Információk, érdekességek
Depis vagyok! - Tényleg létezik téli depresszió?
2022. november 19.
Gyakran halljuk ismerőseink szájából a panaszt: "depis vagyok". Ahogy beköszöntött az ősz, és a nappalok egyre rövidebbek, a fenti kijelentéssel minél többször találkozunk. Ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy növekszik a depresszióra panaszkodó emberek száma is. Elgondolkodtató, hogy vajon miért érezzük úgy, hogy ősszel, és főleg télen rosszabb a hangulatunk, és miért emelkedik meg a depresszióval küzdők aránya.
Szerencsére a „depis vagyok” kijelentés mögött nem minden esetben találkozunk valódi depresszióval, általában átmeneti hangulatváltozás, kedélyzavar áll a háttérben. Ezen az állapoton az illető hamar túllép, és ismét a megszokott módon éli az életét. A valódi depresszió komolyabb probléma, és a megoldás, a terápia hosszadalmasabb időt vesz igénybe.
De vajon miért éppen télen leszünk „depisek”?
Hangulati ingadozásainkat a korai sötétedéssel és a napsugárzás hiányával magyarázzák. Gondoltunk e már arra, hogy talán nem ez a fő alapja a problémának?
Az ősz és a tél számomra a két legszebb évszak. Az ősz gyönyörű a maga színpompájával, télen pedig csodálatosak a havas tájak és a fehér köntösbe öltözött fák látványa. A világ mintha lelassulna, a zajokat elfedi a puha hótakaró.
Nyáron kifelé fordulunk, télen befelé – kellene?
A nyár a kifele fordulás időszaka. A barátoké, a bulizásé, a nyaralásé, az új szerelmeké, az izgalomé, az önfeledt szórakozásé. Nyáron nem foglalkozunk annyit saját gondolatainkkal, gondjaink sem annyira nyomasztóak. Lelkünk szavát, kérdéseit elnyomja a külvilág, a nyár könnyedsége, nyüzsgése.
A tél viszont teljesen más. A nappalok rövidülnek, egyre több időt töltünk otthonunkban. Reggel, amikor felébredünk és munkába indulunk, odakinn még sötétség van, este pedig, amikor hazaérkezünk, már ismét a sötét az úr. Nincsen kedvünk kimozdulni, az otthon töltött idő pedig gondolkodásra késztethet bennünket.
A tél a befelé fordulás időszaka. Ahogy a világ lecsendesedik, úgy csendesedik le bensőnk is. Legalább is ez lehetne a tél feladata, tanítása. A belső lecsendesedés, az önmagunkba fordulás. Találkozás a belső világunkkal. Lelkünk halk szavának felismerése. A nyáron elfojtott érzelmek, gondolatok, gondok felismerése, önmagunk megismerése.
A depressziós hangulat ekkor kezd eluralkodni rajtunk. Az emberek többsége nem szeret a Lelkével, belső világával foglalkozni. Ha ezt tennék, rájönnének, hogy talán nem azt az életet élik, amit szeretnének, nem azzal, akivel szeretnék stb., és ekkor eluralkodik a magány és elhagyatottság érzése. A nyár vidámsága és melege már nem rejti el a gondokat.
A fiatalok, középkorúak és idősek is magányosnak érzik magukat
2022. november 15.
Egy új kutatás szerint különösen életük három periódusában érzik magukat magányosnak az emberek: húszas éveik végén, ötvenes éveik közepén és nyolcvanas éveik végén.Az International Psychogeriatrics folyóiratban publikált tanulmány kutatóit is meglepte az eredmény, elsősorban azért, mert a kutatásban részt vevők háromnegyede panaszkodott magányosságra, akadtak, akik mérsékelten érzékelték az egyedüllétet, mások viszont nagyon egyedül érezték magukat. A kutatók a felmérés előtt legfeljebb a résztvevők egyharmadától várták azt a választ, hogy magányosnak érzik magukat – ismertette a CNN a honlapján.
“Tudnunk kell, hogy a magányosság szubjektív élmény. A magányosság nem azt jelenti, hogy valaki egyedül van, és azt sem, hogy nincsenek barátai. A magányosság egy ‘szubjektív nélkülözés’. Eltérés az egyénnek a vágyott társadalmi kapcsolatai és a meglévő társadalmi kapcsolatai között” – magyarázta Dilip Jeste, a tanulmány vezető szerzője, a Kaliforniai Egyetem pszichiátriai és idegtudományi professzora.
Jeste hozzáfűzte, hogy kutatásuk szerint a magány és a bölcsesség között fordított kapcsolat áll fenn: “Más szóval, azok az emberek, aki elég bölcsek, nem érzik magányosnak magukat, és fordítva”.
Jeste a tanulmány bevezetőjében Vivek Murthyt, a korábbi amerikai tisztifőorvost idézte, aki szerint a magányosság annyira csökkenti a várható élettartamot, mintha az ember napi 15 cigarettát szívna el.
A kutatásban 340 San Diegó-i lakos vett részt 27 évestől 101 évesig, és egyiküknek sem volt semmilyen komoly fizikai vagy szellemi betegsége. Jeste és csoportja a kutatás előtt azt feltételezte, hogy az idősebbek mondják majd magányosnak magukat. Meglepetésként érte őket, hogy életkor szerint a nyolcvanas éveik végén járókon kívül további két magányossági csúcspontot is találtak: a húszas éveik végén és az ötvenes éveik közepén járóknál.
Az eredményekből nem derült ki, hogy miért érzik kiugróan magányosnak magukat ezekben az életkorokban a válaszadók, de Jeste megosztotta erről saját elméletét.
A magasvérnyomás-betegség lelki háttere
2022. november 14.
A hypertonia pszichoszomatikus szemléletének elfogadása a mai napig kisebb-nagyobb ellenállást vált ki a szakemberekből, mégis a kutatások egyértelműen azt bizonyítják, hogy a magas vérnyomás hátterében gyakran lelki eredetű problémák állnak.
A szív- és érrendszeri problémák korunk egyik legelterjedtebb betegségei közé tartoznak, szakmai lapok gyakran népbetegségről beszélnek. Talán emiatt is kap egyre nagyobb figyelmet a magas vérnyomás témaköre is. A riasztó adatok azt mutatják, hogy a fiatalok sincsenek biztonságban, a hypertonia nem válogat fiatal és idős között, azaz a betegség nem kortól függ.
Tényként kezelendő, hogy a vérnyomás értéke változik a nap folyamán, a „jó vérnyomás” nem egy állandó, stabil érték. Fizikai aktivitás, szellemi, vagy akár lelki megterhelés képes befolyást gyakorolni az erekben lévő nyomásra. A vérnyomás akkor válik abnormálissá, amikor az ingadozás a normálérték feletti tartományban tartósan megragad. A kezeletlen vérnyomás ezért károsítja az egészséget, ilyenkor szövődmények léphetnek fel: szívelégtelenség, agyvérzés, szívroham. A 65 év felett elhunyt emberek közel 40%-a a hypertonia okozta szövődmények következtében hal meg.
Pszichoszomatikus szemlélet
A magas vérnyomás kialakulásának hátterében számos ok található. A kiváltó tényezők közé sorolandó a genetika, idegrendszeri folyamatok, valamint a vese működésének zavarai. További rizikófaktor az elhízás, alkoholizmus, dohányzás, valamint a stressz. Az orvosok hajlamosak nem nagy hangsúlyt fektetni a lelki eredetű tényezőkre, így annak kezelése sok esetben el is marad.
Pszichológusként úgy gondolom, hogy a magas vérnyomás önmagában egy igen komplex, sok rizikófaktor által meghatározott betegség, ezért érdemi kezelésében szükségszerű és jogos több diszciplína megjelenése. A közös cél a betegség megértése és annak szakszerű korrigálása. A pszichológia, mint tudományág, azt képviseli, miszerint a magas vérnyomás pszichoszomatikus megalapozottsága vitathatatlan. A pszichoszomatika kifejezés elsősorban a test és a lélek elválaszthatatlanságát helyezi előtérbe, vagyis a lélek és a test egységére utal.
A merev, csak organikus okokra visszavezető orvoslás mellett nagy teret kap napjainkban a pszichoszomatikus orvoslás. A gyógyítás olyan általános irányultságát jelenti, amely megbetegedések keletkezésében, lefolyásában, valamint kezelésében figyelembe veszi a lelki, testi és társadalmi kölcsönhatásokat.
Cél, hogy a betegséget ne különálló folyamatként szemlélje az orvos, hanem képes legyen a gyógyítás középpontjába a beteget állítani és nem a betegséget. A magas vérnyomás mint betegség, ennek tükrében úgy értelmezhető, miszerint elfogadható az organikus, genetikai háttér, azonban a pszichés stresszt mint rizikótényezőt hiba nem elfogadni, ezáltal a gyógyítás folyamatát negatív módon határozná meg.
A pszichés stressz bizonyítottan rontja a szervezet védekezőképességét. Mindebből az következik, hogy közvetve, vagy közvetlenül lelki eredetű problémák testi megbetegedéshez vezethetnek. A transzperszonális pszichológia álláspontja szerint a betegség, a szervezet egyensúlyának felbomlását jelzi, vagyis az ember nem tud megküzdeni az őt érő behatásokkal, így a coping mechanizmusok gyengülnek. Szeretném jelezni, hogy nagy egyéni különbségek vannak abban, hogy ki mennyire szomatizál, vagyis milyen mértékben fordít pszichés konfliktusokat testi tünetekké.
A prosztatamegnagyobbodás tünetei
2022. november 13.
A prosztata megnagyobbodása az életkorral együtt jár, és az azzal járó esetleges panaszok megelőzésére, kezelésére már 45 éves kortól gondolni kell.
50 éves korban minden második férfinél, míg 80 éves korban a férfiak háromnegyedénél kimutatható a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (idegen szóval benignus prosztata-hiperplázia) esetén a prosztata mirigyállományának a felszaporodása a húgycső szűkítéséhez és a húgyhólyag irritációjához vezet. Emiatt a vizelés, főként reggelente, nehezen indul meg.
A vizeletürítés során a vizeletsugár gyenge, a vizelet ürítése akadozik, a húgyhólyag nem ürül ki teljesen, utócsepegés tapasztalható. Nem ritka a sürgető vizelési kényszer sem, ami az éjszakai alvás nyugalmát is megzavarhatja. A húgyhólyagban visszamaradt vizelet húgyúti fertőzéseket okozó baktériumoknak szolgálhat táptalajul, és akár súlyos húgy – úti fertőzésekhez vezethet.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodásra általában a vizeletürítéssel kapcsolatos panaszok hívják fel a figyelmet. Ezek jelentkezésekor lényeges orvoshoz (urológushoz) fordulni, mert ritka esetekben a panaszok hátterében egyéb, súlyos kórképek (pl. hólyagrák) is állhatnak. Fájdalmas vizelés, láz, az elmúlt időszakban észlelt véres vagy zavaros vizelet, valamint vizeletinkontinencia fellépésekor azonnali orvosi ellátás szükséges.
Hatásosak a növényi alapú készítmények
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás enyhe és közepesen súlyos eseteiben a gyógynövényalapú szerek alkalmazása javasolható; súlyos esetekben pedig a szintetikus hatóanyagok mellett alkalmazhatók a növényi eredetű patikaszerek. A szabalpálma (más néven törpepálma vagy fűrészpálma), a nagy csalán, a kisvirágú füzike, a közönséges tök és az afrikai szilvafa ezen a téren mutatott hatásosságát klinikai vizsgálatok is igazolják.
Az említett növényi kivonatok alkalmazása általában jól tolerálható, a mellékhatások fellépése ritka. A prosztatamegnagyobbodás kezelésében alkalmazott növények – a szintetikus hatóanyagokkal ellentétben – mellékhatásként nem okoznak szexuális zavarokat, így pl. libidócsökkenést. Tudni kell azonban, hogy a gyógynövényalapú kezelések nem rövid időre tervezettek. A maximális hatás eléréséhez több esetben hónapokon keresztüli adagolás szükséges.
Babráló kezek - mit jelentenek?
2022. november 08.
Te is a "babrálósok" népes családjához tartozol? Nem bírod ki, hogy ne legyen valami folyton folyvást az ujjaid között, a kezed ügyében? Ha nincs más kéznél, akkor a szoknyád korcát, zakód zsebét, vagy saját hajadat, körmödet, füledet, jegygyűrűdet piszkálgatod? Már a suliban is ezért kaptad a legtöbb beírást? Érdekel mit mond erről a pszichológus?
A különféle babráló szerkezeteket neked gyártották? imádod a kulcstartót, amit nyomkondi, piszkálni lehet? Szerinted miért gyártják ezeket milliószám? Mert nem vagy egyedül a szokásaiddal!
A pop it most divat is, de évek óta jelen vannak a piacon a hozzá hasonló, babrálóknak szóló játékeszközök. A stressz kocka, ami néha nem is csak kocka, hanem bonyolultabb mértani forma, és mindenféle bizgentyű van az oldalain.
Korábban a hívő ember az olvasóját babrálta egész nap, és arra fogta, hogy imádkozik. Volt, aki a kulcstartójával játszott. A jelenség nem újkeletű.
Ösztönös és tudatos mozdulatok
A mozgásfajták vagy a külvilág ingereire adott közvetlen válaszok, mint például a tanár kérdez, a diák jelentkezik, vagy a lélek egyéni világából származó önkéntes, ösztönös hatások alatt keletkezik, mint amikor a tanár kérdésére a diák önkéntelenül összehúzza magát. Attól függ, melyik viselkedés van túlsúlyban, mekkora hányada mozgásainknak tudatos és mekkora a tudattalan, hogy mennyire tudjuk uralni magatartásunkat cselekedeteinket.
Érzelmek és mozgások
A mozgásaink, cselekedeteink kifejezhetnek hangulatot, érzelmeket, érzéseket, vágyakat és indulatokat, sőt gondolati és tudattartalmakat is. Kifejező mozgásaink megmutatják, milyen a személyiség alapvető mozgásjellege, lelki alap szerkezete. Ilyen kifejező mozgás a különféle tárgyakkal, vagy saját magunk testrészeivel való játszadozás, köznyelven szólva a babrálás is.
A babráló mozgás mindig olyankor keletkezik, amikor az egyén bizonytalan helyzetben van, válaszúton, „krízisben” érzi magát, valamilyen indulatot kell elfojtania, vagy ellentétes indulatok viszonyában egyik sem tud fölénybe kerekedni. A babrálás arra való, hogy átsegítse az egyént a nehéz helyzeteken, könnyebbé tegye a megoldás sikertelenségeinek elviselését.
A nyunyóka van mindennek a mélyén!
A babrálás kicsi gyerekkorban alakulhat ki, amikor a kisgyerek bizonytalan, és a különféle külső eszközökhöz; plédhez, mama finom illatú hálóingéhez, az alvós pelenkához, nyálkendőhöz, alvótárshoz, vagy más tárgyhoz fordul bizalmat keresve, és azt a tárgyat babrálja. Gyűrögeti, ujjacskái közt morzsolgatja, egyszóval a stressz levezetésére a tárgyhoz kötődik. Ez egy teljesen normális gyermeki viselkedés - ám néha tovább megy felnőtt korra is.
A babráló nehezen dönt!
A babrálás egy olyan kifejező mozgás, mely azt a lelkiállapotot fejezi ki, amelyben az illető halogatja a döntést képtelen a döntés meghozatalára, egyszóval nem hajtja végre azokat a tevékenységeket, melyek megoldást jelentenének a helyzetében. Az egyén mozgásának alapjellege megmutatkozik abban, milyen módon is babrál? Szakítgat? Gyűröget? Tördel, esetleg gyúrkál, vagy éppen a jegygyűrűjével játszik?
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...474849...246