Információk, érdekességek

Rotavírus-fertõzés

2026. október 18.

A rotavírusok a csecsemõk és a kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozói világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertõzõdik, és a betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik.

A hat és huszonnégy hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek, mivel náluk nehezebb a folyadék pótlása, és emiatt könnyen kiszáradhatnak. A rotavírus-fertõzés felnõtteket, különösen idõs embereket is érinthet, ám a kisgyermekkor után ritkán okoz súlyos kiszáradást.

Mik a fertõzés fõbb tünetei?

Rövid, pár napos lappangási idõ után viharos gyorsasággal alakul ki a vizes hasmenés és hányás, amely 3-7 napig is eltarthat. Ez napi 5-10 (vagy akár több) vizes széklet ürítését jelenti. A csecsemõk és kisdedek folyadék- és sóháztartása könnyebben felborul, mint a nagyobb gyermekeké. A folyadékvesztés egyik jellegzetes tünete a súlyvesztés. Az ürített vizelet mennyisége csökken, a bõr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhetõ lesz, a szem aláárkolttá/karikássá, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak. A kutacs besüpped, a láz magasra szökik, ritkán tudatzavar, lázgörcs is kialakulhat. A rotavírus- fertõzésbõl a legtöbb beteg meggyógyul, de a súlyos folyadék- és sóvesztés következtében - fõként a csecsemõ - könynyen kiszáradhat. Amennyiben a kiszáradást nem kezelik megfelelõen, az súlyos sokkos állapothoz, szívritmuszavarhoz, és akár halálhoz vezethet.

Hogyan terjed a fertõzés?

A rotavírus okozta hasmenésben szenvedõk nagy mennyiségû vírust ürítenek székletükkel már a tünetek jelentkezése elõtt és a betegség elmúlását követõen is. A vírus igen ellenálló a különbözõ környezeti tényezõkkel szemben. Kézbõrön órákig, fertõzött játékokon, háztartási eszközökön, egyéb tárgyakon napokig képes túlélni. Már néhány 10 kórokozó elegendõ a betegség kiváltásához. Zárt közösségekben (mint pl. bölcsõdék, óvodák, család, kórházi osztályok) leggyakrabban a szennyezett kezek által terjed emberrõl emberre. Emellett légutakon keresztüli fertõzés is elõfordulhat, fõként cseppfertõzés útján. Magyarországon a betegség leggyakrabban a hidegebb (téli) hónapokban alakul ki, és általában 3-7 napig tart. A beteg már a tünetek megjelenése elõtt néhány nappal is fertõz.

Kezelés

Jelenleg nincs megfelelõ gyógyítás a rotavírus-fertõzésre. A kezelés csak a tüneteket enyhíti, legfontosabb szempontja a kiszáradás megelõzése. A hasmenés megjelenésekor a szájon át történõ folyadékpótlás jelenti az elsõdleges megoldást. Hányás esetén többször, kevesebb mennyiségû folyadék adása javasolt.

Megelõzés

A rotavírus-fertõzés szájon keresztül beadandó védõoltással megelõzhetõ. Kétféle védõoltás létezik. Az egyik védõoltásban használt vírustörzs emberi eredetû, és két adag szükséges belõle a védettséghez. Az elsõ oltás 6 hetes életkortól adható, a második 4 hét múlva. 6-24 hónapos életkorban észlelhetõ. Ez a készítmény együtt adható minden, az európai országok védõoltási rendjében szereplõ csecsemõkori vakcinával, így a magyar oltási rendbe is beilleszthetõ. A másik védõoltásban szarvasmarha-ember eredetû vírustörzseket használnak, és 3 adagot kell 4 hét különbséggel beadni 26 hetes életkorig. Ez a védõoltás is beilleszthetõ a magyar oltási rendbe.