sub

Információk, érdekességek

Túl gyorsan kimerül? Kardiomiopátia is okozhatja

2020. január 06.

Fotó: 123rf.com

Kardiomiopátiának hívjuk a szívizom olyan megbetegedését, amelynek kapcsán a megnagyobbodott és/vagy merevvé vált szívizom miatt gyengül a szív teljesítménye. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa szerint sokszor az indokolatlan gyengeség, kimerültség, mellkasi fájdalom hívhatja fel erre a betegségre a figyelmet.

A kardiomiopátia miatt gyengül a szív

A kardiomiopátia (cardiomiophatia, CMP) a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amelyek hátterében magának a szívizomnak a károsodása áll. Attól függően, hogy milyen eredetű ez a károsodás, több típust lehet megkülönböztetni. 

A dilatatív (tágulásos) kardiomiopátia mögött állhat például alkoholizmus, koszorúér-betegség, szívizomgyulladás, a szívet károsító gyógyszerek és bizonyos százalékban genetikai faktorok is.
A hipertrófiás kardiomiopátia a szövetek megvastagodását jelenti, ami sokszor a sportolói szívhalál mögött álló ok is.
Restriktív kardiomiopátiának a kamra tágulékonyságának károsodásával járó betegséget nevezik.
Az arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia a jobb kamra tágulásával és végül jobb szívfél-elégtelenséggel járó, ritka betegség.
Az amyloidosis okozta kardiomiopátiában különleges szerkezetű fehérjeszerű anyag rakódik le a bal kamra falában, amelynek végső következménye akár a hirtelen szívmegállás is lehet.
– Néhány esetben ismeretlen eredetű kardiomiopátiát diagnosztizálnak, ez a diagnózis a gyerekeknél gyakoribb.

Bármilyen típusról is van szó, közös bennük, hogy a szív egyre kevésbé lesz képes betölteni a funkcióját, sem a vért nem tudja megfelelően pumpálni, sem a normál ritmust nem tudja fenntartani. A következmény éppen ezért lehet szívelégtelenség és szívritmuszavar is, valamint akár a szívbillentyű problémáknak is lehet ez a forrása. 

A kimerültségre, légszomjra fel kell figyelni

A kardiomiopátiánál előfordulhat, hogy valakinek hosszú ideig egyáltalán nincsenek tünetei, és az is gyakori, hogy csak a kezdeti stádium tünetmentes. Ilyenkor azoknak, akik nagyobb rizikónak vannak kitéve – tehát például cukorbetegek, alkoholbetegek, vagy a családjukban jelen van a szívbetegség – érdemes időnkét kardiológiai kontrollon részt venni. Azoknak pedig, aki az alábbi tüneteket tapasztalják, mindenképpen fontos a kivizsgálás:

  • nehézlégzés, légszomj, különösen fizikai terhelés során,
  • kimerültség nyilvánvaló ok nélkül,
  • a végtagok, a has és nyaki vénák duzzanata,
  • zavartság, hideg verítékezés,
  • szabálytalan, túl gyors, lassú vagy erős, kimaradó szívverés,
  • mellkasi fájdalom, főként mozgás után.
     

A diagnózis felállítása összetett feladat lehet

Ahhoz, hogy felállítsuk a diagnózist, nagyon alapos anamnézist kell felvennünk, ki kell derítenünk például volt-e már kardiomiopátia, szívelégtelenség vagy szívinfarktus a családban, valamint fizikai és diagnosztikus teszteket kell végeznünk, mint a mellkas röntgen, a 24 órás Holter monitorozás vagy a szívultrahang – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Az is előfordulhat, hogy további, speciálisabb vizsgálatokra is szükség lehet, mint például szívkatéterezés, esetleg biopszia, azaz mintavétel a szívizomból. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a szívizom megbetegedéséről van szó, dönthetünk a kezelésről, amely épülhet az életmód orvoslásra, gyógyszeres kezelésre, és akár a szívritmust szabályozó készülék beültetésére, ritkán szívátültetésre is. A cél mindenképpen az, hogy visszaszorítsuk a tüneteket, csökkentsük a lehetséges szövődmények esélyét és megelőzzük az állapot romlását.  

forrás: Patika Magazin.hu