Információk, érdekességek

Melyik arckrém a legjobb? – tévhitek nappali krémekről

2012. május 24.

A nappali krémet akár „második bőrünknek” is nevezhetnénk, ha kellő figyelmet szentelünk neki. De vajon melyik krém a legjobb a bőrnek?

1. tévhit - Normál vagy vegyes bőrre mindegy, hogy mit kenünk

A normál bőrnek viszonylag folyékony textúrájú, könnyű krémre van szüksége. Amikor vegyes bőrtípusról van szó, azaz az arc bizonyos részein száraz, másutt zsíros a bőr, két megoldás kínálkozik: alkalmazhatunk akár vegyes bőrre szánt készítményt, mely összhangba hozza a kettőt, akár két bőrtápláló krémet (az egyiket száraz, a másikat zsíros bőrre). Ám ez költségesebb, és nem is mindig alkalmazható könnyen.

8 tévhit a pénzügyi tisztánlátás útjában

2012. május 23.

Számba vettük azokat a széles körben elterjedt pénzügyi tévhiteket, melyek makacsul tartják magukat, és generációról generációra, ismerőstől ismerősig, szomszédtól szomszédig terjednek. Az emberek hajlamosak leegyszerűsített szabályokat keresni a gyorsabb döntéshozatal érdekében. Ezen szóban terjedő szabályok némelyike már a megfogalmazás pillanatában túlzottan leegyszerűsített vagy egyenesen téves, mások idővel váltak ilyenné. A közös bennük, hogy annak ellenére, hogy valószínűnek tűnnek, téves pénzügyi döntéseket eredményezhetnek.

A méheknek is van személyiségük

2012. május 13.

Az új dolgokkal szemben a méhék különbözőképpen reagálnak. Vannak, amelyek úgy viselkednek, mint az az ember, aki mindig valami újat keres.

A kutatók most kimutatták, hogy ez nemcsak az emberek és a gerincesek sajátja. A Science-ben jelent meg erről egy amerikai tanulmány, amelyből megtudható‚ hogy ezeknek a rovaroknak az agyában és génjeiben olyan speciális modellek vannak, amelyeket azonosítani lehet az emberekével.

Az embereknél az új dolgok keresésében megnyilvánuló különbözőségek a személyiség részei, lehet, hogy a méheknek is van személyiségük - írják a kutatók.

Egy csepp történelem - Leeuwenhoek, Jenner, Fleming és a többiek

2012. május 13.

Leeuwenhoek, aki mikroszkópja alatt meglátta a baktériumokat, Jenner, akinek a kísérletei vezettek a himlőoltás feltalálásig, Fleming, aki Petri-csészéjében baktériumokat akart tenyészteni, de végül felfedezte a penicillint. Csak néhány név, a tudománytörténelemből, akik felfedezéseikkel több millió ember életét mentették meg. A legtöbb ember, ha megállítják az utcán és megkérdezik tőle, hogy ki volt Leeuwenhoek, Jenner vagy Fleming, esetleg utóbbiról eszébe jut az antibiotikum, az előbbiekről biztosan kevesebben, ha egyáltalán hallottak. Pedig nagyon sokat köszönhetünk nekik - sokan az életünket. Ma is itt vannak ők, a háttérben ma is gyógyítanak.

Nagy utat tett meg az emberiség azóta, hogy Spártában a nem teljesen egészséges gyermekeket, a legenda szerint ledobták a Taigetosz hegyéről addig, hogy ma már az egészen kis súlyú koraszülöttek esetében is sokszor jó esély van arra, hogy a babák életben maradjanak, és számos, korábban halálos betegséget sikeresen gyógyíthatunk, hála az orvostudománynak.

Tesztoszeron=hűtlenség?

2012. május 11.

Ha ismertségi körünkben egy csalfa menyecskéről vagy éppen egy csapodár férfiról hallunk, nem biztos, hogy olyan negatív megítélésben részesül, mint nagyszüleink vagy szüleink idején. A világ sokkal nyitottabbá és elfogadóbbá vált, sokkal kevésbé kerül kereszttűzbe az, aki hűtlen volt párjához. A hűtlenség alatt ma már sok mindenre gondolhatunk, kezdve egy ártatlan flörttől, egészen egy szenvedélyes éjszakán át szinte bármire. Annak eldöntése, hogy egy-egy félrelépést meg lehet-e bocsátani, csakis az érintettekre tartozik. Felmerül a kérdés viszont, hogy egy ilyen törés után sikerül-e úgy helyreállítani a kapcsolatot, hogy az újból régi fényében tündököljön?