Információk, érdekességek

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

Szemünk világa…

De vigyázunk-e valóban a szemünk világára? Az esetek többségében nagyon is mostohán bánunk látószervünkkel. Nap mint nap kitesszük a legkülönfélébb megpróbáltatásoknak (mesterséges megvilágítás, tévé, számítógép-monitor stb.), és csak akkor jut eszünkbe, hogy törõdjünk vele, amikor már nem mûködik kifogástalanul.

A századfordulón élt az Egyesült Államokban egy szemorvos, dr. William Bates, aki a lelki állapot és a látás élessége közötti összefüggést vizsgálva arra a következtetésre jutott - és utána sokan mások is - , hogy speciális szemtornával a szemüveg felváltható.

Bár mindmáig nem állíthatjuk, hogy teljes egészében értenénk a látás folyamatát, de az eddig napvilágra került tények arra utalnak, hogy a képalkotásban sokkal nagyobb szerephez jut az agy, közelebbrõl a látóközpont, mint azt pár évtizede gondolhattuk volna.

Ez pedig azt jelenti, hogy az agy többi részének állapota (hangulatok!) igencsak erõsen befolyásolhatja a látóközpont mûködését, a képalkotást. Arról az egyszerû tényrõl már nem is beszélve, hogy nyugodt, relaxált állapotban a szemizmok is ellazulnak, míg idegeskedés közben megfeszülnek, ezzel megfeszítve a lencsefüggesztõ rostokat, amelyek így közeli pontok fókuszálására teszik alkalmassá a szemet, a távolabbi területek pedig egyszerûen elhomályosodnak. Ha állandósul ez az állapot - lelki stressz következtében - rövidlátás jön létre.

Látásjavító tippek

Mit tegyünk, hogy megelõzzük ezt az állapotot? Mivel a látáshibák okai bizonyos szemállapotok konzerválódásában keresendõk, a szemnek mozgásra, gimnasztikára, pihenésre és ellazulásra van szüksége, hogy ismét rugalmassá váljon. Következzen néhány hasznos gyakorlat azoknak, akik szeretnék karbantartani, illetve javítani látásukat:

1. Tenyerezés

Napi 2-3-szor 10 percig végezzük a gyakorlatot. Helyezkedjünk el kényelmes ülésben az asztal elõtt, könyököljünk rá és hajtsuk a fejünket a tenyerünkbe. Az ujjak enyhén keresztezzék egymást, a tenyerünket tartsuk lazán, ne nyomjuk a szemgolyót! A szemünket csukjuk be, és élvezzük, hogy pihen.

A relaxáció akkor tökéletes, ha csak feketeséget látunk, minden egyéb szín és forma a szemizmok feszültségére utal, amely a percek múltával enyhül, alábbhagy. Ha jólesik, a háttérben relaxációs zene szólhat.

2. Pislogás

A pislogás során a szemhéj benedvesíti a szaruhártya felszínét, ezzel megakadályozza annak kiszáradását. Próbáljuk megszokni, hogy 5-10 másodpercenként pislogunk egyet! Ez a normális gyakoriság, csak feszült idegállapotban könnyen megfeledkezhetünk róla.

3. Szemfürdõ

Reggel-este mossuk meg a szemünket! Reggel, ébredés után csukott szemünket nedvesítsük be elõbb meleg, majd hideg vízzel (20-20-szor)! Este, lefekvés elõtt pont fordítva, elõbb 20 hideg vizes, majd 20 meleg vizes öblítés következzék! A hideg víz élénkít, összehúzza az ereket, a meleg pedig ellazít, így a váltófürdõ serkenti a szem vérkeringését. Elalvás elõtt már ne olvassunk, és fõleg ne nézzünk tévét, mert újra megfeszülnek szemizmaink!

4. Természetes nézés

Ne fixáljunk mereven egy pontot a tekintetünkkel, mindig mozgassuk, tornáztassuk, jártassuk a szemünket, hadd ugráljon közelebbrõl távolabbra és vissza! Mivel ilyenkor, ha élesen akarunk látni, folyamatosan változtatni kell a fókusztávolságon, a szemlencse, a függesztõrostok és a szemizmok állapota pillanatról pillanatra változik, ez remek torna a szem számára.

5. Közel-távol

A szem alkalmazkodó-készségét jelentõsen javíthatjuk a következõ gyakorlattal. Fogjunk mindkét kezünkbe egy-egy ceruzát vagy egyéb alkalmas tárgyat! Ha semmi sincs éppen kéznél, nyújtsuk ki a mutatóujjunkat! Egyik kezünket tartsuk szemünk elõtt kb. 15 cm távolságban, a másikat nyújtsuk ki olyan messzire, amennyire csak tudjuk. Fixáljuk pár másodpercig a közelebbi kezünket (vagy a benne lévõ tárgyat), majd a távolabbit, aztán ismét a közelebbit, és így tovább 10-szer. Napjában háromszor ismételjük a gyakorlatot!

Déri K.-Balaicza E.