Információk, érdekességek

Az egészséges élet 9 pilléréről szóló cikksorozatunk második részében most a táplálkozásról gondolkodunk el. (Az első része itt olvasható, és a méregtelenítésről szól) 

Dr. Oláh Andor orvos - természetgyógyász (1923-1994) érdeklődése a múltszázad 50-es éveiben fordult a természetes gyógymódok felé. Miközben szellemi példaképe Mahatma Gandhi volt nagy elszántsággal kutatta fel a magyar népi orvoslás értékeit is. Véleménye szerint a múlt és a jelen természetgyógyászati vonatkozású tapasztalatait ötvözni kell az egészségmegőrzés érdekében és ehhez változásokra van szükség. Létrehozta a reforméletmód fogalmát, lefektette az egészséges élet kilenc alapelvét, amelyet Reformkonyha c. ( Dr.Oláh – Vadnai – Kállai 1985) könyvében is népszerűsített. 

Ennek második fontos pontja a táplálkozásról szólt, melynek lényegét a mértéktelen hús, zsír, cukor fogyasztás ellenpéldájaként a vegetáriánus, ill. laktovegetáriánus táplálkozásban határozta meg. Ez a táplálkozási modell a múltban nem volt teljesen idegen hazánkban sem.

Idézet a könyvből: 
„1883-ban alakult meg a Magyarországi Vegetárius Egyesület (később Magyar Vegetárius Egyesület). Az 1910-es években székhelye Budapesten a Rákóczi út 9. szám alatt volt. Az alapszabály szerint az egyesület egyik célja: „Mértékletességet ébreszteni, valamint ezen erények iránti hajlamot tágabb körökbe vinni, meghono¬sítani." A 30-as években nemcsak vegetárius éttermek voltak Budapesten, hanem természetes gyógymód-szanatóriumok is a fővárosban és vidéken. Ilyen volt például ifj. dr. Rusznyák István „hústalan diétás üdülőpanziója" Balatonföldváron, ahol - orvosi irányítás mellett nap és légfürdő, vízkúra, gimnasztika, masszázs, strand, hús nélküli diétaformák, böjt, Schroth- és nyerskoszt kúrák állottak a betegek rendelkezésére. Később 1948. a „fordulat éve" után, a személyi kultusz éveiben, csírájában elfojtottak minden ilyen jellegű tevékenységet, megszüntették a vegetárius egyesületet is „minden hasznos létesítményével együtt. Megszakadt a természetgyógyászati, életreform könyvek kiadása is, egé¬szen 1985-ig.”

 

1990-ben Oláh doktor iskolájában kezdetem ismerkedni a természetgyógyászattal. Személyesen tapasztaltam meg azt az elhivatottságot, amivel a reforméletmódot népszerűsítették. Nem voltak még újabb és újabb irányzatok. Ekkoriban kezd nyílni a „szabad termékpiac” amely később elönti az országot nyugatról érkezett táplálék-kiegészítőkkel és divatos étrendekkel. Az egészség üzletté alakul és a nagy számban magukat önjelölten szakértővé előléptető – gyakorta képzetlen! ál-természetgyógyászok egy jelentős része (ma is) próbál pénzt csinálni a hiszékenység, tudatlanság kihasználásával. 

Divatnyavalyák drága kezeléssel 
Kezdetben vitaminhiányosak voltunk, később a Candida támadott minket. Felborult a sav-lúg egyensúlyunk, antioxidáns és oxigénhiányunk is lett. Manapság a glutén és a laktóz tizedeli sorainkat, nem a mozgáshiány. De mindenre volt és van megoldás. Kiéheztetjük a gombát, lúgosítunk, oxigénnel dúsított vizet iszunk. Nap és légfürdők? Vízgyógyászat? A reform életmód már a múlté?  
 

Tekintsük át miként állunk a reformkonyha alapgondolataival ma. 

A reformtáplálkozás fő irányvonala a vegetáriánus étrend népszerűsítése volt.  Ez soha nem lett igazán elterjedt. Kínában, pl. a lakosság 4-5 % - a, Olaszországban 10, Lengyelországban 3, Spanyolországban 3% - a tartozik ebbe  körbe.  Magyarországon csak becsült érték van és ez a szám nem éri el a 2 %-ot.  
 

Kajacsata – másképp

Abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy hazánkban „táplálkozás háború” dúl. Már nem a gyorséttermek jelentik a fő ellenséget. Olyan régi életfontosságú táplálékok, mint a tej, a gabona, a hús vagy éppen a zöldség képeznek barátot vagy ellenséget attól függően, hogy fogyasztójuk melyik oldalon áll, milyen hitrendszer szerint választja meg eledelét. 

Mindenki saját igazát hangoztatja miközben mérgezőnek nevezi a számára nem szimpatikus ételt. Kevés helyen hallunk arról viszont, hogy az evés természetes folyamat, a biológiai élet elkerülhetetlen része semmi más. A táplálék megválasztásának nem elvi (hitrendszeri) vagy áltudományos érveknek kell érvényesülni, hanem a józanésznek. 

Ma a „helyes” táplálkozásról könyvek tömegei jelennek meg és természetesen minden valamire való női magazin is tartalmaz jobbnál jobb táplálkozási ötleteket. Sokszor azonban azt tapasztaljuk, hogy nemcsak nem helyes a megválasztott divatos étrend, hanem néha káros is. 

Ha körülnézünk tudatosabb, nem a magazinok egészségromboló, gyors diétáit tartó pácienseink és ismerőseink körében, érdekes képet kapunk.

• Az egyik ember saját vércsoportja szerint választja meg a táplálékát.

• Vannak vegák, vegánok, nyersevők, 

• Olyan is akad, aki „Norbi update” rendszerét követi.

• Mások Atkins urat tartják mérvadónak.

• A természetgyógyászat iránt érdeklődők többen a makrobiotikát szeretik, a szigorúbbak Mazdaznan elvek szerinti táplálkozást tartják jónak.

• Sokan kedvelik a Paleolit rendszert, 

• Vannak, akik testtípusuk szerint táplálkoznak, mert „nem vagyunk egyformák”

• Vannak, akik zsírdiétát, mások kalória számlálós, vagy zsírmentes diétát tartanak

A sor szinte végtelen hosszan folytatható. 

 

A cikknek nem célja, hogy állást foglaljon a témában, de annyit azért megjegyzünk, ha megvan a lehetőség ahhoz, hogy valaki válasszon a táplálkozásformák között, akkor a világ lakosságának kisebb, szerencsésebb feléhez tartozik. 

 

A kedves olvasó figyelmébe ajánlom azt a tényt, hogy a táplálékkal való kombinációs „játék” csak ott lehetséges, ahol van sokrétű (sokszínű) élelem. Ma az általános vélekedés szerint a mértékletesen összeállított vegyes táplálkozás megfelelő az emberek nagy részének, de ugyanilyen jó a helyesen felépített vegetáriánus étrend is. Evvel legalább alkalmanként élni kellene. Oláh doktor munkája ehhez adott támpontot. Érdemes a mai gazdasági és élelmiszerpiaci megfigyeléseink birtokában újra gondolni - érdemes újraolvasni