Információk, érdekességek

6 bevált lépés párkapcsolati elhidegülés ellen

2024. május 31.

Elgondolkoztál valaha azon, hogy miért szűnik meg a kapcsolat, meghittség és csodálat két ember között? Hogy miért érzel egyre kevesebb szexuális vágyat partnereddel? Hogy miért tapasztalsz egyre nagyobb távolságot közöttetek? Hogyan lehet ezt megelőzni?  

Talán azért, mert te is részese vagy annak, hogy falat emeltél önmagad és partnered közé. Volt olyan valaha, hogy nem élvezted a szexet a kedveseddel, és mégsem szóltál egy szót sem? Mert attól féltél, hogy az megöli az áramlást, a jó hangulatot közöttetek? Vagy esetleg jó lett volna egy kis személyes tér, amiben csak te vagy egyedül, de féltél kimondani, nehogy csalódást okozz neki

A kapcsolati szeparáció okai

Mintha a partnerünkről való lekapcsolódásnak két oka lenne. Az egyik, hogy félek elmondani, hogyan érzek - félek kimutatni az igényeimet, vágyaimat, legmélyebb szükségleteimet. Mit gondolok, akarok valójában. A másik pedig, hogy nem akarom meghallani a másik igényeit, mert attól rettegek, hogy nem tudom kielégíteni azokat, nem tudok megfelelni nekik - csak akkor, ha lemondok magamról.

Az igazság elrejtése

Az igazság kimondása helyett a pillanatnyi békét választjuk, szőnyeg alá söpörjük a dolgokat, struccpolitikát folytatunk magunkkal és partnerünkkel szemben is – mert szeretnénk elkerülni a fájdalmat és veszteséget – így kapcsolatunkat lassan és észrevétlenül szabotáljuk, láthatatlan pókhálókat szőve partnerünk és magunk köré. “Ha kimondanám, úgysem változtatna semmit..” Így inkább a téglákat választjuk a nagy fal kiépítéséhez.

A védelmi falak megtörik az intimitást

Ezek a hideg falak megölik az intimitást – azt a finom áramlást és egységet, ami egy kapcsolat valódi alapja és mozgatórugója. A hitelességről és önfelvállalásról való lemondás nemcsak önmagunk megtagadását feltételezi, hanem ezáltal a valódi határaink elvesztését is. A határok megszűnése pedig arra lenne hivatott, hogy érzelmileg és szexuálisan kiszolgáltatottá váljunk – beleveszve a félelembe, kiszolgáltatottságba. A szorongásban és védtelenségben pedig sosem születik gyönyör, szexuális szikra, vonzalom. 

Hogyan tudjuk lebontani újra a falakat? 

A titok egy virágzó kapcsolathoz - maga a hitelesség. Légy valódi, őszinte, és ne csald meg önmagad! Ez pedig önmagadban kezdődik. Sokan elfelejtik, hogy a valódi kapcsolat rólad szól, amit sosem szabad feláldozni semmiért. Ehhez az első lépés újra, hogy hajlandó legyél szembenézni avval, hogyan érzel – és nemcsak akkor, amikor kényelmes. Olyankor is, amikor megítélnéd magad, vágyaidat.

Ez azoknak is kihívás lehet, akik azt gondolják, hogy nekik ez könnyen megy, mert nincsenek nagyon egyértelmű vágyaik, és általában csak sodródnak az árral. Gyakran pont azok azok, akik a legjobban félnek a mély kapcsolódásoktól, és a valódi intimitástól. Azok, akik nem képesek meghúzni valódi határaikat, és mederbe terelni önmagukat. De vannak, akik azt mondják: a félelem azt jelenti, nagyon fontos. 

Lelki és mentális okok a betegségek mögött

2024. május 31.

A holisztikus szemléletet követve érdemes tudatosítanunk, hogy a fizikai test táplálása és karbantartása mellett ugyanilyen fontos az érzelmeinket, a lelkivilágunkat és a gondolatainkat is megfelelően gondozni. Hiába a tökéletesen egészséges test, ha valaki rideg vagy egyenesen gyűlölködő magatartást tanúsít másokkal szemben, ha képtelen az érzelmeinek megélésére a kapcsolataiban, vagy nem tud megbocsátani egy régóta dédelgetett sérelmet. A negatív érzelmek, mint a harag, a neheztelés, az önvád, a félelem, a szorongások, az aggodalmak valós romboló hatást gyakorolnak nemcsak lelki, de hosszú távon testi egészségünkre is, csakúgy, mint a negatív gondolatok, a sajnálkozás, az ítélkezés.  

A betegségek az esetek nagy többségében éppen amiatt fejlődnek ki, hogy a tünetek révén ráirányítsák a figyelmünket egy-egy ilyen téves érzelmi vagy gondolati beakadásra, ismétlődő mintára, amelyet szükséges lenne elengednünk, megváltoztatnunk.

A betegség sokszor egy sajátos hibajelzés – a lélek üzen a testen keresztül, hogy valami nem stimmel. A fizikai tünet gyakran azt jelzi, hogy egy érzésnek, gondolatnak, egy szükségletnek, önmagad egy aspektusának, részének nem adtál elég energiát, nem figyeltél rá oda kellő mértékben. A „hiba” tehát nemcsak a testben lehet, a lelki, emocionális vagy mentális tényezők ugyanúgy képesek testi tüneteket eredményezni, mint a fizikai test meghibásodásai. A betegség egyfajta felhívás, hogy ideje visszatérnünk az egységbe. Ideje helyreállítani a rendet, az egész-ségünket. Ideje változtatnunk azon, mit gondolunk önmagunkról, hogyan érzünk önmagunkkal, másokkal kapcsolatban, milyen mintákkal, értékrendszerekkel azonosítjuk magunkat.

Hogyan gondoljuk magunkat betegre?

Vagyis, hogyan lehetséges a gondolatainkkal, az érzelmeinkkel megbetegíteni önmagunkat? Bár ez elsőre elég abszurdnak tűnik – ki akarná magát szántszándékkal megbetegíteni? –, de ha elfogadjuk, hogy a gondolataink és az érzelmeink is egy bizonyos mennyiségű energiatöltettel bírnak, akkor nem nehéz elképzelni azt sem, ha gyakran gondolunk valamire, azzal egyre jobban megerősítjük azt az adott dolgot vagy eseményt, egyre erősebb lesz a rezgése, míg el nem kezd konkrétan megvalósulni az életünkben. Ez természetesen a folyamat leegyszerűsített sémája, de a lényeg ez: aminek figyelmet, energiát adunk, amivel kapcsolatban erős érzelmeket vagy gyakori gondolatokat táplálunk, az nagyobb valószínűséggel megjelenik az életünkben, mint amivel nem foglalkozunk.

Ha például a családunkban minden anyai ági nőrokonunknak mellrákja volt, valószínűleg sokat gondolunk erre a témára, elég sokszor találkoztunk vele a közvetlen környezetünkben ahhoz, hogy a mellrák „rezgése” jelen legyen a gondolatainkban. Lehetséges, hogy ehhez valóban társul egy „genetikai” hajlam, ám ha ezt folyamatosan megerősítjük a mellrákra irányuló gondolatainkkal és esetleg még erőteljes érzelmeket, például félelmet is táplálunk azzal kapcsolatban, hogy talán nálunk is diagnosztizálják, emiatt rendszeresen keressük a csomókat a mellünkben, rettegve attól, hogy találunk is  – mindez összeadódva már elég erős „energiacsomagot” jelent ahhoz, hogy valóra váltsuk a félelmeinkkel (nagyon erős érzelmi energia!), a negatív gondolatainkkal felerősített örökletes hajlamunkat.

Mit tükröznek belőlem a körülöttem lévő emberek?

2024. május 30.

Kapcsolataink akarva-akaratlanul is rengeteget elárulnak rólunk: családtagjaink, ismerőseink, barátaink, még a szomszédunk is tükrözi személyiségünk egy részét. Sosem véletlen, hogy éppen kivel milyen viszonyt ápolunk - mindez árulkodik személyiségünkről, jellemünk változásáról. Ha képesek vagyunk így tekinteni viszonyainkra, sokmindent megtanulhatunk önmagunkról és a kapcsolatainkat is jobbá tudjuk tenni. Ez a szemlélet nemcsak az önismerethez, hanem a sokkal jobb társas kapcsolatokhoz is kulcsot ad!  

Kapcsolatainkon nem csak az emberekkel való kapcsolatot értjük. Minden mással is kapcsolatban állunk, ami a környezetünkben előfordul. Ilyenek az állatok, a növények, a tárgyak, a pénzünk, a lakásunk, és aki hisz benne, annak ilyen Isten is. Ha energiáinkat, frekvenciánkat megváltoztatjuk, megváltozik a környezetünkkel való kapcsolatunk is.

Vizsgáld meg a környezeted!

Milyen kapcsolatban állsz vele? Milyen érzéseket táplálsz különböző emberek iránt? Ha úgy érzed, hogy kapcsolataid zűrzavarosak, itt az ideje megváltoztatni őket.

A kapcsolataid megmutatják, milyen a személyes rezgésed

Nem véletlen, hogy azok az emberek az ismerőseid, a barátaid, az a szomszédod, a férjed, akivel éppen élsz, akik között mozogsz.

Hogyan viselkednek veled szemben az emberek? Megértőek, támogatóak, kedvesek? Vagy ellenségesek, gátolnak, agresszívak?  A fejlődés mindig közösen történik, sosem egyedül. Ha te változol, változnak a kapcsolataid is.

Életed szereplőinek frekvenciája tökéletesen illeszkedik a tiédhez. Mindig azokkal az emberekkel találkozol, akikkel rezgéseid épp összhangban vannak.

A rezonanciádnak épp megfelelő ember felbukkan az életedben, és ha a frekvenciád, vagy az ő frekvenciája megváltozik, eltűnik. Kapcsolatainkat közösen hozzuk létre, és közösen szüntetjük meg. A nagyon eltérő rezgéssel rendelkező emberek általában nem jelennek meg egymás életében.

Amikor valakinek a frekvenciája a mi jó tulajdonságainkhoz illeszkedik, akkor szoktuk mondani, hogy „hasonló a hasonlót vonzza”. Ha pedig valaki rezgései a mi elfojtott, negatív rezgéseinkhez illeszkednek, akkor mondjuk, hogy „ellentétek vonzzák egymást”. Ilyenkor a másik épp az ellenkező végletben ragadt meg, mint mi.