Információk, érdekességek

Miért romlik el? Javítható?

2022. március 07.

Párkapcsolatunk az egyik legfontosabb dolog, amitől életminőségünk, boldogságunk függ. Ha nincs párunk, hiányoljuk, és ki több, ki kevesebb energiával próbál párt találni. Ha megtaláltuk, boldogok vagyunk. És azt hisszük: ha megtaláltuk az Igazit, akkor már örökre boldogok leszünk. Azután meg hagyjuk elromlani.  

Tényleg örökre boldog leszel, ha megtaláltad az „igazit”?

Cili és Misi a 20-as éveik végén találkoztak egy vidéki lagziban. Azonnal egymásba szerettek. Eleinte távkapcsolatban éltek, mivel más városban laktak, de minden hét végén együtt voltak. Végül Cilinek sikerült állást találni Pesten, így végre össze is költöztek, és hamarosan megvolt az esküvő is. Minden jel arra mutatott, hogy tökéletesen összeillenek, az isten is egymásnak teremtette őket.

Nem telt el azonban egy év sem, amikor kezdték úgy érezni, mintha eltávolodtak volna egymástól. Misi vezető beosztásban sokat dolgozott, Cili unatkozott, nem voltak Pesten barátnői. Hiányolta az együtt töltött időt, a beszélgetéseket. Misi ilyenkor átölelte, de Cili sértődötten eltolta magától. Egyre kevesebb lett az intimitás, és több a veszekedés. Egyre kevesebbet beszélgettek, és egyre ritkább lett az ölelés, a szex is.

Misi magába fordult, Cili elkeseredett. Párterápiára akart menni, de a férfi azt mondta: "Nem vagyok én beteg, minek menjek pszichológushoz?" Akkor kapott észbe, amikor Cili végre barátnőket talált, és egyre kevesebbet volt otthon. Egy kolleganőjétől hallott a párkapcsolati tanácsadásról, a mediációról, ami nem párterápia, de mégis képes arra, hogy rendbe hozzon egy romba dőlt párkapcsolatot. Így talált meg minket.

Kiderült, hogy nincs más baj, csak nagyon rosszul kommunikáltak egymással. Nem beszéltek egymás szeretetnyelvén, nem tudták hogyan fejezzék ki szeretetüket egymás iránt. Cilinek leginkább arra lett volna szüksége, hogy a férje figyeljen rá, beszélgessen vele, teljes figyelmével forduljon felé. István viszont azt szerette volna, hogy a felesége kényeztesse, simogassa, ölelgesse. Sértettségükben pontosan azt vonták meg egymástól, amire a másiknak leginkább szüksége lett volna.

Mióta megtanulták egymás szeretetnyelvét, és még néhány apró kommunikációs „trükköt”, újra álompár lettek, és már a babát tervezgetik.

Párkapcsolati tanácsadás segíthet! Miben? Miért?

Sokan általánosan elterjedt tévhitek, hamis, téves elvárások miatt nem tudják megoldani a konfliktusaikat. Az iskolában sok mindent tanultak (tanulnak), a pun háborúktól a ló fogazatán keresztül a folyadék-áramlás törvényéig, de konfliktuskezelésről soha szó sem esett. Azt keresik, hogy ki a hibás! Nem tudják, hogyan kell empátiával meghallgatni egymást. Nem tudják úgy elmondani vágyaikat, igényeiket, hogy közben maximálisan tiszteletben tartsuk a másikét is. Tudnak viszont hibáztatni, kritizálni, bántani, megsértődni. Vagyis gyilkolni a kapcsolatot!

5 tipp, hogy el tudd engedni a téli levertséget

2022. március 04.

Nehezen kelsz ki reggelente az ágyból? Szinte semmi nem mozgat meg? Legszívesebben csak a fejedre húznád a takarót, vagy belefeledkeznél egy kellemes könyv soraiba a napi teendők helyett? A téli levertség nem szokatlan jelenség, sokakat megtalál, főként az ünnepek után.  

Ilyenkor szürkének és túlságosan hidegnek látjuk a kinti világot, amivel nem tudunk mit kezdeni. Egyfajta bezártságérzet, levertség, kedvetlenség lesz úrrá rajtunk. Ezek akár a téli depresszió enyhébb tüneteinek is betudhatók, mely statisztikák szerint a nyugati világban minden hatodik embert megtalálnak legalább egyszer az életben.

Miért kell törődni a téli levertséggel?

Hogyan lehetünk úrrá a tél okozta levertségen?

Ehhez mutatunk most 5 módszert, melyek némi odafigyeléssel egyszerűen beépíthetőek a mindennapokba.

1. A friss levegő és a napfény hatása

2. Az alvás, mint terápia

A mozgás a 60 év feletti nőket is védi a szívbetegségektől

2022. február 08.

Eddig sem volt titok, hogy a fizikai aktivitás és a szív-érrendszer egészsége összefügg, egy új tanulmányban azonban kifejezetten az idősebb nők életmódjára fókuszáltak ebből a szempontból. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos a lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

Kevesebb ülés, több mozgás

Az elmúlt időszakban két fontos tanulmány is született az idősebb nők szív-érrendszeri egészsége és a mozgás kapcsolatáról. A Circulation című szaklap átlagosan 79 éves nőkről szóló kutatást tett közzé, amelyben azt állapították meg, hogy ha napi egy órával csökkentik a pihenéssel töltött időt, az 26 %-kal csökkenti a szívbetegségek és 12 %-kal az általános értelemben vett szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Azt is meg kell jegyezni, hogy az aktivitást nem kellett egy órába sűríteni, el lehetett osztani a nap során is.

– Nagyon érdekes része a kutatásnak, hogy a megkérdezettek hajlamosak jóval alábecsülni a pihenéssel töltött idejük mértékét. E tekintetben nagy segítséget jelentettek az okoseszközök, amelyek kiválóan alkalmasak önmonitorozásra – ismerteti Vernes doktornő. – Fontos látni, hogy ez volt az első olyan tanulmány, amelyben az ülő életmód, amit nevezhetünk pihenésnek is, önálló rizikófaktorként jelent meg az idős nőknél is.

A másik fontos kutatásban azt állapították meg, hogy azoknál a 79 éves átlagéletkorú nőknél, akik olyan könnyű mozgásokat végeztek, mint sétálás vagy kertészkedés, 42 %-kal csökkent a szívinfarktus és a koszorúér elzáródás rizikója a kevésbé aktív nőkhöz képest. A JAMA című szaklapban megjelent publikáció szerint ez a tevékenység heti 75 perc intenzívebb vagy 150 perc közepesen intenzív mozgást foglalt magában. Optimális esetben az idős hölgyek naponta mozogtak, könnyű, biztonságos formában.

Hogyan védi a szív-érrendszert az életmód?

Rugalmasabbá teszi az ereket

Az életkorral az artériák fala megvastagszik, rugalmatlanná válik, ami miatt megnő a perifériás ellenállás, ez pedig vérnyomás-emelkedéssel jár együtt. Vagyis éveink számával nő a magasvérnyomás betegség és az ennek talaján kialakuló infarktus, stroke esélye is. A testedzés azonban növeli az erek rugalmasságáért felelős nitrogén-monoxid szintáz nevű enzim mennyiségét és aktivitását, és segít a vérnyomás normalizálásában.

Növeli a „jó koleszterin” és csökkenti a „rossz koleszterin” szintjét

40-50 év felett általában nő a triglicerid és az LDL (“káros”) koleszterinszint, de nem változik a HDL (“jó”) koleszterin mennyisége. Rendszeres mozgás hatására azonban épp ellenkező változások következnek be a koleszterinszintek tekintetében, vagyis a triglicerid és LDL szintje csökken, az HDL-é nő.

Önismeret - az egyik és a másik, vagy ki tudja hányadik énem

2022. január 31.

Régóta más szemmel tekintek az önismeret tudományára. Divat lett az önismeret, hisz ha nem ismerem meg saját magam, akkor honnét fogom tudni, hogy ki vagyok én valójában, milyen vágyaim, álmaim vannak, és azok valósak e, vagy csak abból az "énemből" származnak, amit meg kellene javítanom?  

És valóban meg kell javítani? De akkor ki vagy mi fog megjavítani kit vagy mit? Én javítom meg a hibás énképemet, de ha hibás az énképem, honnét tudom, hogy nem éppen a hibás énkép szólal meg akkor, mikor fejlődni akarok, és még hibásabbat hoz létre? És ki szerint hibás a hibás, és mért éppen ő a hibás?

Ugye hogy most már azt sem tudjuk, mit csinálunk valójában? Kissé összekuszálódtak a szálak, és azt érzem, hogy az önismerettel foglalkozók valahogy így forognak körbe-körbe, mint amikor a kutya a saját farkát kergeti.

Sokat gondolkodtam magam is azon, ki vagyok én, ki vagyok valójában. Az vagyok, aki lelkes, szorgalmas, szeretetteljes, vagy az, aki lusta, néha semmihez nincs kedve, és bizony gyakran elfogja a vágy, hogy jól megmondja a véleményét valakinek?

Valahogy sosem tudtam eldönteni, melyik vagyok valójában, és most már nem is akarom eldönteni, hisz rájöttem: mindkettő én vagyok. Nem lehetek csak ilyen vagy csak olyan. Nem lehetek csak jó vagy csak rossz. Nem akarok mindenkit egyformán szeretni sem, pedig ezt várnák el tőlünk a „Mesterek”.  Ha te is így vagy ezzel, ne legyen lelkiismeret furdalásod.

Egyik kedvenc íróm, családállító kolléga,Wilfried Nelles fogalmazott a következőképpen:

„Tudunk változni, de nem tudjuk magunkat megváltoztatni. A megváltozás gondolata énes gondolat, azt az illúziót kelti, hogy tehetünk valamit. Az én „dolgozik magán”, változtatja meg magát – vagyis az én megdolgozza az ént, és közben ugyanaz marad. Ez az úgynevezett változás. Ám ez csupán egy kozmetika, mivel az én lényegét tekintve nem tudja megváltoztatni önmagát.”/ Wilfried Nelles: A gyógyító valóság/

Az elmúlt évek során megtapasztaltam, bizony Wilfried Nelles-nek igaza van. Én, én vagyok. Nem lehetek másféle én. Hogy hogyan lehet mégis változni/változtatni? Úgy, ha szembenézünk azzal, ami van. Akik vagyunk.

Amikor elkezdtem a családállítás tudományával foglalkozni, az első saját állításomon egy világ omlott össze bennem. Csak néztem az előttem zajló történéseket, és nem akartam elhinni, hogy ez az én lelkemben zajlik. Pedig éppen ez történt. Abban a pillanatban úgy éreztem, nem tudok magamról semmit, amit eddig hittem magamról, abból szinte semmi nem igaz. Az csak illúzió, a valóság pedig éppen most, ebben az állításban, itt zajlik az orrom előtt.

Éreztem úgy, hogy nagyon tudok szeretni. Amikor pedig megtapasztaltam milyen a „valódi” szeretet érzése, döbbenten álltam előtte. Éreztem úgy, hogy állandó konfliktusaim vannak valakivel, és nincs köztünk szeretet. Közben, a mélyben nagyon is jelen volt a szeretet, csak az érzésre rárakódtak az évtizedes családi minták, és ezért éreztem szeretetlennek a kapcsolatot.

Mire jó a pszichoterápia?

2022. január 30.

Napjainkban a pszichológiai tárgyú kiadványok, cikkek, média megjelenések sokasága zúdul ránk. És gyakran elveszünk bennük – így nem árt a megbízható tájékoztatás és népszerűsítés. Hiszen lelki problémáink esetén gyakran tanácstalanok vagyunk, nem ismerjük a különféle pszichoterápiák lényegét, így feltétlenül tanácsos tájékozódnunk.

Mindenkinek a neki megfelelőt

Miért és mikor kell konzultálni? Akkor van okunk rá, ha belső szenvedéseinktől nem sikerül egyedül megszabadulnunk. A következő lépés: pszichoterápiát választani. Bizonyos lelki gyógymódok különösen célravezetők specifikus pszichés gyötrelmek esetén. Ilyenek pl. a kognitív és viselkedésterápiák a szorongás, stressz, fóbiák oldására.  A pszichoterápia kiválasztása természetesen függ a személyiségünktől, érzésvilágunktól is.

Lehet, hogy a humanisztikus (személyközpontú) megközelítésre van szükségünk, melynek nem célja a múltbeli események feltárása, de célja a jelen történéseinek értelmezése. Vagy bizonyos esetekben javasoltak lehetnek a pszichokorporális terápiák (hipnózis, szofrológia…), melyek összekötik a testet és a lelket. Szeretnénk megvizsgálni, vagy újra átélni gyermekkorunk egyes szakaszait? Pszichoanalitikus, azaz mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer látszik megfelelőnek. Egy adalék a határozatlanoknak: a különféle irányzatokon túl egy pszichoterápia sikere nagyban függ a terapeutához való viszonytól.

De nem azért, mert pl. egy barátunk az egekig dicséri a lélekgyógyászát, és mi úgy véljük, hogy az illető szakember biztosan megfelel nekünk is. Az első ülésektől (pszichoterápiás egységektől) kezdve tegyünk fel magunknak idevágó kérdéseket: jól esik nekünk, ahogyan a terapeuta meghallgat minket (pl. empatikusan)?  Biztonságban, jól érezzük-e magunkat vele? Az a benyomásunk, hogy törődik velünk, megvigasztal, segít? Ezek megválaszolására bízzunk abban a bizonyos belső hangban, ami megszólal bennünk. És ha a jelenlegi terapeutánál az említett típusú kérdésekre nemleges a válasz, ne bátortalanodjunk el. Hiszen a legtöbbször időbe telik megtalálni a megfelelő lélekgyógyászt.

Milyen eredményei lehetnek a jó pszichoterápiának?

Túljutunk az imposztor szindrómán

Talán azok közé tartozunk, akik úgy gondolják, hogy nem érdemlik meg a sikert, mert az olyan külső tényezőknek köszönhető, mint a szerencse, ügyesség, vagy a kapcsolatok? Akik azt hiszik, hogy a sikerükkel kapcsolatos, feltételezett csalásuk („imposztorságuk”) egy szép napon kiderül, pld.”lepleztem, hogy igazából nem értek hozzá, mégis felvettek”?

Ha így vagyunk vele, akkor érintettek vagyunk az ún. imposztor (szélhámos) szindrómában, mely gyakran veszélyezteti az olyan diplomás nőket, vagy felső vezetőket, akik speciális önbizalomhiányban szenvednek. Ha tehát folytonosan kételkedünk saját képességeinkben, és emiatt szorongástól, sokszor szégyenérzettől szenvedünk, forduljunk pszichoterapeutához.

A kezelés során a szakember a tények, a valóság világába vezet minket, előmozdítja önmegerősítésünket. Pl. azt gondoljuk, hogy a munkahelyi értekezletek során rendszeresen nullát produkálunk? A terapeuta meg fogja kérdezni tőlünk, hogy milyen bizonyítékát tudjuk adni ennek a vélelmünknek, és abból levezeti valószínű tévedéseinket hozzáértésünk, sikerességünk tekintetében.

Talpra állunk egy megpróbáltatás után

Válás, súlyos betegség, munkahely elvesztése… Az élet különféle, lesújtó eseményei próbára teszik ellenálló képességünket, illetve azt, hogy mennyire vagyunk képesek talpra állni. Mint mindenben, e téren is eltérőek vagyunk. Annál is inkább, mert sokunknál a jelenlegi szenvedéshez hozzáadódik egy abból fakadó, a múltból felidézett másik gyötrelem. Pld. egy válás emlékezetünkbe idézheti az elhagyatottság érzését gyermekkorban (amikor pl. a szülők nem eleget foglalkoztak velünk). A pszichoterápia, összekötve a jelent a múlttal és begyógyítva az utóbbi sebeit, lehetővé teszi a távolságtartást a mostani fájdalmas eseménytől.  Identitást megerősítő szerepet tölt be, és segít túljutni a múlt fájdalmain is, anélkül, hogy gyökértelenné válnánk.