Információk, érdekességek

Boldog akarsz lenni? Találd meg a hivatásod! Segítünk!

2024. április 30.

A boldogság és béke képlete, hogy természetünknek, affinitásunknak megfelelő munkát végezzünk. Te a neked való helyen dolgozol? Megtudhatod!  

Mi kell a boldogsághoz?

A recept meglehetősen egyszerű. Kiegyensúlyozott szerelmi- és magánélet, harmonikus munkahely, és sikerek, és a magasabb, lelkibb igényű embereknek egy végcél, amely egyben az egész világ társadalom végcélja is.

A harmonikus magánélet kialakítása igen nehéz, azért a legtöbben legalább átmenetileg sikerrel végzik azt. A munkahely - egy bármilyen szokványos munkahely - megtalálása alapvetően nem bonyolult forma, de hogy megfelelő munkát végezzük az már annál nehezebb. A legtöbben pénzért szeretnek dolgozni, jó fizetésért, és ezért bizonyos affinitásukkal bármit megcsinálnak. Mégis sokan panaszkodnak pár év után, hogy ez vagy az nem elégít ki őket. Mások, a bölcsebbek egyből már nem a munkára hajtanak, hanem a hivatás megtalálására.

Munka vagy hivatás? Mi a különbség a kettő között?

Munka lehet bármi, amiért fizetnek. Alapvetően ez is munkahelyi elfoglaltság mert a munka maga, az minden olyan tevékenység, amely aktív dolgokat, gondolatokat és tetteket követel meg tőlünk. A hivatás több ennél, egy olyan tevékenységi kör, mely irányába elhivatottak vagyunk. Valami, ami érdekel, amiben gyorsan fejlődünk másokhoz képest, ami motivál, amiben látunk tényleges értelmet, vagyis, hogy igen ennek van értelme, és hosszú távon végezhető.

A hivatás

A hivatás megtalálása borzasztó nehéz. Tréningek, munkahelyközvetítők szolgálják ezt, de a legtöbb alkalommal csak megközelítik az adott egyénnek való elfoglaltságot, a szülöttnek magának kell rájönnie véső soron, ráéreznie, hogy igen, ez nekem való.

Miért fontos megtalálni ezt a hivatást?

Pusztán azért, mert ez a hivatás elégedetté így egészségesebbé, boldogabbá tesz. Vagyis, ha természetünkkel összhangban hozunk létre egy munkahelyt, foglalunk állást, akkor hatékonyabban sikeresebbek, így fittebbek lehetünk. A kérdés csak az, hogy mi alapján kell, vagy tudunk megválasztani egy munkahelyet, hiszen főleg a kezdetben, ifjú korunkban, amikor meg kellene alapoznunk egy munkahelyet, akkor még nagyon tudatlanok és éretlenek vagyunk ennek eldöntésére, feltérképezésére.

Ez az időszak ezért meglehetősen kritikus. A mai rohanó korban 30-as éveinkre gyakorlatilag illik 2 nyelvet beszélnünk, a volán mögé ülnünk, és e mellé szép karriert befutnunk, beutazni több országot, családot alapítanunk gyerekeket nevelni, és egy szép otthont fejlesztgetni. Okkal kérdezhetjük, mi van? Ebben a rohanásban nem árt, ha olyan munkát végzünk, ami személyünkhöz illik. Nagyon gyakran emberek évtizedekig végeznek olyan munkát, amit nem kedvelnek igazán, vagy amiben nem tehetségesek és éppen ezért soha nincs sikerélményük.

Nagyon nehéz helyzet, hogy korunkban, társadalmunkban olyan hivatást végezni, ami nem divatos, szégyen, mondhatni ciki. A lelki érdeklődésűeket lebeszéljük a teológiáról vagy szociális munkás szakról, az empatikus szervezőket a miből fogsz megélni kérdésével. Ha valakinek szolgálói affinitása van, kinézzük azért mert takarítónő, vagy másokat, azért mert pusztán csak kényelmes irodai munkát hajlandó elvégezni. Azt gondoljuk, az emberek nem egyenlők, ugyanakkor követeljük egyenlőségüket valami egészen extrém helyzetben.

A hivatás ősi dolog

Az ember örök hivatása az isten örök szolgálata az univerzum részévé válás. Az ember örök kötelessége az is, hogy részt vegyen a társadalomban. Ahogy a szanszkrit nyelv ezt megnevezi a varnásramában.
Ez nagyon nehéz kérdés, hiszen a hinduizmus használja ezt a fogalmat, de ők a kasztokat fogadják el, sajnos már ez is belső degradáció. Kasztok lényege hogy valaki születhet vezetőnek, vagy éppen munkásnak. Éppen így nyugaton is, valaki szívesen lesz orvos, vagy épp egy ügyvéd ezt várja gyermekétől is.

Mi emberek, egyenlők vagyunk örök hivatásunkban az istennel szemben, de nem vagyunk egyenlők egy egészen más síkon, más az affinitásunk mint bárki másnak, és azért mert szüleink betöltöttek egy posztot, nem biztos, hogy arra mi is alkalmasak vagyunk.

Indiában ez a kaszt-bráhmanizmus lényege is. Valaki születhet papnak vagy szellemi embernek, szellemi vezetőnek. Ez kérem óriási tévedés, ahogy a szentírások is világosan kimondják: Azt végezd, amihez affinitásod van, de mindig törekedj a fejlődésre.

Nagyon fontos a társadalomban, a szociális közegben olyan feladatot végezzünk, melyet élvezünk. Nagyon fontos, hogy lelki affinitásunknak megfelelő munkát végezzünk. Ezáltal stresszmentesek lehetünk kiegyensúlyozottak, boldogok. Vagyis ez minden eredmény és öröm forrása. Ha az ember szellemileg megér, és tovább tud fejlődni a szellemi szolgálat felé, ez rendkívüli, de e nélkül önmagában a szívünkben hordva kötelességeinket de megtalálva megfelelő hivatásunkat is már egy lépcsőfoknyival közelebb vagyunk az értékelhető eredményekhez.