Információk, érdekességek
Az E-book, tablet, okostelefon ronthatják az alvásminőséget
2019. július 23.
Naponta több órát töltünk el fényt emittáló (kibocsátó) készülékek nézésével. Bámuljuk a táblagépünket, ülünk a számítógép monitora előtt vagy nyomkodjuk az okostelefonunkat…
Újabban nyomtatott könyvek helyett e-könyveket is lehet olvasni – és sokan teszik is ezt, gyakran elalvás előtt, esténként az ágyban. USA-beli adatok szerint az amerikai felnőttek 90%-a a lefekvés előtti egy órában hetente több alkalommal is használ valamilyen elektronikai eszközt.
Hogyan befolyásolja mindez az elalvást és az alvásminőséget? Fáradtabban ébrednek a következő reggelen azok, akik hagyományos könyv helyett e-könyvet olvasnak? Ezekre a kérdésekre kereste a választ egy amerikai-német kutatás, amelyben a lefekvést megelőzően négy órán át vagy hagyományos könyvet, vagy e-book-ot olvastak a vizsgálatba bevont személyek.
A vizsgálat főbb megállapításait a következőként lehet összegezni:
Az embernél az esti, illetve kora éjjeli megvilágítás, még ha annak a fényintenzitása alacsony is, csökkenti az alvást elősegítő melatonin hormon elválasztását, illetve eltolja a cirkadián (= napi) ritmust szabályozó órát. E kettő eredményeként nehezebb lesz az elalvás.
A szembe jutó fény intenzitásának jellemzése szempontjából nem mellékes, hogy az e-book lux-ban kifejezett megvilágítása akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet, mint a nyomtatott könyvé.
Az e-book olvasása – az olvasás időtartama alatt – gátolja a tobozmirigy késő esti időszakra jellemző melatonin elválasztási csúcsát. A vizsgálat alapján az e-book olvasóinál 1,5 órával tolódik el a melatonin elválasztási csúcs a papírformátumú könyv olvasóihoz képest.
Az e-könyvet olvasók körében több időt vesz igénybe az elalvás, mint az ugyanannyi ideig nyomtatott könyvet olvasóknál.
Az e-bookot olvasók a következő reggelen fáradtabban ébrednek, mint a hagyományos könyvet olvasók, noha ugyanannyi időt töltenek alvással.
Kötelezővé tehetik a kanyaróoltást a gyermekek számára
2019. július 11.
Kötelezővé tehetik a kanyaró elleni oltást a kisgyermekek számára Németországban, a szövetségi egészségügyi minisztérium javaslata szerint akár ki is tilthatják őket az óvodákból, ha szüleik nem gondoskodnak a védőoltásról.
A tárca vezetője, Jens Spahn a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta: a kormány célja, hogy az óvodába kerülő gyerekek mind védettek legyenek a kanyaróval szemben. Ezért a tervezett új szabályok szerint a felvétel egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás lesz. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából ki kell zárni.
Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. A minisztérium velük szemben a pénzbüntetés eszközét javasolja, a tervezet szerint akár 2500 euróba (810 ezer forint) is kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása.
A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni a törvényjavaslat szerint.
Németországban nincsen általános, szövetségi szintű oltási kötelezettség, mindenki önállóan dönthet arról, hogy milyen betegség ellen oltatja be magát vagy kiskorú gyermekét. Az egyetlen kivétel Brandenburg tartomány, ahol alig egy hónapja, április közepén döntött a helyi törvényhozás (Landtag) a kanyaró elleni védőoltás kötelezővé tételéről.
A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2017-es adatai szerint 93 százalékos az első osztályos általános iskolás gyermekek körében mindazok aránya, akik megkapták a kanyaró elleni oltás mindkét adagját, vagyis teljesen védettek a betegséggel szemben. Ez nem megfelelő arány, “a kanyarót ki kell irtani”, amihez legkevesebb 95 százalékos úgynevezett átoltottsági arány szükséges – mondta Jens Spahn a Bild am Sonntagnak.
Kétéves koruk előtt ne nézzenek képernyőt a gyerekek
2019. július 04.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új ajánlása szerint kétéves koruk előtt ne ültessék semmilyen képernyő elé passzívan a gyerekeket a szülők, gondviselők.
A nemzetközi szervezet szerint kettő és négy éves kor között is legfeljebb napi egy órát, de inkább kevesebbet engedélyezzenek a szülők a gyerekeknek a tévé vagy más képernyő előtt, ideértve a számítógépes játékokat is.
A WHO új ajánlásai arra irányulnak, hogy a szülők ne ültessék passzívan a képernyők elé a kicsiket, ne adjanak a kezükbe tabletet vagy mobiltelefont szórakoztatásul. A szervezet ezzel a gyermekkori mozgásszegénység ellen küzd, mivel a kevés mozgás, testedzés globálisan vezető kockázati tényezője az idő előtti halálozásnak és az elhízás okozta betegségeknek.
A BBC News kiemelte, hogy a WHO először fogalmazott meg öt év alatti gyermekek számára ajánlást a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban. Az új irányelveket a WHO vasárnap Glasgowban, az elhízással foglalkozó európai kongresszuson ismerteti részletesen.
Az ajánlások között szerepel, hogy a kisbabák egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, sokat mozogjanak, és legalább harminc percig a hasukon feküdjenek. Az újszülöttek számára fontos a 14-17 óra alvás, négy és 11 hónapos kor között pedig a 12-16 óra alvás ajánlott. Ebben a korosztályban egyszerre egy óránál többet ne töltsön a gyerek bekötve babakocsiban, ülésben vagy babahordóban – figyelmeztetnek a szervezet kutatói.
Az egy és két év közötti kisgyerekek számára napi legalább három órás fizikai aktivitást, legfeljebb egy órai képernyőidőt és 10-13 óra alvást ajánl a WHO. Ebben a korcsoportban szintén nem ajánlott egyszerre egy óránál több időre korlátozni a gyerekek mozgását, például a kocsiülésbe bekötve.
Fontos a napi folyadékbevitel
2019. június 24.
Az egészséges táplálkozás egyre nagyobb hangsúlyt kap mindennapi életünkben. A korszerű, kiegyensúlyozott étkezésen belül a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztásra is érdemes figyelmet fordítani.
Az emberi test 50-60 százalékát víz képezi, amelynek legnagyobb mennyisége sejten belül, kisebb része sejten kívül – vérplazma, nyirok, vizelet, valamint egyéb testnedvek (nyál, emésztősavak, orrváladék, könny és izzadság) – található. Szervezetünkben a folyadék megtalálható például:
- a csontban, fogzománcban 1%,
- a zsírszövetben 30%,
- a májban 70%,
- az izomzatban 75%,
- az agyvelőben 79%,
- a vesében 83% és
- a szem üvegtestében 99%.
Mihez kell a víz a szervezetünkben?
A víz fontos szerepet játszik szervezetünk működésében, többek között biztosítja a vérkeringést, befolyásolja a vér megfelelő összetételét; szabályozza a vérnyomást; lehetővé teszi a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldását, szállítását; biztosítja a szervezet állandó, belső hőmérsékletét; elősegíti az ízület megfelelő működését (ízületi folyadék).
A szervezet zavartalan működése akkor kiegyensúlyozott, ha a szervezetbe jutó és termelődő (folyadékfelvétel), valamint az onnan eltávozó víz (folyadékleadás) mennyisége a szervezetben egyensúlyban van. Ezt az egyensúlyi állapotot befolyásolják külső tényezők, pl. aktív sporttevékenység, a nehéz fizikai megterhelés, éghajlat, külső hőmérséklet, szaunázás, a táplálékkal szervezetbe jutó konyhasó mennyisége (mivel a konyhasó vízvisszatartó hatású); a szervezet megváltozott állapota (láz, hasmenés stb.), amelyek fokozzák a víz kiürítését a szervezetből.
Víz nélkül megemelkedik a szívfrekvencia és a testhőmérséklet, fontos tápanyagokat veszít a szervezet, és ezek kedvezőtlenül befolyásolják, jelentősen csökkentik a teljesítményt. A szervezet nem rendelkezik folyadékraktárakkal, a felesleges mennyiséget a vese hamar kiválasztja. Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen, akár a vízfelvétel csökkenése, akár a vízleadás fokozódása miatt, a szervezet kiszárad (dehidráció). Már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken mind a fizikai mind a szellemi teljesítőképesség, megjelennek az első tünetek, fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, fáradság, szomjúság.
Szeptembertől kötelező lesz a bárányhimlő elleni védőoltás
2019. június 22.
Szeptembertől a kötelező védőoltások közé kerül a bárányhimlő elleni oltás – jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár.
Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut. A teljes védettséghez két oltásra van szükség.
A 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország “biztonságos szigetté” vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ.
Nem kötelező, de ingyenesen igénybe vehető humán papilloma vírus (HPV-) elleni védőoltást a 7. évfolyamra járó lányok 82 százaléka vette igénybe tavaly. Dolgoznak azon, hogy ezt az oltást a fiúkra is kiterjesszék.
A bárányhimlő okozta megbetegedés elleni védekezésre kitérve elmondta, a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 000 és 52 000. Egy komolyan veendő betegségről van szó, amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat.
A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek mára szinte eltűntek, évente néhány, jellemzően behurcolt esetet jelentenek csak. Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2,5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...323334...166