Információk, érdekességek
A nőiség csodája - április
2026. április 17.
Leendő gyermekével kapcsolatban mindenkinek vannak fantáziaképei. Ezek nemegyszer az anya be nem teljesült vágyainak megvalósításáról vagy gyermekkori álmainak beteljesítéséről szólnak.
Elfogadás, alkalmazkodás és megbocsátás
Máskor számtalan belső ellentmondás rejtezik az anyában. Például, amikor valaki gyermekében mindig nyugodt, halk szavú kicsi után világot rengető művészt lát maga előtt, vagy a rendre szófogadó és engedelmes gyerek később nagy formátumú feltaláló lesz, akkor a két elvárás messze nincs szinkronban egymással. Vagyis látnunk kell, hogy családunk egy olyan emberrel fog bővülni, akihez kénytelenek leszünk mi alkalmazkodni. Tehát az elfogadás mellett az alkalmazkodás művészetét is tanácsos felvenni belső gyakorlataink közé.
Gyermekünkkel kapcsolatos tervezgetéseink legtöbbször külsőségekben, főként az anyagi-fizikai világ síkján mozognak. A gyermek nemétől, szeme színétől, alkatától, a kiságy formáján és a pelenka típusán át a játék mackó méretéig terjednek. De vajon tervezünk-e önmagunkkal kapcsolatban is valamit?
Természetesen mindenki jó, sőt a lehető legjobb anya, szülő szeretne lenni. Sok kutató állítja, hogy a tökéletességre való törekvés - azon túl, hogy hiú ábránd - nem teljesíti be a hozzá fűzött reményeket, sőt az egész családi közösség számára ártalmakat rejt magában. Elegendő tehát "elég jó" szülőnek lenni. Ehhez azonban az szükséges, hogy önmagunkkal kapcsolatban is "elég jó" terveket szövögessünk, mégpedig az önismeret érzékeny szálaival.
Tudnunk kell magunkról, hogy milyenek is vagyunk valójában, melyek a jellemző tulajdonságaink, mit várunk az élettől, mit tartunk létezésünk fő feladatának, hogyan vélekedünk a világról és környezetünkről, s mi hogyan és milyen szerepkörökkel helyezkedünk el benne. Ismernünk kell azokat az eszközöket is, amelyeket céljaink megvalósítása érdekében szoktunk alkalmazni, egyszóval tisztában kell lennünk módszereinkkel. Azt sem árt tudnunk, hogy nem vagyunk-voltunk-leszünk tökéletesek, de igyekezzünk hibáinkkal, gyarlóságainkkal együtt elfogadni, sőt szeretni önmagunkat.
Vagyis az elfogadás és az alkalmazkodás mellett a megbocsátás művészetében is jártasságra kell szert tennünk. S ha gyermekünket majd olyannak tudjuk elfogadni, amilyen, ha megfelelő mértékben és módon vagyunk képesek hozzá alkalmazkodni és időről időre őszintén bocsátunk meg neki, akkor bizonyos, hogy szeretni, sőt jól szeretni is tudjuk majd őt.
Ezeket az élet művészetéhez tartozó tulajdonságokat - talán paradoxnak tűnő módon - először mindig önmagunkkal szemben kell kifejlesztenünk, s csak ezután válunk képessé és éretté arra, hogy másokkal kapcsolatban is gyakoroljuk.
A harmonikus anya-gyerek kapcsolatban e művészeti síkok hozzák majd létre azt a csodálatos szinkront és együttlétet, amelyben megtapasztalhatjuk, hogy gyermekünk minden, az önállósodás felé megtett új lépése nemcsak öröm, hanem élet-esztétikai, élet-szépségi élmény is.
Végső soron gyermekünk nevelése hosszú alkotási folyamat, ahol a másik ember iránt tanúsított áldozatkészségünkben és a vele való egységben önmagunk igazi arcát pillanthatjuk meg.
Feuer Mária
pszichopedagógus
Álterhesség
A menstruáció kimaradásának különleges, ritka esete az álterhesség. Ez az elváltozás egészen egyértelműen bizonyítja a lelki tényezők testi tünetekbe fordulásának folyamatát. Az álterhes nők ugyanis nemcsak a terhesség szubjektív tüneteit - hányinger, hányás, étvágynövekedés, teltségérzés - mutatják, hanem a terhesség csaknem valamennyi "objektív" elváltozása is megfigyelhető náluk. Elmarad a menstruáció, megduzzadnak a mellek, az emlőbimbó és a bimbóudvar sötétre színeződik. A has felfúvódik, s a bélgázok halmozódása következtében a has oly mértékben megnő, hogy az asszony teste az elôrehaladott terhes nők alakjához válik hasonlatossá. A fokozott bélmozgásokat az asszony magzatmozgásként éli meg, "szülési" fájdalmak jelentkezhetnek, sőt megindulhat a tejelválasztás is. Évtizedekkel ezelőtt, amikor a nőgyógyászoknak még nem állt rendelkezésükre ultrahangkészülék, és a terhesség nyomon követésében mindössze a kezükre hagyatkozhattak, egyáltalán nem volt könnyű az álterhesség diagnózisa. A rossznyelvek szerint egy alkalommal az is előfordult, hogy miután a "gyermek" sehogy sem akart megszületni, túlhordás miatt végzett császármetszés során derült ki az álterhesség.
A betegség hátterében mindig fellelhető a gyermek utáni rendkívül erős vágyakozás, ami azonban a felelősségtől való félelemmel párosul. Ha az álterhesség egyedülálló, magányosan élő nőnél lép fel, akkor valószínű, hogy a szexualitás és az anyaság közötti konfliktusról van szó. Az asszony a női szerepnek csupán az egyik oldalát vállalja fel: úgy szeretné elérni a hőn áhított anyaságot, hogy abban az elutasított, lenézett "szennyes" szexualitásnak ne legyen szerepe.
Az álterhességet az orvostudomány már az ókortól ismeri, maga Hippokratész tizenkét esetről számolt be. Mindazonáltal az álterhesség meglehetősen ritka, bár a legtöbb nőgyógyász praxisa során legalább egyszer találkozik vele. Ilyenkor nagyon diplomatikusan kell viselkednie: lehetővé kell tennie, hogy a nő súlyosabb lelki trauma és méltóságának sérelme nélkül léphessen ki a helyzetből.
A leghíresebb Tudor Máriának, Anglia első királynőjének esete. Mária VIII. Henrik királynak és első feleségének, Aragóniai Katalinnak leánya volt. Mint a történelemből közismert, Henrik király eltaszította feleségét, válása, melyhez a pápa nem adta áldását, vezetett az egyházszakadáshoz, és az anglikán egyház kialakulásához. Azt is tudjuk, hogy VIII. Henrik király még ötször nősült, és hat felesége közül hármat kivégeztetett. Nem csoda hát, hogy gyermekei szexuális zavarokkal küszködtek. Mária, aki ünnepelt királykisasszonyból hirtelen kitaszított "fattyúvá" vált, ifjúkorát a világtól elzárva egy kolostorban töltötte.
Miután öccse, VII. Edward korai halála után trónra került, tűzzel vassal irtotta az új vallást, ezért "Véreskezű" Máriaként vonult be a történelembe. A katolikus világ leghatalmasabb uralkodójának, V. Károly német-római császárnak fiához, Spanyolországi Fülöphöz ment feleségül. Az esküvő káprázatos külsőségek között ment végbe. Arról, hogy mi történt utána a hálószobában, nem szól a fáma. Minthogy a frigy minden kétséget kizáróan politikai indíttatású volt, nem feltételezhető, hogy az ara bájosnak csak igen nagy jóindulattal mondható külseje túlzottan nagy hatást tett volna az ifjú férj érzékeire. Mindenesetre valószínű, hogy ennek ellenére megtette a kötelességét, hiszen a trónörökös mindkettejük számára létfontosságú volt. Fülöp Spanyolország és Anglia egyesítését várta az új jövevénytől, Mária pedig trónjának megerősödését, hogy keresztezze féltestvérének, a nagyra törő Erzsébetnek (a későbbi I. Erzsébet) terveit.
Mária azonnal "teherbe esett". Erős hízásnak indult, teste a terhesség valamennyi jelét mutatta. Eltelt kilenc hónap, minden készen állt a szülésre. A palota körül hatalmas tömeg gyülekezett, hogy méltóképpen ünnepeljék a trónörökös születését. Fülöp és Mária levelet írtak magas egyházi méltóságoknak, hogy tudassák a kis herceg - hisz mi más lehetne? - születését, csak a dátum helye maradt üresen. Múltak a hetek, sőt hónapok. Mária váltig állította: a trónörökös él, nincs semmi baja, hiszen változatlanul érzi a magzatmozgásokat. Mivel lázadástól tartottak, elhíresztelték, hogy Mária fiúgyermeknek adott életet. Ennek örömére Londonban hálaadó istentiszteletet tartottak. Tizenkét hónap után egy nagy tudású ír orvost hívtak az udvarba, aki megállapította, hogy a királynő egyáltalán nem is volt terhes: a trónörökös utáni megszállott vágyakozása okozta a tüneteket.
Ezt követően Fülöp igen hamar elhagyta feleségét és Angliát. Máriát a kettős csapás annyira megviselte, hogy elméje megháborodott. A trónon I. Erzsébet követte, uralkodásával kezdődött Anglia fénykora. Mindezek alapján elmondható, hogy az angol történelem egy döntő fordulata, mely Anglia fénykorához vezetett, végső soron egy álterhességnek volt köszönhető.
dr. Valló Ágnes
belgyógyász szakorvos
A ciklust nem tartó vérzések
A nők túlnyomó többségének "normális" menstruációs ciklusa van. Ez azt jelenti, hogy 28 naponként jelentkezik a havivérzés, és körülbelül 5-6 napig tart. Azonban, ha valakinek nem így jelentkezik a menzesze, az még nem jelenti azt, hogy az ő ciklusa "nem normális"; legfeljebb nem szokványos.
Mi fér bele a szakmai szempontból elfogadható ciklusba? Lehet a ciklus rövidebb (23-27 napos) vagy hosszabb (29-35 napos). Ezek természetesen nem számítanak kórosnak. A vérzések hosszát illetően a 3-7 nap közötti tartam elfogadható.
Mi számít kórosnak? Kóros a ciklust egyáltalán nem tartó, ritka, 60-90 naponkénti vérzés. Ilyenkor a peteérés hiánya feltételezhető, és kivizsgálást igényel. Igen fontos, hogy ebben az esetben kifejezetten káros a fogamzásgátló tabletta használata: ugyan napra pontosan meghozza a vérzést, de azáltal, hogy leállítja a petefészek hormonműködését, a későbbiekben komoly szövődményt okozhat. Például megakadályozhatja a kívánt teherbeesést.
A három hétnél rövidebb ciklus is kivizsgálást igényel, és persze kezelést is. Hiszen ilyenkor komolyabb vérszegénységgel is számolhatunk: akkora a vérvesztés, amelyet már nem tud a vérképzés pótolni.
Végezetül ugyancsak kezelést igényel a túl erős vagy túl hosszú (de ciklust tartó) vérzés. Ilyenkor viszont jó hatású lehet a fogamzásgátló tabletta alkalmazása. Az csökkenti a vérzést, megszünteti a menstruációs fájdalmakat és nem mellesleg - biztosítja a megbízható védekezést is.
dr. Bárány János
nőgyógyász
Genodinamika - avagy a horoszkóp titka
A születés idejére diagramot készítünk, amelyben személyiségjegyekre lebontva ábrázoljuk a veleszületett energiák minőségét, milyenségét, mennyiségét. A diagram jelzi a C. G. Jung által meghatározott: magatartási módokat, (extrovertált, introvertált), és felvilágosít a korosztályonként meghatározható, "kollektív tudatról". Tájékoztat a Hippokratész szerinti temperamentumtípusról, a környezeti tényezők által kiváltható (idegrendszeri alapon működő) megnyilvánulásáról, a lehetséges kockázati tényezőkről, illetve a válsághelyzetben várható magatartásról. Ezáltal támpontot, "hozzáférési lehetőséget", nevelési segítséget nyújt a személyiség formálásához - fejlesztéséhez. Például, ha a veleszületett energiák információja alapján a vizsgált személyre: "vezető szerepvállalás, céltudat, határozottság, érdekeinek, értékrendjének megfelelően választ, akarat és határozott becsvágy irányítja" - jellemző, akkor kezdeményezőkészségét, lendületét kiemelve rábízott feladatokkal érdemes ezt a lendületet a közösség érdekében értékesíteni.
Kónya Katalin
genodinamikus