Információk, érdekességek
Így működnek (vagy nem működnek) a zsírégetők
2023. március 30.
Sokan éreznek késztetést arra, hogy még a bikiniszezon előtt leadjanak jónéhány feleslegesnek vélt kilót. Angyal Viktória, a Sportorvosi Központ dietetikusa, sportdietetikusa szerint érdemes körültekintően eljárni az úgynevezett zsírégetőkkel és tudatosan felépíteni egy testsúlycsökkentő programot.
Mit lehet tudni a legismertebb zsírégetőkről?
L- karnitin
Bár számos termék ígéri az L-karnitin „zsírégető” hatását, tudni kell, hogy ezt a hatást még soha nem sikerült egyetlen kutatásnak sem hitelt érdemlően bizonyítania vegyes étrendű felnőtt embereknél.
Az L-karnitin tulajdonképpen egy aminosav, amely a zsírsavak transzportjában játszik fontos szerepet. Az állítólagos zsírégető hatását sokan azzal magyarázzák, hogy mivel a karnitin a zsírsav szállítórendszer alkotója, így a zsírokban lévő energia csak rajta keresztül használható fel, tehát a zsír energiává történő átalakításához szükséges. Tehát ha növeljük a mennyiségét, hatékonyabban csökkenthető a magas vérzsírszint – áll a hirdetésekben.
Ugyanakkor az L-karnitinnak valóban lehet pozitív hatása: egyrészt segíti a regenerálódást súlyzós edzések után, mivel mérsékli a mikrosérüléseket, másrészt állóképességi sportoknál más anyagokkal (pl. koffeinnel és/vagy szénhidráttal) együtt kifejezetten javíthatja a sportteljesítményt. Ilyen értelemben tehát közvetve hozzájárulhat a test zsírtartalmának csökkentéséhez (bár testtömegcsökkentő egyénre szabott étrend nélkül így sem), de elsősorban csak a megnövekedett fizikai teljesítmény hatását javítva.
Testösszetételre gyakorolt jótékony hatása nem igazolt, 3 grammos vagy ezt a mennyiséget meghaladó étrendkiegészítés esetében olyan mellékhatással tudunk számolni, mint a hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés, illetve a nagy mennyiségű L-karnitin fogyasztás halszagot is eredményezhet. Magyarul: mozgás és megfelelő étrend hiányában az L-karnitin sem fogja leolvasztani a kilókat.
CLA (konjugált linolsav)
A CLA, vagyis a konjugált linolsav elsősorban a tejtermékekben található, bár kisebb mennyiségben a húsban, a tojásban és a növényi olajokban is előfordul. Ezt azt jelenti, hogy a vegyes táplálkozásban természetes úton is bevisszük ezt az anyagot, átlagosan 150-200 mg-ot naponta.
A CLA ugyanakkor számos „zsírégetőnek” nevezett étrendkiegészítő hatóanyaga is, és igaz ugyan, hogy állatkísérletekben általában csökkentette a test zsírtartalmát, de az emberi test összetételére gyakorolt hasonló hatását nem minden eredmény igazolta. Bár ígéretesek a kutatások, egyelőre még nem egységes az erről kialakított kép, illetve a felléphető mellékhatásokról is kevés információ áll rendelkezésünkre.
A CLA-nak ezen kívül más jellegű hatásait is vizsgálják, amelyek közül a legjelentősebb a rákellenes hatás, amellyel kapcsolatosan biztató eredmények születnek, de szintén időre és további kutatásokra van még szükség az igazoláshoz.
A nevetés gyógyít?
2023. március 27.
A szociális kapcsolatteremtés előmozdításán kívül a nevetés egyszerű gyógymód is lehet, fizikális és mentális egészségünk segítője. Összpontosítsunk főbb előnyeire.
A nevetés jótéteményeit érdemes megismerni, mert mindenki profitálhat belőle.
Beindítja az endorfinok termelődését
A nevetés serkenti az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) termelődését az agyban. Ilyenek: a szerotonin (nyugtató) és a dopamin (boldogság) hormon, valamint az endorfinok. Ez utóbbiak természetes morfinok, fájdalom- és szorongáscsillapítók, melyek
elűzik a stresszt, valamint jó közérzetet és ellazulást biztosítanak.
Távol tartja a szív- és érrendszeri betegségeket
A nevetés kissé olyan hatású, mint a sportolás. Amikor kacagunk, a pulzusszám fokozódik, a szív „edződik”, ezért megerősödik, a vérkeringés felgyorsul, a vérrögképződés veszélye csökken,és mérséklődik a vérnyomás. Ezek a következmények hasznos eszközei a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének.
Ellazítja az izmokat
A nevetés megmozgatja, ellazítja az izmokat, és nemcsak az arcét, beleértve a járomcsonti izmokat, hanem mintegy 400 továbbit is, pl. a hát, a mellkas, a has és a comb izmait is. Amikor nevetünk, az egész test bekapcsolódik: egyes neurológusok ezt nevezik „belső kocogásnak”, mivel igazi gyengéd torna, amely végül a test kellemes ellazulását váltja ki.
Oxigénnel tölti fel a szervezetet
A nevetés kiüríti és friss levegővel tölti meg a tüdőt. Nevetéskor a mellkasüreget a hastól elválasztó rekeszizom emelkedik és süllyed, mely összehúzódások fokozzák a tüdőbe áramló levegő menynyiségét. Gyorsul a légzés, és a szervezet szöveteinek oxigénellátása fokozódik. A szaggatott légzésforma hasonló a jógában gyakorolt légzéshez.
Enyhíti a depressziót
Még a legnagyobb bajok, a legfájdalmasabb megpróbáltatások esetén vagy kritikus pillanatokban is meglephet minket a nevetés (néha nem megfelelő módon). Ekkor néhány másodpercre elfelejtjük a nehézségeket, csak a jelen pillanatot éljük meg, és teli torokból nevetünk. Ajándék a nevetés, amely megmutatja, hogyan lehet hasznos túlélési mód, mert segít problémáink viszonylagossá tételében, a depresszió enyhítésében, a stressz oldásában.
D-vitamin-pótlás: Újdonságok az aktuális hazai ajánlások alapján
2023. március 23.
A D-vitamin-pótlás szükségessége ma már aligha kérdés; sokkal inkább fókuszban van a D-vitamin adagolásának a módja. Kinek, mikor és mennyi D-vitaminra van szüksége?
Kilenc magyarországi orvostársaság 2022-ben közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normál tartományával, a D-vitamin-pótlás során alkalmazandó dózisokkal és az adagolási móddal kapcsolatosan.
A következőkben ismertetjük a hazai konszenzusajánlás legfőbb megállapításait, és az ajánlások mentén válaszokat adunk azokra a kérdésekre, amelyekkel a táránál állva is találkozhatunk.
A D-vitamin több mint „csontvédő” vitamin
A legrégebben ismertek és bizonyítottak a D-vitamin csontokat érintő hatásai. D-vitamin hiányában csontlágyulás (=osteomalacia), míg gyermekkorban rachitis alakul ki. A magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú területeken a szövettanilag igazolt csontlágyulás gyakorisága 25-30%-ra tehető.
A D-vitaminnak a csontok egészségében játszott szerepét bizonyítja az is, hogy a csípőtáji törést szenvedő betegek több mint 90%-ánál jelentős D-vitamin-hiány mutatható ki. Kiemelendő azonban, hogy a D-vitamin adása önmagában nem elegendő; az előnyös csonthatások megjelenéséhez optimális kalciumellátottság is szükséges. Vizsgálatok igazolják, hogy a kalciummal kombinált D-vitamin-bevitel jelentős kockázatcsökkentő hatással rendelkezik mind az összes, mind pedig a csípőtáji törések vonatkozásában [1].
Ismert és elfogadott, hogy a D-vitamin szervezetbeni szerepe messzemenően túlmutat az előbb említett, csontrendszerre kifejtett hatásokon. A friss hazai konszenzusajánlásból is kiderül, hogy a megfelelő D-vitamin-ellátottság többek között elengedhetetlen
– az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez,
– tumoros betegeknél a halálozási kockázat előnyösen történő befolyásolásához,
– szülészeti és nőgyógyászati szempontból is lényeges vitaminról van szó, hiszen D-vitamin szükséges az egészséges női nemi működéshez (a D-vitamin-ellátottság meddőség, visszatérő vetélés, terhesség, policisztásovárium-szindróma [PCOS] esetén kulcsfontosságú).
Hatása a Covid-19-fertőzésre
Az utóbbi időszakban a Covid-19 kapcsán is előtérbe került a D-vitamin-pótlás. Világszerte több száz vizsgálat zajlott/zajlik, amelyeknek célja a Covid-19 és a D-vitamin-ellátottság/D-vitamin-pótlás közötti kapcsolat megismerése. Leszögezhető, hogy a D-vitamin nem képes az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés kivédésére, de a megelőzési céllal, valamint a Covid-19-betegség korai vagy későbbi fázisában alkalmazott D-vitamin egyaránt képes a súlyos Covid-19 gyakoriságának és az általa okozott elhalálozásnak a csökkentésére [2].
A rendelkezésre álló eredmények szerint a D-vitaminnak a Covid-19 korai vagy későbbi fázisában való adása 68%-os, ill. 47%-os javulást idéz elő a Covid-19-cel összefüggő halálozás vonatkozásában [2].
A koronavírus okozta fertőzések kezelése kapcsán már vannak D-vitaminnal kapcsolatos, dozírozásbeli támpontok. A Covid-19-fertőzés ideje alatt (az otthon lábadozóknál is) a szokásosnál nagyobb D-vitamin-adagok szedése javasolt. Napi 4000–6000 NE D3-vitamin szedhető 10 napon keresztül [3].
Összegzés: a D-vitaminnak a pandémiás szerepén is túlmutat az a többszörösen alátámasztott tény, amely szerint D-vitamin-hiány esetén (vagyis, ha elmarad a szükséges pótlás) a halálozási kockázat emelkedik.
Mi áll az ember-fecske konfliktusok hátterében?
2023. február 20.
Miért verik le sokan a fecskefészkeket? Mi ennek a következménye? Egy fecske nem csinál nyarat, de rengeteg bosszantó rovart felfal…
A címben feltett kérdésre egyszerű a válasz: bizony a fecskeszar az oka. Pedig van más megoldás, mint a fészkek leverése, és a helyzet elég súlyossá vált már: az elmúlt két évtizedben több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk.
A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátok felkészülését az idei fecskevédelmi szezonra.
A rovarok elleni biológiai védekezésben óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek és a denevéreknek, melyek természetes úton csökkentik ezek számát. Ezért is aggasztó a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződése. A hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.
Minden fecske legalább 1 kg repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt, muslicától a nagyobb légy mérettartományig. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat, ez azt is jelenti, hogy legalább kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar évről évre a környezetünkben marad!
Rá kellene venni az embereket, hogy ne dohányozzanak
2023. február 11.
A dohányzás összefügg a legnagyobb számban halált okozó daganatos betegséggel, a tüdőrákkal. Leszokni nagyon nehéz - ezért a legjobb, ha nem is szokunk rá!
Globális szinten évente mintegy 10 millió ember hal meg daganatos betegség következményeként, és a szakemberek becslése szerint ez a szám 2030-ra 13 millió is lehet, ha nem teszünk ellene semmit. A daganatos betegségek közül a tüdőráknak a legnagyobb az aránya, 11,6%-kal, de a daganatos betegségek okozta haláleseteknek már 20%-áért felelős a tüdőrák. Az Európai Unió országai közül lakosságarányosan sajnos Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák okozta halálesetek száma (2019-es adat).
A tüdőrákos megbetegedések 85%-a a dohányzásra vezethető vissza, és ez azt is jelenti, hogy a tüdőrák megelőzésének leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorítása. A dohánytermékek árának az elmúlt években tapasztalt drasztikus emelkedése és a dohányzás tiltása a vendéglátóhelyeken eredményezett némi csökkenést a dohányosok számában Magyarországon is, de a füstölők tábora, azaz a tüdőrák szempontjából a legnagyobb kockázatnak kitett csoport még így is riasztóan nagy: a felnőtt férfiak több mint egynegyede, a felnőtt nők több mint egyötöde dohányzik rendszeresen.
A dohányzásról leszokni igen nehéz. A dohányosok nagyobb része le akar szokni, tervezi, hogy nekivág, és mindannyian ismerünk olyan dohányosokat, akik már legalább egyszer megpróbálták letenni a cigarettát, de kudarcot vallottak. A legkülönbözőbb módszerekről lehet hallani, amelyek segítik a leszokást, és minden bizonnyal számos esetben ezek a módszerek is hozzájárultak ahhoz, hogy valaki sikeresen megszabaduljon a káros szokásától. De mind a mai napig egy olyan módszer sincs, amely könnyűvé tenné a nikotinfüst elhagyását, és ezáltal tömeges, áttörő eredményt ért volna el. Semmilyen függőséget nem lehet gyorsan és szenvedésmentesen megszüntetni, a dohányzás sem kivétel.
A legjobb, ha valaki el se kezdi a dohányzást, és társadalmi szinten is valószínűleg az az egyik leghatékonyabb módja a dohányzás visszaszorításának, ha az „utánpótlást” sikerül visszafogni. A dohányzók döntő többsége fiatalon kezd el füstölni, olyan időszakban, amikor még a szüleikkel élnek, vagy legalábbis még rendszeres és gyakori a kapcsolatuk velük. Ilyen értelemben a szülő feladata is, hogy hatni próbáljon az akár már felnőtt gyerekére, például azzal, hogy rendszeresen figyelmezteti őt a dohányzás nyilvánvaló ártalmaira, arra, hogy milyen nehéz egy már kialakult függőségből visszajönni, vagy akár arra, hogy mennyibe is kerül anyagilag a rendszeres dohányzás. Az egészségtudatosságot növeli, ha egy fiatal dohányost rávesz a családja vagy a baráti köre, hogy járjon szűrővizsgálatra.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...91011...169