Információk, érdekességek

Testalkattól függ a hang?

2014. június 25.

Túl magas, vagy alacsony a hangja? Tegyen ellene! Testi adottságaink is befolyásolják, hogy felnőtt korunkra magas, vagy mély lesz-e a hangunk. Ha elégedetlen jelenlegi hangszínével, a beszédterápia segíthet.

Alkat és hangszín
Általában azt mondjuk, hogy a magas, vékony alkatúaknak mélyebb a hangja, a hangszalag hosszabb, vékonyabb, a rezonanciás üregei jóval tágabbak. A magas hangúak rendszerint alacsonyabbak, piknikus alkatúak, rövid nyakúak, a hangszalagok rövidebbek és szélesebbek, szűkebbek a rezonanciás öregek is – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orrgége Központ orvosa. Az anatómiai viszonyok tehát bizonyos mértékig meghatározzák, hogy milyen hangmagasságon tudunk beszélni.

Nyári napforduló asztrológiai jelentősége

2014. június 24.

A Nap június 21-én érte el az égi egyenlítőtől való legnagyobb távolságát, ami azt jelenti, hogy az év ezen napján a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka.A napforduló idei rövid éjszakája most szombatra esik. Ma a legerőteljesebb a fény, mert minden a napfény körül forog. De mi körül forog a Te életed?

A nyári napforduló, azaz a csillagászati nyár kezdete június 21-re tehető, amikor a Nap a Rák jegyébe lép át. Vizes jegyűek (Rákok, Halak, Skorpiók) ma fokozottabban érzékenyekké válhatnak. Kos fogyó Hold idején valamennyien, de főleg a tüzesebb jeggyel (Oroszlán, Kos, Nyilas) rendelkezők érzik a feszítést, késztetést, a tetterőt valami új iránt.

Fél órát ingázunk a munkába

2014. június 22.

A magyarok átlagosan 37 percet utaznak a munkahelyükre, de egy jó állásért ennél többet is elfogadhatónak tartanának. A kiegyensúlyozott életvitelre inkább a sok túlóra és az esti vagy hétvégi munkavégzés jelent veszélyt.

Európai összehasonlításban viszonylag sokat ingázunk: átlagosan 37 perc alatt érünk a munkahelyünkre, aminél csak a svájciak utaznak többet (átlagosan 46 percet). Ennek ellenére a Randstad Awardhoz kapcsolódó reprezentatív kutatás szerint nem vagyunk elégedetlenek, sőt, a magyarok többsége, 55 százaléka így is kevesebbet utazik jelenleg, mint amennyit egy jó állásért vállalna. Hazánkban hatból csak egy ember mondta azt, hogy most többet ingázik, mint amennyit még elfogadhatónak tart.

A felmérésben megkérdezettek átlagosan 48 percnyi utazást tartanak elfogadhatónak egy jó állásért, ami több az európai átlagnál. „A részletes adatokból két nagyobb csoport rajzolódik ki: a megkérdezettek 36 százaléka 30-44 perc utazást vállalna még szívesen, ugyanakkor 42 százalék akár egy óránál többet is utazna a munkahelyére. Ebben a kérdésben azonban óriási szerepe van annak, hogy nagyvárosban vagy vidéken lakik az ember, és hogy milyen közlekedési lehetőségekkel rendelkezik” – tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Megtakarítani? Miből? Minek?

2014. június 20.

Magyarországon jellemző, hogy ha szóba kerül a megtakarítás kérdése, sokan sokat mondóan (és ahogy ezekre a mosolyokra jellemző szokott lenni, keveset tudóan) mosolyognak. Sok esetben ez a végzettségtől vagy az anyagi helyzettől (!) függetlenül is így van. Nem hiszünk a megtakarításban, nem látjuk az értelmét, célját, illetve a saját lehetőségünket.

Mire kellene takarékoskodnunk?
Először is lakhatási helyzetünk javítására. Senki sem szeretne ugyanott vagy legalábbis ugyanúgy lakni tíz év múlva, mint jelenleg. Aki már próbálta tudja, hogy egy kis méretű lakás kifejtése, burkolása, bútorozása minimálisan többszázezres költség. Ha mindezt családi ház esetén tesszük, garantálható, hogy hét számjegyű lesz a kiadás.

A foci áldozatai

2014. június 19.

Statisztikai számítások szerint egyedül a 2006-os focivébét megrendező Németországban 8–11 ezerrel többen kaptak szívrohamot, mint „békeidőben” – közvetlenül a hazai válogatott meccseinek közvetítése alatt! Az egyik legtekintélyesebb orvosi szaklapban, a New England Journal of Medicine-ben jelent meg az a cikk, amelyre a számításokat alapozták. A vizsgált időszak alatt három-négyszeresére nőtt a szívpanaszokkal kórházba szállítottak száma. Még szerencse, mondhatnák a német kardiológusok, hogy a németek akkor nem jutottak a döntőbe, ez emberéleteket mentett.