Információk, érdekességek
Visszatartja a térdfájdalom a mozgástól?
2020. május 23.
Ha valaki a térdfájdalom miatt óvakodik a mozgástól, könnyen ördögi körbe kerülhet, hiszen az inaktivitás tovább rontja az ízületek állapotát. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arról beszélt, hogyan maradhat mobil a térdízület.
Mozogni kell – de nem mindegy, hogy mit
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgás – más egészségvédő hatásai mellett – egészségesen és mobilan tartja az ízületeket. Az ajánlások közt szerepel a Centers for Disease Control nevű szervezeté is, amely a heti legalább 2,5 órányi, közepes intenzitású mozgást tartja elégségesnek. Természetesen fájós ízületek mellett nem könnyű megtalálni a legmegfelelőbb mozgásformát. Szakértők szerint azoknak, akik térdfájdalmakkal, csípő- vagy hátfájdalommal küzdenek, a kisebb behatással járó mozgásformák az optimálisak.
A kisebb behatás ugyanis nem jelenti, hogy kisebb lesz egészségnyereség, mindössze arra utal, hogy az egyik láb mindig a földön marad, vagyis kimarad a mozgásból az ugrás és a földet érés. Ezzel kiküszöbölhető az ízületeket érő erős terhelés. Szerencsére sok ilyen alacsony behatással járó sportot lehet találni, mint például a jóga, a gyors gyaloglás, a vízi sportok, az úszás, a kerékpározás vagy a túrázás.
Térdfájdalom esetén is szükséges a mozgás
A térdfájdalommal, ízületi gyulladással küzdőknek különösen fontos, hogy az említett mozgástípusok valamelyikét iktassák be a mindennapjaikba. Ugyancsak ajánlhatóak ezek a sportok a csontritkulással élőknek és az idősebbeknek is, akik különösebb probléma nélkül szeretnék megőrizni ízületeik egészségét.
– Térd- és más ízületi fájdalom esetén is ajánlatos annyira aktívnak maradni, amennyire cs
A túl kevés vagy túl sok alvás súlyosbítja a felnőttkori asztmát
2020. május 19.
Az Allergiás, Asztmás és Immunológiai Megbetegedések Amerikai Kollégiumának (ACAAI) Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szaklapjában megjelent tanulmány szerint a túl kevés és esetenként a túl sok alvás is negatív hatással lehet az asztmával élő felnőttekre.
“Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a rossz minőségű alvás negatívan befolyásolja az asztma tüneteit a felnőtteknél. Tanulmányunk kimutatta, hogy az asztmás felnőttekre hasonlóan hat a túl kevés (vagy néha a túl sok) alvás is. A normál alvókkal összehasonlítva a keveset vagy sokat alvók esetében nagyobb azok aránya (45 százalékhoz képest 59, valamint 51 százalék), akik az elmúlt évben asztmás rohamot éltek át és tapasztaltak egészségi állapotuk miatt életminőség-romlást. Ezt az életminőség-romlást több napon át tartó gyenge mentális vagy fizikai teljesítmény jellemezte” – mondta el Faith Luyster, a kutatás vezetője.
A kutatás 1389, húsz évnél idősebb, asztmás felnőttet vizsgált. A résztvevők válaszai szerint a csoport 25,9 százaléka naponta legfeljebb öt órát, 65,9 százaléka 6-8 órát, 8,2 százaléka pedig legalább 9 órát aludt – írja az EurekAlert.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A átlagos időtartamot alvókhoz képest a keveset alvóknak nagyobb eséllyel volt az elmúlt évben asztmás rohamuk, száraz köhögésük vagy volt szükségük kórházi ellátásra. Lényegesen rosszabb volt az egészségi állapotuk, életminőségük is.
Ha magas a vérnyomásod, ellenőrizd a lábaidat is!
2020. április 30.
A perifériás verőérbetegség, vagy közismertebb nevén érszűkület Magyarországon több mint 400.000 embert érint, és az adatok is riasztóak: hazánkban rendkívül magas az érszűkület miatt végzett alsóvégtagi amputációk száma. A beavatkozások jelentős része elkerülhető lenne megfelelő életmóddal és a betegség korai felismerésével, időben megkezdett kezelésével.
A magasvérnyomás-betegségben szenvedők száma 3,5 millióra becsülhető Magyarországon, így ez a leggyakoribb betegség hazánkban. Az érszűkületben szenvedők 30-80 százaléka magasvérnyomás-betegségben is szenved.
Az érszűkület legfontosabb kockázati tényezői a kor, a dohányzás, és a cukorbetegség, de a túlsúly, a mozgásszegény életmód, és a magasvérnyomás-betegség is növeli az érszűkület kialakulásának kockázatát. Mivel az erek károsodása nem csak egyes szervekben, hanem a testen belül mindenhol kialakulhat, azok a magasvérnyomás-betegségben szenvedők, akiknél érszűkület kimutatható, az alsóvégtagi amputáció veszélye mellett veszélyeztetettek a stroke, szívinfarktus és a vesebetegségek szempontjából is.
Az alsóvégtagi érszűkület sokáig tünetmentes lehet, emellett a hasonló tüneteket produkáló egyéb megbetegedések (pl. egyidejű ízületi panaszok miatt) sokáig rejtve maradhat, ezért fontos a célzott szűrővizsgálatok elvégzése!
Szájszárazsággal, fogproblémákkal küzd?
2020. április 16.
A 2-es típus cukorbetegség alattomos kór, hiszen gyakran semmilyen tünetet nem okoz, csak akkor, ha már valamilyen szövődmény fellépett. Ilyenek lehetnek pl. a szájüregi problémák. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa azokat a panaszokat ismerteti, melyek diabéteszre hívhatják fel a figyelmet.
A diabétesz jellemző tünetei közé tartozik a szájszárazság, a csökkent nyáltermelés és a gyakori az ínyduzzanat, melyek következtében a száj nyálkahártyája fokozott kockázatnak van kitéve a különböző fertőzésekkel szemben.
A magasabb vércukorszint miatt ugyanis nagyobb a fertőzésveszély, a káros mikroorganizmusok gyorsabban szaporodnak el. Ekkor nemcsak a vér, hanem a nyál cukortartalma is megnő, ami fokozottan hajlamosít a fogszuvasodásra, különböző fog, fogágy betegségek és szájnyálkahártya-elváltozásokra.
A magas vércukorszint ráadásul lassítja a sebgyógyulást és a csontosodás is zavart szenved. Éppen ezért fontos, hogy a cukorbetegségben szenvedők rendszeresen, lehetőleg fél évente járjanak fogászati szűrésre!
Szájszárazság
A cukorbetegek sokszor tapasztalhatnak szájszárazságot, kevesebb nyáltermelést. Ennek oka többrétű lehet: okozhatja pl. a fokozottabb folyadékvesztés, dehidratáció, a diabétesz miatt fellépő veseelégtelenség, hiperglikémia, de akár gyógyszer mellékhatása is lehet! A szájszárazság nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is, hiszen ezáltal nő a fertőzésveszély, mivel a nyál segít megelőzni a káros mikroorganizmusok elszaporodását, tisztán tartja a szájüreget, semlegesíti a savakat. Ráadásul ekkor könnyebben berepedezhetnek az ajkak, a száj szélei is, mely igencsak fájdalmas érzés!
Fogíny/fogágy gyulladás
Nem ritka, amikor visszatérő fogíny-vagy fogágy gyulladás hívja fel a figyelmet a cukorbetegségre. A magas vércukorszint – ahogy már említettük- kedvez a kórokozók elszaporodásának, ami miatt gyulladás alakulhat ki. Ennek tünetei a vörös íny, fájdalom/érzékenység, gyakori fogínyvérzés, szájszag.
Leukémia – vajon mindig egyenlő a halálos ítélettel?
2020. április 06.
A leukémia, azaz a fehérvérűség igen veszélyes, sürgős kezelést igénylő megbetegedés, melyre olykor csupán egy rutin vérkép vizsgálat során derül fény. A kór érintheti mind a gyermekeket, mind a felnőtteket, és mindegyik korosztályra bizonyos leukémia típusok jellemzőek. Hogy milyen fajtái vannak, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.
A vér rákos megbetegedése
A leukémia a vérképzőrendszer rosszindulatú megbetegedése. A fehérvérsejtek osztódása során DNS-mutáció miatt éretlen- normális esetben csak a csontvelőben, nyirokszervekben található-, különböző érési stádiumban levő sejtek jelennek meg a vérben. Ezek a kóros sejtek igen gyorsan szaporodnak, csakúgy, mint más rákos daganatok sejtjei.
Sokan úgy vélik, a leukémia elsősorban a gyermekeket érinti, ám felnőtteknél is ugyanúgy megjelenhet. Több típusa is ismert, attól függően, hogy a betegségnek milyen gyors a megjelenése és lefolyása, valamint, hogy a vérsejtek, nyiroksejtek mely típusát érinti. Előbbi esetben létezik heveny és krónikus lefolyású, utóbbinál pedig limfoid és mieloid fajtákat különböztetünk meg. Ezeket figyelembe véve az alábbi csoportosításba szokták a leukémiákat sorolni:
- akut limfoid leukémia (ALL)
- akut mieloid leukémia (AML)
- krónikus limfoid leukémia (CLL)
- krónikus mieloid leukémia (CML)
Limfoid leukémia
A daganat a limfociák elősejtjeiből indul ki, és hogy hogy melyik elősejtből alakul ki a kóros sejtszaporulat, a betegség lehet B-és T-sejtes limfoid leukémia. Gyors és lassú lefolyású formája is ismert, ezek szerint különböztetjük meg az akut (ALL) és a krónikus (CLL) limfoid leukémiát. Az ALL elsősorban gyermekkorban fordul elő (ritkábban időseknél is) és megfelelő terápia nélkül akár hetek alatt halálos kimenetelű lehet.
Tüneteit tekintve gyakori a nyirokcsomó megnagyobbodása, vérszegénységből adódó sápadtág, fáradtság, fogyás, étvágytalanság, gyengeség és a gyakori fertőzések. Szerencsére, ha a gyermek időben segítséget kap, úgy igen jó esélyekkel gyógyulás vár rá (idősek esetén ennek esélye csekély). Krónikus változata (CLL) a felnőtteket érinti, azon belül is inkább az idősebbeket veszélyezteti. A B-limfociták kóros elszaporodásával jár. A nyirokcsomók mellett a lép is megnagyobbodhat. Kezdetben általában semmilyen tünetet nem okoz, így sokszor rutin vérkép során figyelnek fel a túlságosan magas fehérvérsejt számra. Később izzadás, fogyás, ismeretlen eredetű láz és gyakori fertőzések hívhatják fel rá a figyelmet. Bár nem gyógyítható, de kezelhető. Lassú lefolyású, évtizedekig kordában tartható a betegség.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...858687...259