberét, tartozzon bármelyik generációhoz is. Bár a fent felsoroltak közül mindről cikkek tömegét lehetne írni, én most az elmúlt kevesebb, mint egy évtizedben felbukkant kábítószerekről, a designer drogokról szeretnék néhány információt megosztani. Sajnos rendkívüli elterjedtségüknek köszönhetően egyaránt pusztítanak a mélyszegénységben élő középkorúak és a felső-középosztálybeli kamaszok körében, így véleményem szerint fontos tudnunk róluk.

Tapossa laposra!

2018. október 24.

Az ma már mindenkinek nyilvánvaló, hogy érdemes a hulladékot szelektíven gyűjteni, azonban sokszor még mindig rosszul csináljuk. Még ma is sokszor kerül lerakóba olyan hulladék, amelyet akár újra is lehetne hasznosítani, illetve a szelektív gyűjtő edényekbe sem megfelelően és a megfelelő hulladék kerül.  

Talán a legtöbben ezért mégiscsak azzal vannak tisztában, mi is kerülhet egy-egy szelektív gyűjtőbe, már csak annak okán is, hogy ezeken általában feltüntetik, milyen hulladék kerülhet bele és mit nem szabad. Azonban sokan elfelejtik alaposan átolvasni a feltételeket és megtörténik, hogy átöblítetlen, zsíros, ételmorzsás, szermaradványos, stb. dobozok, és tartók kerülnek ezekbe a gyűjtőkbe.

De talán ez lenne a legkisebb gond, hiszen a feldolgozás során ezek megsemmisülnek. A nagyobb probléma az, hogy a szlogent, miszerint: Tapossa laposra! - sokan elfelejtik, vagy még nem is hallották. Igen, az aluminimum és karton dobozokat olyan módon kellene elhelyezni, hogy azok minél kevesebb helyet foglaljanak, ezáltal egy-egy gyűjtőkonténerbe minél több hulladék férjen, így az elszállítási költségek is csökkennek, nem is beszélve a szállítással járó környezeti terhelésről. Igaz, ma már léteznek olyan gyűjtőkonténerek, amelyek maguk tömörítik a beledobott anyagokat, azonban ezek még nem terjedtek el Magyarországon.