Információk, érdekességek

Figyelj már ide! – ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar)

2024. május 10.

Ez egy olyan állapot, ami azt jelenti, hogy a gyerek nehezen tud sokáig egy helyben maradni vagy figyelni.

Gyakran úgy érezhetik a szülők, mintha a gyerekben rengeteg energia lenne, és ezért nehezen tudja visszafogni magát. Nehéz neki csendben ülni az iskolában vagy várakozni egy sorban.

Emiatt lehet, hogy figyelmetlenebb vagy hiperaktívabb lesz, mint más gyerek. Az is lehet, hogy hamarabb unatkozik olyan helyzetekben, ahol nem történik sok izgalmas dolog.

Fontos megjegyezni, ez nem azt jelenti, hogy a gyerek rossz vagy rosszul nevelték őt.

Az ADHD egy olyan zavar, amit az emberek agyában egy adott rész okoz. Ez nem a gyerek hibájából ered. Sok gyereknél megfigyelhető. Sokszor a megfelelő támogatással és néhány kis trükkel a gyerek nagyon sikeresen tud boldogulni az életben.

Melyek lehetnek a tünetek?

Az ADHD különböző módon jelentkezhet, és a tünetek mértéke is eltérő lehet. Az alábbiakban olyan lehetséges tüneteket sorolok fel, amelyek arra utalhatnak, hogy egy gyereknek ADHD-ja lehet.

• Figyelemhiány. Nehézség a figyelem fenntartásában, gyakran elkalandozik, nehezen tudja végigcsinálni a feladatot vagy a játékot.
• Hiperaktivitás. Folyamatos mozgásigény, nyugtalanság, nehézség a csendes tevékenységekben való részvételben.
• Impulzivitás. Agyban gyorsan felmerülő ötletek, a cselekvések végrehajtása anélkül, hogy előtte alaposan átgondolná.
• Figyelmetlenség a részletekre. Nehézség lehet az apró részletek észrevételében vagy a tevékenységek pontos elvégzésében.
• Házi feladatokkal kapcsolatos nehézségek. Az otthoni munkák vagy a házimunka elvégzése nehezen megy, gyakran azért, mert nem tud a feladatra összpontosítani.
• Idővel való gazdálkodási nehézségek. Eltékozolja az időt, nehézség lehet a határidők betartásában.
• Feledékenység. Gyakori a dolgok elfelejtése, pl. kulcsok, feladatok vagy fontos dátumok terén.
• Kommunikációs nehézségek. Nehézség lehet a megfelelő időben és módon történő kommunikációban.
• Szervezetlenség. Nehezen találni rendet a környezetében, gyakran elvesznek tárgyak vagy elfelejt fontos dolgokat.
• Koncentrációs nehézségek. Problémák lehetnek a figyelem összpontosításával, pl. az órán vagy egy könyv olvasása közben.

Ezeken kívül fontos megjegyezni, hogy a tünetek kombinációja és súlyossága nagymértékben változhat egy gyereknél a másikhoz képest. Minden esetben érdemes szakember segítségét kérni az ADHD-diagnózis felállításához és a megfelelő kezelési terv kidolgozásához.

Bakancslista

2024. május 09.

A vágyaknak nem kell időkorlátot szabni, azokat bármikor le lehet jegyezni és bármikor meg lehet valósítani.

Divatos lett mostanában a „bakancslista”. Talán van is, aki eljátszott már a gondolattal, hogy készít egy személyes kívánsággyűjteményt, tele csupa számára kedves dologgal (elsősorban tevékenységgel). Ki tudja, talán ténylegesen le is gyártotta már ezt a listát? Készített belőle
színes gondolatbuborékokat, válogatott fotókat, esetleg rajzolt hozzá szimbólumokat is. Különösen évkezdéskor kerül elő sokszor a bakancslista-készítés gondolata. A vágyak sokszor egész életünkre vetítve fogalmazódnak meg egy ilyen listán. Megmutatva, hogy milyen személyes szükségletek vezetnek bennünket. Ezek a listák megmutatják, hogy mi az, ami foglalkoztat bennünket. Szükségleteink mintázata rajzolódik ki bennük. Ahogy pedig mögéjük nézünk, gondolataink és érzelmeink – tehát belső mozgatóerőnk is őszintén megmutatja magát néhány pillanatra. A haladó „úton járók” a vágyakból tudatosan terveket is készítenek. Ők komolyan veszik a belső hívást és megpróbálnak utánajárni, vajon mi dolguk van azzal a visszatérő kóbor elgondolással.

Mások meg sokszor öntudatlanul teremtik meg legmerészebb vágyaikat, meg is feledkezve arról, hogy milyen régóta és mennyire nagyon akarták ezeket. Mindenkinek megvan a maga életfilozófiája, hite, világnézete. De talán általános érvényű igazságként kijelenthető:

Testünk-lelkünk sóvárog az újabb és újabb megtapasztalásokra, amikben nem is igazán a puszta történés a fontos, hanem a mögöttük megbúvó érzelmi hatás.

Gyógyszerek, amelyek nem hagynak aludni

2024. május 09.

Az alvászavarok rendkívül gyakoriak. Minél idősebb valaki, annál inkább küzd az éjszaka ébren tartó „démonjaival”.

Elalvási nehézségek, átalvási problémák egyaránt keservessé tehetik az éjszakákat, ill. kialvatlanná, feszültté a nappalokat. És nem szabad elmenni amellett sem, hogy a kialvatlanság számos súlyos, krónikus betegség rizikófaktora, így pl. a cukorbetegség és a magas vérnyomás is gyakoribb, ha valakinek nem pihentető alvással telnek az éjszakái. Ha az alvászavarok okait keressük, nem árt figyelembe venni azt sem, hogy milyen gyógyszer(eke)t szed az illető, hiszen több hatóanyag esetén igazolt az ébren tartó, alvászavart okozó (mellék)hatás. Nem ritka tehát, hogy a nyugtalan éjszakák bizonyos gyógyszerek szedésével függnek össze. Érdemes erről a kezelőorvossal és a gyógyszerésszel is beszélgetni! A gyógyszerbevételi időpont megváltoztatása (pl. esti helyett reggeli gyógyszerbevétel) vagy egyes esetekben a dózis megváltoztatása (pl. dóziscsökkentés) eredménye vezető lehet.

Mely gyógyszerek okozhatnak álmatlanságot?

Az antidepresszáns gyógyszerek szedése különösen gyakran jár együtt alvászavarral. Aki például fluoxetin vagy paroxetin hatóanyagú tablettát vagy kapszulát szed, gyakran szembesülhet azzal, hogy az agya éjjelente is „túl aktív”, nem tud álomba szenderülni. Hasonló mellékhatásúak lehetnek az időskorúaknál gyakran alkalmazott agyi keringésserkentők (pl. piracetám hatóanyag).

A vízhajtók is okolhatók a nyugtalan éjszakákért. Ha teli a hólyag és jelentkezik a vizelési inger, akkor oda az alvás nyugalma. A vízhajtók sok vérnyomáscsökkentő gyógyszerben is megtalálhatók (pl. HCT rövidítés a gyógyszeresdobozokon), és a gyakori éjjeli felébredés miatt zavarják az alvást.

Mit lehet tenni?

A napi 1×1 adagolás szerint szedett antidepresszánsok vagy vizelethajtók bevételi időpontját célszerű (este helyett) reggelre időzíteni; ez sok álmatlan éjszakától kímélheti meg a betegeket. Ha tehát valakinek napi 1 furoszemidtartalmú vízhajtót kell bevennie, javasolt, hogy azt ne este, hanem reggel vegye be!

A mellékhatások tekintetében a vérnyomáscsökkentésre használt, régi típusú bétablokkoló hatóanyag (pl. metoprolol) okozta rémálmok miatti álmatlanság sem ritka. Az újabb típusú vérnyomáscsökkentőknél ilyen mellékhatásokról kevesebbszer számolnak be.

A pajzsmirigybetegeknél a nem megfelelően beállított adagú pajzsmirigyhormon-gyógyszer (levotiroxin) válthat ki alvászavarokat. Ha a kelleténél több levotiroxint szed a beteg, azaz túl magas a rendelt dózis, az álmatlanságot okozhat.

A fogyasztószerek közül az amfetaminszerű hatással rendelkező, illegálisan hozzáférhető hatóanyag, a fentermin szedése vezethet álmatlansághoz. Sokan internetről szereznek be bizonytalan eredetű fogyasztószereket, amik gyakran alvászavart okozó mellékhatású anyagokat tartalmaznak.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelésére alkalmazott szerek (pl. atomoxetin hatóanyag) szintén okolhatók az alvászavarokért.

A mániás betegeknél adagolt lítium esetében a nappal és éjjel ciklusok eltolódása következhet be.

A gyógyszerszedéssel összefüggő álmatlanság tehát nem ritka jelenség, olyan gyakran szedett gyógyszerek, mint a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású, vény nélkül kapható tabletták is okozhatják azt, hogy a szervezet elalvását előidéző természetes anyagnak, a melatoninnak a termelődése csökkenjen, és nehezebben menjen az elalvás. Fájdalomcsillapítóknál egy másik hatóanyagú szerre való váltás akár orvosolhatja is ezeket a „mellékhatásokat”.