Információk, érdekességek

Feledékenység ellen

2018. május 07.

"Lyukak az emlékezetben", a szellemi képességek hanyatlása, feledékenység… A kor elõrehaladtával sajnos szinte mindenkit elérnek ezek a bajok. Ám szerencsére a feledékenység hátterében csak a legritkább esetben áll betegség, és a problémára a legegyszerûbb gyógyszer is megoldást hoz. S hogy mi lenne a gyógyír? Nos: az agy fokozott terhelése!

Tény, hogy életünk során sok agysejtet elveszítünk anélkül, hogy azok - eltérõen más sejtjeinktõl - pótlódnának. Emiatt azonban nem kell pánikba esni! Születésünk pillanatában több tízmilliárd idegsejttel rendelkezünk, így még akár napi százezer elvesztése sem jelent önmagában problémát - ettõl még kiválóan gondolkozhatnánk akár 120 évesen is. Fontos tudni, hogy agyunk folyamatos változásban van, és ha az idegsejt-hálózat egy része ki is esik a mûködésbõl, más idegesejt-rendszerek pótolhatják azokat a struktúrában.

A felejtés folyamata

Mindenekelõtt szögezzük le: az öngyógyításnak is megvannak a maga határai. Komoly memóriazavarok esetén okvetlenül szükséges egy alapos kivizsgálás, amelyet gerontológus vagy ideggyógyász szakorvos végezhet el - ezzel kizárhatjuk, hogy memóriazavarunk hátterében valamilyen komoly, idegerendszeri tüneteket okozó betegség (pl. Alzheimer-kór) áll.

A panaszok hátterében különféle olyan tényezõk állhatnak, amelyek rontják a memóriát, azaz súlyosbítják a panaszokat. Ilyen faktort sajnos elég sokat ismerünk: túlterhelés, szorongás, depresszió, továbbá számos gyógyszer mellékhatása (egyes altatók, nyugtatók, antidepresszánsok, szívgyógyszerek tartoznak ide), de a hormonális változások, vitaminhiány, artériás magas vérnyomás is mind-mind káros gátolhatják a memória mûködését, az emlékezés normális folyamatát.

Az idõskori szellemi teljesítmény-csökkenésnek azonban még egy fontos oka is lehet: az agy aktivitásának a lanyhulása, ami szorosan kapcsolódik az érelmeszesedéshez. A fokozódó elszigetelõdés, a környezettel való kapcsolat csökkenése, amit például a hallás romlása okozhat, is nagymértékben hozzájárulhat a szellemi leépüléshez.

Serkentse munkára az idegsejteket!

Azonban a szellemi képességek hanyatlása az esetek nagy részében arra vezethetõ vissza, hogy agyunkat nem éri elég kihívás - és agyunk alkalmazkodik is feladatokhoz, vagyis konkrétan azok hiányához. A monoton tevékenységek, a rutinszerû munka mindig ugyanazt az agyterületet veszik csak igénybe, ennek eredményeként agyunk más részei békésen szunyókálnak. Gondoljunk az életpálya nagy változására, a nyugdíjaskor beköszöntére. Nem csoda, hogy gyakran erre az idõszakra esik a memóriazavarok megjelenése vagy súlyosbodása: ilyenkor megszûnik a munka által biztosított állandó szellemi igénybevétel. Szerencsére a jelenség fordítottja is igaz: az intellektuális kihívások, az agy stimulálása javítják emlékezetünket. Dolgoztassuk hát kis szürke agysejtjeinket! Sakkozzunk, ultizzunk, vagy játsszunk bármilyen más, szórakoztató szellemi társasjátékot, és természetesen olvassunk sokat!

A mindennapi életben a memória állandóan dolgozhat, lehetõségekben nincs hiány. Próbáljuk meg fejbõl felidézni a telefonszámokat vagy címeket, és csak akkor vegyük elõ a noteszt, ha minden kötél szakad! Hasonlóan jó hatással lehet persze egy vers vagy dal emlékezetbe idézése is.

Különféle módszereket ismerünk az agy stimulálására, melyek általában több szakaszból állnak. A programhoz tartozhat az idegsejtek élénkítése, a memorizálási technikák megtanulása, a memória-verseny. Ne feledjük a lényeget: minél többet dolgozik az agy, annál jobban végzi munkáját. A szellemi torna ugyanolyan hasznos, mint a fizikai edzés!

Memóriajavító program

• Sajátítson el naponta 3 idegen szót az idegen szavak szótárából! (reggel, délben, este)

• Még ma kezdjen el valamilyen idegen nyelvet tanulni!

• Ha szereti a verseket, memorizáljon hetente egyet, és a már megtanultakat is rendre idézze emlékezetébe!

• Kezdjen el komolyan foglalkozni azzal a tudománnyal, amelyet mindig szívesen tanult volna, de "valahogy kimaradt" az életébõl! Vásárolja meg a szükséges szakkönyveket - és forgassa komoly odaadással.

• Olvassa újra a régi kedves olvasmányait és tankönyveit is, és ha régen játszott valamilyen hangszeren, érdemes újra muzsikálásba kezdenie. Vannak olyan, akik felnõttként tanultak meg zenélni - így, ha szívesen kipróbálná magát, bátran vágjon bele a tanulmányokba.

• Olvasson mindig, ha módjában áll - fõképp a TV-nézés rovására lapozgasson könyveket!

• Társasjátékozzon barátaival, gyermekével, és lehetõleg logikai, vagy stratégiai játékot válasszon - ne szerencsejátékot.

• Ha ideje engedi, és kedve van hozzá, fejtsen keresztrejtvényt, oldjon meg fejtörõ feladványokat!

• Írja fel a fontos eseményeket, a megbeszélt találkozókat, hivatali elintézendõit - de igyekezzen azért meg is jegyezni õket! Reggelente próbálja meg notesz nélkül végiggondolni, hogyan alakul majd a napja.