sub

Információk, érdekességek

Lábápolási tanácsok évszakváltáskor

2022. április 14.

Egész télen zárt cipőbe, csizmába vagy vastag otthoni papucsba bújtattuk a lábunkat, ami valószínűleg nem tett jót az állapotának.  Hiszen a láb bőre szárazzá válhatott, sérülhetett, vagy bőrkeményedések keletkeztek rajta, ezért a megfelelő lábápolás különösen fontos az évszakváltás időszakában. Íme néhány javaslat ahhoz, hogyan hozzuk helyre és ápoljuk a lábfejünk bőrét, körmét a „téli bezártság” után.

Milyen lépések ajánlottak a rendszeres lábápoláshoz a téli cipőkbe zárt lábak állapotának javításához?

1. Egy jó lábfürdő

A lábápolás első lépéseként hetente többször vegyünk egy 10-15 perces, jó lábfürdőt. Az összes elhalt bőr könnyebb eltávolítása érdekében  ezáltal lágyítjuk a láb bőrét. De ügyeljünk arra, hogy a víz ne legyen túl meleg, mert az még inkább szárítja a bőrt (32-37 fok közötti víz az ajánlott).

Valójában, mivel a láb nem tartalmaz faggyúmirigyeket, bőre eleve nagyon száraz, és a forró víz még csak gyengíti. Adhatunk a lábfürdőhöz kevés lágy szappant, vagy az antibakteriális hatás érdekében nátrium-hidrogén-karbonátot (szódabikarbónát), Epsom sót (keserűsó néven is ismert magnézium-szulfátot) vagy akár 3 kanál almaecetet. Ezután jól töröljük meg a lábunkat, különösen a lábujjak között, ami a bőrgomba elkerülése érdekében rendkívül fontos.

Jó tanács: A reflexológiai hatás érdekében helyezzünk golyókat a lábfürdőhöz használt edény aljára. Ezáltal, ha a lábunk alá görgetjük őket, ellazítjuk a lábat, és stimuláljuk a lábboltozatot.

2. Hámlasztás a bőrkeményedés eltávolítására

Csökkentsük a bőrkeményedést a legnagyobb terhelésnek kitett területeken, ahol észleljük, hogy a bőr szarurétege megvastagodott az egyenetlen súlyelosztás vagy a cipővel való súrlódás/dörzsölődés következtében. Ezek a bőrproblémák nemcsak kellemetlenek, hanem fájdalmasak is lehetnek, különösen, ha hagyjuk annyira romlani a bőr állapotát, hogy az berepedezik.

Választhatunk mechanikus bőrradírt vagy elektromos sarokreszelőt az elhalt hámsejtek eltávolítására, száraz vagy enyhén benedvesített lábra. Ezek a bőrreszelők nagyon gyorsan koptatják a bőrt, így módjával tanácsos használni őket. Az oda-vissza mozgatással túlzott nyomást fejtünk ki a bőrre, és ha túl gyakran alkalmazzuk ezt a módszert, a kívánt hatás ellentétét, azaz újabb bőrkeményedés kialakulását kockáztatjuk. Hetente egyszer elég hámlasztani a lábfej bőrét, a talpon és a sarkakon.

Jó tanács: Hetente egyszer egészítsük ki a fenti bőrápolást mikrohámlasztó és bőrpuhító hatású keratolitikus krémek használatával, melyek gyümölcssavakkal vagy 30%-os karbamid (urea) tartalommal rendelkeznek. A láb egész testsúlyunkat viseli, a súly nyomást gyakorol rá, és ezért a talp, a lábfej bőre  10-15-ször vastagabb a test többi részén lévő bőrnél, ezért ápoljuk gondosan hámlasztással és krémezéssel.

3. Hidratálás naponta, masszírozással  

Amikor lereszeltük a talp és a sarok bőrén a bőrkeményedéseket, masszírozzuk a lábfejet bőrtápláló krémmel. Míg hiába hidratáljuk a lábat, ha nem távolítottuk el a bőrkeményedést (az elhalt bőrsejtekkel rendelkező láb krémrétege nem ivódik be), addig elengedhetetlen, hogy a már simára reszelt bőrt alaposan kenjük be hidratáló krémmel, hogy rugalmas maradjon.

Válasszunk helyreállító bőrápoló krémet lehetőleg glicerin, shea vaj és növényi olaj tartalommal. Masszírozzuk a lábfejet a saroktól a lábujjakig, kihagyva a lábujjak közét. Ismételjük a műveletet minden este, lefekvés előtt.

Jó tanács: Jobb elkerülni, noha gyakran ajánlott, hogy a láb krémezése után húzzunk zoknit éjszakára. Ilyenkor azonban fennáll a hyperhidrosis (túlzott hidratáció) veszélye, ami hosszú távon gombás fertőzést okozhat.

---

Önelfogadás és az érzelmi felszabadítás technikája

2022. április 13.

Stressz, szorongás, kialvatlanság. Az ézelmi felszabadítás technikája (EFT), hozzájárulhat a hosszú ideje felgyülemlett, negatív érzelmek feloldásához és a félelemhez kapcsolódó zavarok kezeléséhez. Az alternatív, önsegítő módszer testünk energiacsatornái végpontjainak stimulációja (kopogtatása) útján valósítható meg. Képzett terapeuták alkalmazhatják, de mi magunk is segítségül hívhatjuk ezt az önelfogadáson is alapuló technikát.

Honnan származik?

1995-ben Gary Craig dolgozta ki a módszert, Roger Callahan amerikai pszichológus munkája alapján. Az érzelmi felszabadítás technikája (Emotional Freedom Technique – EFT) olyan alternatív gyógymód, mely a test és a lélek összefüggéseire , továbbá az önelfogadásra összpontosít.

Az érzelmi blokkok feloldása céljából testünk speciális, meridián (energia) pontjainak stimulálását alkalmazza, amely e pontok ujjheggyel történő kopogtatását jelenti. Ezek valójában a hagyományos kínai orvoslás által meghatározott (akupunktúrás) pontok, amelyek a meridiánokon, az energiahálózatokon helyezkednek el. 

A módszer felfedezői szerint a negatív érzelmek (félelem, túlzott harag, szégyen stb.) blokkolják az energiaáramlást a szervezetben. Ezeknek az “elakadásoknak” az eltávolítására és az erős érzelmek csillapítására az energiakeringés bizonyos akupunktúrás pontok manuális stimulálásával állítható helyre, pontos protokoll szerint. A módszerrel egyúttal nyugtató jelek küldhetők az egyik agyi struktúrába (amygdala), amely az érzelmeket kezeli, és észleli a fenyegetéseket.

Ily módon az EFT egy konkrét technika a fájdalmas, kezeletlen emlékekkel járó érzelmi terhelés feloldására úgy, hogy csak a történtek emlékét hagyja az emlékezetben, anélkül, hogy a kellemetlen érzések rögzülnének. A káros érzelem felszabadulása után a kapcsolódó testi tünetek csökkennek, sőt eltűnnek. 

Hogyan működik?

A protokoll nagyon egyszerű… Visszaemlékszünk egy traumatikus eseményre, az ujjhegyekkel kb. tízszer kopogtatva tizenöt akupunktúrás ponton a fejen, a mellkason és a kezeken. Míg a kellemetlen érzelem aktiválódik, és a stressz érezhető, ez a célzott kopogtatás nyugtató jelzéseket küld az agynak, felszabadítja a rögzült érzelmet, csökkenti a kortizol (stresszhormon) szintjét, viszont növeli a szerotonin (a jó közérzet hormonja) és a GABA (szorongásgátló neurotranszmitter) termelődését. Így azáltal, hogy a nyugalom jelzését szembeállítjuk egy gondolattal, amely addig  stresszreakciót váltott ki, leállítjuk a bennünk létrejött, automatikus riasztó (alarm) választ.

Ez lehetővé teszi, hogy “átprogramozzuk” az emléknyom (engram) reakciót, amely biológiai nyomot hagyott az agyban – innen ered az „érzelmi felszabadulás” fogalma. Az EFT technikára példaként szolgál egy olyan személy esete, aki egy kutyát látva megdermed, mert korábban megharapta egy kutya.

Először újragondolja ezt a traumatikus emléket: „Három kutya üldöz, miközben biciklizem”. A második lépés az ujjheggyel történő kopogtatás bizonyos (meridián) pontokon egyfajta körben a testén, miközben az érintett részletezi ezt a nyomasztó emléket: „Nem tudok elmenekülni előlük, megharapják a vádlimat, lerántanak a biciklimről, és darabokra tépnek… Nagyon félek stb. ”

Egészen addig a pillanatig tart a kopogtatás a meridiánpontokon, amíg ez a személy nem fog semmi nyomasztót érezni. A harapás emléke továbbra is ott lesz az emlékezetében, de többé nem társul félelemmel.

---

Menstruációs migrén

2022. április 11.

Mikor beszélünk menstruációs migrénről?

A menstruációs migrén két fő csoportra osztható. Az úgynevezett tiszta menstruációs migrén, aminek az előfordulási gyakorisága 1% körüli, a menstruációval esik egybe. Vagyis, a migrénes fejfájás a menstruációt megelőző két napban és a havi vérzés első három napján jelentkezik. A menstruációs vérzés és a fejfájás közti kapocs ebben az esetben egyértelmű.

A másik csoportot képező úgynevezett menstruációhoz társuló migrén jóval gyakoribb a maga 6-7%-os előfordulási arányával, és ez a menstruációs cikluson belül bármelyik időszakában felléphet. Nem könnyű tehát megállapítani, hogy a nemi hormonokkal, elsősorban az ösztrogénnel összefüggő migrénes fejfájásról van-e szó. A menstruációs migrén okaként többen az ösztrogénmegvonásos teóriát említik. Megfigyelték ugyanis, hogy az orális fogamzásgátlókat szedő nőknél a menstruációs migrén jellemzően a hormonmentes időszakokban következik be. Ennek értelmében a 21/7 adagolási sémájú hormonális orális fogamzásgátlók helyett a folyamatos, placebomentes hormonadagolás csökkenést idézhet elő a fejfájás súlyosságában.

A menstruációs migrén jellemzően aura nélkül fordul elő. Ront a helyzeten az, hogy a menstruációs migrén súlyosabb, tartósabb, valamint gyógyszeresen nehezebben kezelhető, mint a nem menstruációs, „klasszikus” migrén.

Érdemes fejfájásnaplót vezetni

Annak érdekében, hogy a menstruációs migrén egyszerűbben diagnosztizálható lehessen, érdemes menstruációs naptárral kombinált fejfájásnaplót vezetni, és azt a kezelőorvosnak megmutatni. A naplóban jelölni kell a havi vérzés napjait, illetve azokat a napokat, amelyeken fejfájás lép fel; érdemes továbbá jelölni azt is, hogy mekkora erősségű a fejfájás, és mennyi idő után múlik el. A menstruációval társuló migrén kezelésében vény nélkül kapható és vényköteles patikaszerek alkalmazhatók. Emellett, bizonyos esetekben megelőzésre alkalmas gyógyszerek szedését is javasolhatja a kezelőorvos.

---

Fóbiáink, újfajta félelmeink: javasolt megoldások

2022. április 03.

A fóbiák nem múlnak el spontán módon, hanem éppen ellenkezőleg: hajlamosak az idő múlásával fokozódni, ha nem teszünk ellenük semmit. A gyors kezelés kétségtelenül a legjobb megoldás, főként azért, mert a mai módszerek (kognitív-viselkedésterápia, virtuális valóság- terápia, asszertivitás tréning stb.) jó eredményeket hoznak.

A CBT és az ACT terápia

A kognitív viselkedésterápiát (Cognitive Behavioral Therapy – CBT) alkalmazzák a fóbiák kezelésében. A CBT központi elve, hogy a beteg fokozatosan szembesüljön a fóbiája tárgyával. A terápiába beépült expozíciós technika a hozzászoktatási mechanizmuson alapul. Ez ismételt, progresszív és szabályozott expozíciót jelent a problémás környezetben, a deszenzibilizáció elérése érdekében (amikor a betegek kitettek bizonyos ingereknek a félelem legyőzése érdekében).

Az elfogadás és elkötelezettség terápia (Acceptance and Commitment Therapy – ACT) az 1980-as években terjedt el, és eltérő megközelítést javasol: a félelem megszüntetése helyett a betegnek dolgoznia kell a negatív ingerek/gondolatok elfogadásán. A cél a figyelemfelkeltő készségek fejlesztése a fóbián való túljutás érdekében, hogy az érintett semély közelebb kerüljön ahhoz, ami fontos számára az életben.

Az ACT terápiát alkalmazó szakemberek gyakran használnak metaforákat. Egy találó közülük, amely megmagyarázza a két módszert: képzeljük el, hogy hegymászók vagyunk, és fel akarunk jutni egy magas hegy tetejére. Ez életünk álma, évek óta készülünk rá, de sajnos azon a napon, amikor megérkezünk a hegy lábához, azt tapasztaljuk, hogy mocsarak veszik körül, ami a fóbia tárgyát képezi. A CBT terápia során a hegymászó fokozatosan lép bele a mocsárba, hogy azt megszokja, és jobban kordában tudja tartani a félelmét.

Az ACT módszer segítségével viszont elfogadja, hogy átmegy a mocsáron, és átéli a ezzel járó kellemetlenségeket. Hiszen azok elkerülhetetlenek, ha el akarja érni a hegycsúcsot, ami értelmet fog adni az életének.

Magabiztosságot fejlesztő csoportok

Ez a csoportterápia különösen javasolt akkor, ha a fóbia a nyilvános beszéd nehézségéhez kapcsolódik (pl. iskolafóbia).  Egyébként a szociális fóbiától szenvedő betegek mindegyik terápiás csoportjára a mások ítéletétől való túlzott, bénító félelem a jellemző (különösen a serdülőknél és a fiatal felnőtteknél).

Félelem attól, hogy az érintett személyt megfigyelik, rosszul ítélik meg, vagy nevetségesnek, érdektelennek, „nullának” tartják…. Ez a félelem, amely fiziológiai tünetekben is megnyilvánul (torokszárazság, izzadás, remegés, szívdobogás, pirulás, fejfájás, fulladásérzet stb.), valódi pánikrohamokhoz vezethet, amikor a fóbiás betegek szembesülnek mások tekintetével.

A csoportos terápia lehetővé teszi a szorongás fokozatos leküzdését, helyzetek felidézésével, a meghallgatás és a jóindulat légkörében. A csoport minden tagja beszámol nehéz pillanatairól különböző helyzetekben, majd közös megbeszélés következik. Mindenki javasol megoldást, a szituációkat eljátsszák és ismétlik a csoport visszajelzésével, amíg mindenki jól nem érzi magát a szerepében. 

Virtuális valóság terápia alapú módszer

A virtuális valóság expozíciós terápiát (Virtual Reality Exposure Therapy – VRE) is alkalmazzák a fóbiák, de a függőségek, az általános szorongásos betegség és a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar kezelésére is. Ez az egyik, a kognitív viselkedésterápiában használt, kiegészítő, támogató (szupportív) megközelítés. Lehetővé teszi a fóbiában szenvedő személynek, hogy a terapeuta rendelőjében szembenézzen szorongást kiváltó helyzetekkel.

A virtuális valóság sisak hűen reprodukálja a fóbia tárgyát (reálisabban, mint egy film), és a beteg biztonságban érzi magát. Más szupportív terápiákhoz hasonlóan a megszokás is fokozatosan megy végbe, felügyelet mellett. Nem arról van szó, hogy ezt a típusú eszközt maga is használhatja az érintett, mert akkor fennáll a tünetek súlyosbodásának veszélye. Ez a fajta módszer nem ajánlott továbbá epilepsziás betegeknek.

---

A struccpolitika mint lelki önvédelem

2022. április 02.

Amikor egy számunkra stresszes helyzetben találjuk magunkat, akkor próbálunk megküzdeni vele. A megküzdés itt szaknyelven annyit jelent, hogy próbáljuk az érzelmeinket, viselkedésünket és az adott problémás helyzetet kezelni. Van amikor a legjobb megküzdési mód a védekezés. A lelki egészségvédelem része lehet az, amikor homokba dugjuk a fejünket, időt nyerve a helyzet feldolgozására, vagy mentesítve magunkat olyan helyzetek terhétől, amit csak mások tudnak megoldani, nekünk nem osztottak lapot.

Mindenki szokott bizonyos helyzetben struccpolitikát folytatni.

Érdemes megvizsgálni akár a jelenséget. Egyébként a valóságban a strucc nem is dugja a homokba a fejét, csak a földhöz lapítja. Megmerevedik a veszély láttán.

• Mi történik, amikor homokba dugjuk a fejünket?

Hallani, látni, beszélni, megízlelni a problémás helyzetet: erre nem képes az ember ilyenkor, de a test többi része kilóg a földből, tehát az érzékelés egyéb testi útjai még működnek. Mint például a „zsigeri” üzenetek, testi érzetek, „hatodik érzék”, intuíció. Ezért a belsőnk megismerése, a lelki és parapszichológiai üzeneteink értése különösen fontos lehet ebben a helyzetben. Az önismeret ezekben a helyzetekben is kisegíthet, segít megtudnunk, hogy mit „stuccolunk” át.

• Mikor használhatjuk ezt a védekezést?

Válaszul gondoljuk át, mi kell ahhoz, hogy egyáltalán a homokba dughassuk a fejünket? Puha talaj, amibe nagyobb kellemetlenség nélkül bedughatjuk a fejünket, és viszonylag békés külső környezet a föld felett. Valami belső hang a testünkből, ami jelzi, hogy most gond van, el kell kerülni a szembesülést. Egy automatikus reflexként szinte ösztönösen, tudattalanul elbújunk a valóság elől. De vajon ez jó?

• Szabad-e ilyet csinálni? Ez lelki szinten mit jelent?

Amikor például túl hirtelen történik valami velünk, vagy aktuális állapotunkban nem vagyunk képesek elviselni a nagy stresszt, akkor a lélek nem készült még fel, igyekszik védeni önmagát. Ezt hívják szaknyelven elhárító mechanizmusnak. Tudattalanul, ösztönösen hárítunk, mint amikor egy repülő tárgy érzékelése során a szemhéjunk lecsukódik, pedig sokszor még nem is tudatosult bennünk, hogy mi történt.

Lelki elhárító mechanizmusok védenek bennünket, nem engedik be az agyba a helyzet részleteit, mert a tehetetlenség érzése miatt akár szétesne a biztonságos belső rend.
Gondoljunk bele, hogy mi lenne, ha egy súlyos beteg egyszerre szembesülne minden olyan változással, amit a betegsége miatt el kell fogadjon, vagy meg kell tegyen önmagáért élete hátralevő részében. Apránként kukucskálunk rá a megoldani váró helyzet részleteire.

• Mennyi időt tölthetünk így? Vajon meddig „normális” a védekezés? Meddig jó, ha nem oldunk meg dolgokat. Ehhez a kérdéshez a reziliencia fogalmát hívom segítségül, melyet Block az önkontroll dinamikus alkalmazásának képességeként definiált. Magyarul, rugalmasan képesek vagyunk eldönteni, hogy kell kontrollálnunk valamit, vagy sem.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...555657...246