Információk, érdekességek

Hogyan gyõzzük le a tavaszi fáradtságot?

2026. március 29.

Nemcsak a fizikai, de a szellemi teljesítményünk is javulhat megfelelõ vitaminpótlással.

Az agy mûködésében tapasztalható kisebb-nagyobb zavarokért olykor csak „banális" ok, például valamely vitamin hiánya a felelõs. A képességeikhez mérten rosszabb teljesítményt nyújtó iskolások vizsgálata során amerikai kutatók úgy találták, hogy a problémák felléptekor, csakúgy, mint a hasonló tünetekkel rendelkezõ tavaszi fáradtság jelentkezésekor is érdemes a vitaminpótlásra gondolni – tájékoztat dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértõje az oxygenmedical.hu weboldalon.

Megfelelõ vitaminpótlás - jobb teljesítmény

Az amerikai gyerekek körében végzett vizsgálatok szerint leginkább a vashiány okozhat tanulási nehézséget. Ennek „tünetei" a figyelem csökkenése, a kevésbé összetett vagy céltudatos, szûkebb figyelmi idõ, a csökkent állóképesség, a kisebb önkéntes aktivitás – a megfelelõ pótlás hatására a panaszok javultak, vagy akár el is múltak.

Az agy és az idegrendszer megfelelõ mûködéséhez különösen fontos tápanyagok: a tiamin, a niacin, a B6, B12 vitaminok, a réz, a jód, a vas, a magnézium, a mangán, a kén, a cink. Igen gyakori, hogy az étrend alacsony tápanyagszintje nem teszi lehetõvé az agy megfelelõ mûködését. A jóltápláltság (és ez a kiegyensúlyozott, egészséges, teljes értékû étkezést jelenti) mindig fontos, de különösen a fizikai, szellemi fejlõdés ideje alatt. Több vizsgálat kimutatta, hogy még a csekély mértékû vitaminhiány is jelentõs mértékben befolyásolhatja a tanulást, a viselkedést. Így a tavaszi fáradság jelei, tünetei is csökkenthetõk, a teljesítményünk javítható, ha komolyan vesszük a vitaminpótlást.

Vitaminhiány miatt betegség

A vitaminok és ásványi anyagok jelentõsége az enzimek és koenzimek alkotórészeként játszott szerepükkel függ össze. Az enzimek a szervezetben zajló kémiai folyamatok gyorsításában részt vevõ molekulák, a koenzimek segítõi. Az a közös feladatuk, hogy kémiai kötések létrehozásával vagy felbontásával bizonyos molekulákat összekapcsoljanak vagy szétválasszanak. A legtöbb enzim fehérjébõl, valamennyi ásványi anyagból és esetleg vitaminból áll, és ha valamely utóbbi anyag hiányzik belõle, nem tud megfelelõen mûködni. A legtöbb koenzim vitaminokból és/vagy ásványi anyagokból áll, az adott enzim pedig megfelelõ koenzimtársa nélkül hatástalan. A C-vitamin például koenzimként mûködik egy adott kollagén elõállításában szerepet játszó enzim mellett, hiányában a kollagén szintézisének zavara miatt fogínyvérzés léphet fel, sérülékennyé válik a bõr felülete és a nehezen gyógyulnak a sebek – vagyis skorbut jelentkezik.

Alapszabályok az egészségért

A lakosság többsége nem elegendõ mennyiségben fogyaszt vitaminokat és ásványi anyagokat, ám a hiány általában nem olyan mértékû, hogy hiánybetegség formájában látható legyen. Igen ritka a skorbut, de viszonylag gyakori az enyhe vitaminhiány, ennek pontos kimutatására azonban ritkán szokott sor kerülni, mivel sokféle drága laboratóriumi vizsgálatra lenne szükség. Jónéhány amerikai szakember úgy véli, hogy megéri akár egész életen át szedni az adott vitaminokat.

Azt javasolják, hogy a táplálékkiegészítés programjának kidolgozásánál három fontos szabályt tartsunk be (természetesen a kiegyensúlyozott táplálkozásra, a mozgásra és a szabad levegõn való tartózkodásra alapozva):
- szedjünk komplex vitamin- és ásványianyag-készítményt,
- külön is vigyünk be antioxidánst,
- fogyasszunk naponta egy evõkanál lenmagolajat.

A komplex vitamin- és ásványianyag-készítmények fogyasztásával kapcsolatban nem szabad túlzásokba esnünk. Elsõdleges a kiegyensúlyozott táplálkozásból kellene fedezni a szükséges tápanyagokat, de egyes tartós vagy átmeneti idõszakokban a kiegészítés szükségessé válhat.

Ilyen például a dohányzás, a legyengült immunrendszer, a változókor, a fogamzásgátló-szedés, a stresszes idõszakok és a tavaszi fáradtság.

Antioxidánsok a tartós frissességért

A szabad gyökök erõs reakciókészségû molekulák, az általuk okozott úgynevezett oxidációs károsodásoknak szerepük van a korai öregedésben és több kórfolyamat (daganat, szívbetegség) beindulásában. Az antioxidánsok segítenek kivédeni a szabad gyökök okozta károsodást. A béta-karotin, a szelén, az E-, a C-vitamin mind antioxidánsok, fogyasztásuk természetesen úton a legoptimálisabb.
Ideális forrásaik: sárgarépa, zeller, brokkoli, karfiol, fokhagyma, joghurt, halolaj, tojás, máj, citrusfélék, teljes kiõrlésû gabonák, tengeri halak, búzacsíra.

A lenmagolaj csodája

Napi kalóriabevitelünknek legfeljebb 30 százalékban volna szabad zsírokból (ezen belül is többszörösen telítetlenekbõl) származnia. Csakhogy az emberek 80 százaléka túl sok zsírt, viszont túl kevés úgynevezett esszenciális zsírsavat visz be, holott ezek jótékony hatását több mint 60 féle betegségben igazolták. Nemcsak a szív- és érrendszeri, és a daganatos betegségekben, de szklerózis multiplexben, az autoimmun- és ízületi betegségekben, az allergiás és gyulladásos panaszokban szenvedõknek is ajánlják. A lenmagolaj a többszörösen telítetlen (omega-3) zsírsavak leggazdagabb forrása. Fontos tudni, hogy hõ hatására károsodik, ezért nem fõzni kell vele, hanem a már kész ételhez hozzáadni.

Mindennapi tanácsok fáradtág ellen

Minél többet mozogjunk a szabad levegõn!
Mindennap fogyasszunk friss, nyers zöldséget, gyümölcsöt – lehetõleg szezonálist!
Igyunk minél több tiszta vizet!
Több alkalommal együnk keveset!
Aludjunk legalább napi 7-8 órát!