Információk, érdekességek

Bizony ott van, de csak rajtad áll, hogy oda fordulsz-e hozzá és megkérdezed: hogy van? Mit szeretne? Mire vágyik? Nagy valószínűséggel olyanokat mondana, amikre legyintenél elsőre, hogy azt bizony hiába is kéri… 

Mi kellene ahhoz, hogy igazán önmagad legyél és azt az életed éld, amire valójában a szíved mélyén vágysz? Még az is igaz a jelen időkben, hogy sokan nem is merik önmaguknak sem beismerni, elismerni, hogy mennyire más életet élnek, mint amiről valaha is álmodtak. A monotonizmus, a kollektív tudati manipuláció tökéletes dózisban áramlik a hétköznapokban és viszi magával a tömeget.

Bármelyik tábort is erősíted, az a jó hír, hogy mindig van választásod. Persze a legelső lépés, hogy önmagaddal őszinte légy, és merd kimondani, hogy nem jó. Ideje változtatni. És szorosan e mellé a kijelentés mellé tenném azt is, hogy megvizsgáld magadban, hogy is állsz Te a felelősségvállalással? Gondolom nem újdonság, hogy önmagad életéért csak Te felelsz. Mindaz, ami történik Veled, Benned, azért egyedül csak Te felelsz. 

Amikor ez a két pont tiszta. Ok: változtatnék, és igen: én vagyok a felelős mindenért, akkor egy olyan alapkövön állsz, amiről biztonsággal tudsz elmozdulni valami olyan irányba, amit Te választasz.

Az ember gyerek a legkiszolgáltatottabb élőlény a világban. Hiszen a születése pillanatától, sőt a mai divat szerint, már a születés is tud elég kiszolgáltatott lenni. Gondolok itt arra, amikor a születés orvosi- vagy anyai kényelemből kiválasztott császármetszés. A születés pillanatától legalább 3 évig a kis embergyerek függésbe kerül. Enni és tisztába kerülni sem képes egyedül. Viszonylag hamar ráérez ösztönösen arra, hogy tud számára megfelelő időben finomságokat kapni, tiszta pelust és szórakoztatás formájába jó társaságot. Aztán azt is hamar megtapasztaljuk, hogy mégsem mindig úgy jön az a finom étel, ahogyan szeretnénk vagy nem akkor. Lehet, hogy jobb, ha nem mindig vagyunk jó kedvűek és van igényünk jó társságra, mert az a szülők ritmusával ez ne feltétlen cseng össze. 

Amikor pedig a világot szeretnénk felfedezni, akkor lehet, hogy picit sok korlát közé szorulunk, mert állandóan óvni akarnak minket és többször halljuk azt, hogy nem szabad, mint azt, hú de ügyes vagy! És ez a pici kiszolgáltatott embergyerek el kezd alkalmazkodni a szokásokhoz. Először a családi szokásokat tanuljuk meg, aztán a kis közösségek, mint óvoda, iskola szabályait és szokásait. Ezek már keményebb blokkokat teremtenek bennünk. Ne biztos, hogy érzed a lelked mélyén az alapigazságot: mindig van választásod…

És ilyenkor el kezdünk bezárni. Zárjuk az ajtókat, húzzuk fel a falakat, csak azért, hogy ne sérüljünk. Évtizedeket élünk le úgy, hogy letanulunk önmagunkról és majd évtizedeket töltünk azzal, hogy visszatanuljunk és megtaláljuk azokat a kisfiúkat és kislányokat, akik valaha annyira, de annyira tudták, hogy az élet szép, hogy csodák vannak, hogy a nevetés a legszuperebb meditáció, hogy a játék öröme mindennél motiválóbb, hogy nem kell félnünk, mert mindig van más választás. Annyi csoda van az embergyermekben…

Szóval hol van Benned az a kislány vagy kisfiú, aki valaha voltál? Szánj rá pici időt arra, hogy behunyt szemmel kapcsolódsz hozzá és megkérdezed: mire vágyik? 

Bármit is gondolsz, de Benned is ott él. Keresd meg és beszélgess vele! Tedd ezt úgy, hogy tudod, hogy minden korlát, szabály, intelem ellenére is pár évesen tudtad, hogy mindenre képes vagy, hogy nevetni jó és feltölt, megnyugtat és energiával tölt el. Emlékezz mennyire bátor voltál, mennyire fontosak voltak a barátaid, és mennyi erőt adott, amikor bandáztatok! Emlékezz arra, milyen csoda van abban, amikor este együtt vacsorázik a család és mesélnek a gyerekek a maguk kalandjairól, amikor egymásra néznek a szülők és szeretet, tisztelet és odafigyelés van a tekintetekben. Milyen finom érzés, amikor a szülők megölelik egymást, amikor a gyerekeket ölelésben tartjuk, mennyi erő van ebben…

Keresd meg a belső gyermeked és kapcsolódj vele! Kérdezd és varázsoljatok együtt most!