sub

Információk, érdekességek

Köztünk járó neurotikusok

2024. május 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A neurózis valamely formája csaknem minden 3. embert érint Magyarországon. A neurotikusok köztünk járnak, néha tükörben találkozunk velük. Mi is a neurózis? Az orvostudomány és a pszichológia szempontjából egy összetett tünetcsoport, melyben elég nehéz meghúzni a határt, hogy hol ér véget az egészséges ember idegessége, és hol kezdődik a betegség.  

A progresszív betegség

A neurózis az idegrendszer tartós, funkcionális megbetegedése. Az, aki neurotikussá válik, először tartósan szorong, mivel egy érzelmi életét érintő zavar áll fenn életében, melyet kivédeni nem tud, vagy nem mer. Fontos hangsúlyozni, hogy a meg nem oldott lelki konfliktusok közül csak azok vezetnek neurózishoz, melyek hatására a hangulati élet tartós zavara alakul ki. Ha kialakul a neurózis kórképe, a tünetcsoport hátterében álló konfliktus állandósul, és fenntartja a problémát. Ezáltal újabb és újabb betegségtünetek kerülhetnek előtérbe, a neurózis súlyosbodik.

Gyógyítható, megoldható

A neurózis - mint diagnózis nagyon súlyosnak hangzik, de - valójában a kliens együttműködésére számítva nagyon jól kezelhető, és teljesen meggyógyítható, visszafordítható az egészséges állapotba. A tartósan fennálló neurotikus állapot különféle szervi bajokat is előidézhet (szívproblémák, gyomorfájdalom, fejfájás, stb.). Ezektől annál könnyebb megszabadulni, minél előbb feldolgozza a kliens a neurózis kiváltó okát. Ha a folyamat elhúzódik, a legrosszabb esetben a testi tünet tartósan megmaradhat.

Ha a pszichés tünet megjelenik, igen fontos volna, hogy egyből a pszichológiai kezelés kezdődjön meg, kapcsolva az akadémikus kezeléssel, vagy akár önállóan. Ha a testi tüneti kezelés és a pszichoterápia egymástól függetlenül zajlik, egyes tünetek elfedése miatt mindkét kezelést félreviheti, ha a kliens nem tájékoztatja kezelőit.

Honnan ismeri fel a betegséget?

Ha az utóbbi időben önnek
- romlott az alkalmazkodó képessége,
- romlott a teljesítménye,
- romlott a kötelezettségvállaláshoz való viszonya,
- visszahúzódó vált,
- esetleg saját megítélése szerint túlságosan befelé fordulóvá vált
- a korábbiakhoz képest agresszívabb lett (szeretteivel is!)
esetleg kezdődő neurózisa van. Relaxáljon, pihenjen, szakadjon ki a hétköznapokból!

Ha az előző tünetek fennállnak, és:
- ön egyre kevésbé tud alkalmazkodni a hétköznapi feladatokhoz
- nem tud megfelelni a munkahelyi elvárásoknak,
- folyamatosan úgy érzi, hogy ne értik meg, elutasítják,
- nincsenek sikerélményei
önnek kialakult neurózisa van, amivel forduljon pszichológushoz, mert gyors gyógyulást érhet el, mivel még nem alakultak ki testi tünetei.

Ha az előző tünetek mellett önnek még:
- hosszan tartó betegségben szenved
- esetleg nem, vagy nehezen behatárolható a tünetek alapján a kórkép és  kórok
- az orvosok "pszichoszomatikusnak" nevezett tünetcsoportot állapítottak meg
az ön betegsége testi-lelki kezelésre szorul, így keressen meg szakembert, akiben bízni tud. A kezelést ebben az esetben komplex módszerrel kell folytatni, erre a legjobb egy orvos pszichológus, vagy természetgyógyász pszichológus, esetleg pszichiáter.

Elkerülhető - e a konfliktus?

A lelki konfliktus az élet természetes velejárója, nem kerülhető el. Ám az tanulható, hogy ezeket a konfliktusokat kezelni tudjuk. Aki ezt nem tanulja meg még kora gyermekkorában, később sokkal nagyobb esélye van lelki jellegű betegségekre. Szerencsére ez a tanulási folyamat később is megvalósulhat, a terápiás munka során, tehát aki nem megfelelő családban nőtt föl, annak sem kell betegen élnie. Azt azonban fel kell ismerni, és fel kell dolgozni, hogy a konfliktus mélyén anya / apa és gyermek, esetleg testvérekkel, vagy rokonokkal, vagy talán nevelőkkel kapcsolatos konfliktus húzódik meg. Mindezek külön, vagy együtt is vezethetnek neurotikus vonások kialakulásához, de nem szükségszerűen.

Hogy kezeljem a konfliktust?

A neurotikus tünetcsoportok a konfliktusok és problémák kezelésének nehézsége miatt kezd kialakulni, ebből fakadó érzelmi reakciók tartják fenn. Az élet számos területén lehet ilyen konfliktusunk, a szerelemben, a munkában, a családban, a gyerekeinkkel, stb.. A pszichológus segít felderíteni a hibás konfliktus kezelés gyermekkori okait, de a konfliktust kezelő tréningeken is megtanulhatjuk, hogyan alakítsuk át hibás viselkedésünket. Segítenek az önfejlesztő könyvek, kiadványok is. Aki maga sok sérülést szenvedett kisgyermekként, egyértelmű vágy alakul ki benne, hogy saját gyermekét minél jobban nevelje.

Jó szülőnek lenni - de hogyan?

A jó szülő meg kell hogy tanítsa a gyermekét a konfliktusok kezelésére, mégpedig példaadás útján. A jó szülő ezért nem a gyermek nevelésével kell hogy kezdje, hanem saját zavart konfliktuskezeléseinek megoldásával, ugyanis a gyermek ebből tanul a legjobban. A gyermekkori neurózisok kialakulását a szülő úgy tudja elkerülni, ha odafigyel a gyermek panaszaira, és mindig komolyan veszi azokat. (Óvodakezdés, iskolai gondok, stb..) A serdülők esetében különös odafigyelésre van szükség, mivel ilyenkor a szexualitás zavaraival a gyerek nem osztja meg a szülővel. Ebben az életkorban viszont már támaszkodhat a kisgyermekkorában megtanult mintákra.

Betegségtudat - ne váljon kárunkra!

A neurózis egy súlyosnak ható diagnózis, és akit így bélyegeznek meg, az könnyen magára veszi, és úgy kezd viselkedni, mint egy neurotikus. Ez igen veszélyes dolog. A beteg ilyenkor "rászokik" a neurotikus állapotra, főleg, ha gyógyszerrel próbálják kikezelni ebből. Egyre jobban figyelni kezdi önmagát - ami egy megfelelő pszichés gondozás mellett építő lehet, enélkül azonban romboló! - és ezáltal egyre elmélyíti tüneteit. A neurotikus gyakran kényszeres cselekvéseket végez, percenként mos kezet, halálfélelmek törnek rá, stb - ha ilyesmit észlelünk családtagunknál, forduljunk szakorvoshoz, pszichológushoz!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.
forrás: Harmonet.hu