Információk, érdekességek
Feledékenység ellen
2018. május 07.
"Lyukak az emlékezetben", a szellemi képességek hanyatlása, feledékenység… A kor elõrehaladtával sajnos szinte mindenkit elérnek ezek a bajok. Ám szerencsére a feledékenység hátterében csak a legritkább esetben áll betegség, és a problémára a legegyszerûbb gyógyszer is megoldást hoz. S hogy mi lenne a gyógyír? Nos: az agy fokozott terhelése!
Tény, hogy életünk során sok agysejtet elveszítünk anélkül, hogy azok - eltérõen más sejtjeinktõl - pótlódnának. Emiatt azonban nem kell pánikba esni! Születésünk pillanatában több tízmilliárd idegsejttel rendelkezünk, így még akár napi százezer elvesztése sem jelent önmagában problémát - ettõl még kiválóan gondolkozhatnánk akár 120 évesen is. Fontos tudni, hogy agyunk folyamatos változásban van, és ha az idegsejt-hálózat egy része ki is esik a mûködésbõl, más idegesejt-rendszerek pótolhatják azokat a struktúrában.
Kullancsveszély
2018. május 05.
A csípést legegyszerûbb volna úgy megelõzni, hogy mindenki elkerüli azokat a helyeket, ahol elõfordulhatnak kullancsok. Ez azonban szinte lehetetlen. Nemcsak azért, mert településeken belül, kertekben is megjelennek az élõsködõk, hanem azért sem, mert így sok élménytõl fosztanák meg magukat az emberek. A kullancsok legnagyobb számban ugyanis sûrû növényzet között, erdõkben, ligetekben, vagyis a legjobb kirándulóhelyeken fordulnak elõ. Kullancsbiztonság szempontjából ideális tájak lennének a homok- és kõsivatagok, ilyen helyekre azonban bonyolult eljutni, de az emberek többsége nem is kívánkozik a kietlen vidékekre.
Ezért kell a vitaminokat pótolni a kicsiknél és a nagyoknál is
2018. május 04.
Tavaszi vitaminpótlás: a hiperaktivitás9 és az elhízás7 megelőzésében is segíthet a D-vitamin.
A tavasz beköszöntével nem csak a hosszú tél során hiányolt napsütést érdemes élvezni, de szervezetünk kiürült vitamin- és ásványianyag-raktárát is fontos feltölteni. Sajnos a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő pótlásra, a hiányos bevitel pedig már gyermekkorban riasztó méreteket ölt:
- az 1-3 éves gyerekek kétharmadának alacsony a D-vitamin-1 és 42 százalékuknak a vasbevitele1,
- a 11-18 éves korosztályban pedig kivétel nélkül minden kamasznál alacsony a D-vitamin2 és minden ötödiknél a vas beviteli aránya.2
Ezek a hiányosságok nagy szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is.
Életünk egyik szakaszában sem figyelhető meg olyan mértékű fejlődés, mint az élet első 1000 napjában, ezért ez az időszak kiemelt jelentőségű nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori egészség szempontjából is. Ennek ellenére sajnos csak a magyar édesanyák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.1
Az egyén felelõssége
2018. május 02.
A daganatos és az érrendszeri betegségekre igaz az, hogy szûréssel korai stádiumban (sok esetben még a betegség kialakulása elõtt!) felismerhetõk - ez pedig javítja a felépülés, a teljes gyógyulás esélyét. Nem beszélve arról, hogy a gyógykezelés költségeit is nagyban befolyásolja életmódunk, és nem utolsó sorban az, hogy mennyire élünk a szûrõvizsgálatok adta lehetõségekkel.
A lakosság egészségi állapotáért - a WHO megfogalmazása alapján - alig 20 százalékban felelõs az egészségügyi ellátás; egészségünk alakulásában sokkal meghatározóbb (negyven százaléknyi) szerepe van az életmódnak, azaz az egyéni magatartásának.
Magyarország a WHO statisztikája szerint az európai régióban "listavezetõ" a daganatos betegségek okozta elhalálozásban, de magas hazánkban a szív - és érrendszeri, az emésztõrendszeri, ezen belül is a krónikus májbetegségek következtében történõ elhalálozások aránya is.
A fent említett betegségek erõsen köthetõk bizonyos, az egészségre káros szokásokhoz, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy az egészségtelen táplálkozás.
Az ekcéma megelőzhető!
2018. április 23.
Az ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitisz sok baba és család életét nehezíti meg. Kevesen tudják azonban, hogy egyrészt az arra hajlamos családoknál is van lehetőség a betegség megelőzésére, másrészt, ha már kialakult, megfelelő kezeléssel kordában tarthatjuk a betegséget.
A kulcs az allergén korai felismerésében és kizárásában rejlik, ezért is fontos a kezdetektől odafigyelni a baba táplálására. Az európai gyermekek 8-10%-a ekcémás, a tünetek az esetek zömében már az első életévben megjelennek, az esetek körülbelül 30 százalékában pedig 5 évesnél fiatalabb gyereknél tapasztalhatóak.
Az ekcéma tünetei
Az ekcéma első jele a kiszáradó, grízes tapintatú bőr mely a későbbiekben vörössé válik. A kiütés többnyire viszket, majd apró, hámló hólyagok is keletkezhetnek a bőr felületén, ha ezek folyadékkal telnek meg, akkor váladékozhatnak is. A picik gyakran vakargatják magukat, ettől persze csak jobban viszket a kiütés és elindul az ördögi kör. A betegség második fázisában a bőr beteg része megvastagodik, halványabb lesz és pikkelyessé válik. Az ekcémás bőr – mint a leégett és hámló felület – folyamatosan „potyog” a betegről. Kisbabáknál általában a hajlatokban és arcon jelennek meg az első bőrelváltozások, de előfordulhat ekcéma a végtagokon is. Ahogy cseperedik a pici, a bőrtünetek vándorolhatnak is az egyes testrészeken.
Az ekcéma leggyakoribb kiváltó okai:
- tehéntej, tojás, tejtermékek
- citrusfélék, olajos magvak
- házi por, pollen, penész, állatszőr
- hideg idő és száraz levegő
- erős verítékezés
- dohányfüst, vegyszerek
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...747576...171